Bevezető
Elég nagy a pangás a hardverpiacon mostanában. Egymást érik a bejelentések (P55-ös alaplapokból már most Dunát lehetne rekeszteni, pedig még egy sem jelent meg), de a komolyabb változások csak ősszel várhatóak. A grafikus vezérlők szegmense sem kivétel, így az utóbbi hónapok talán a legnagyobb érdekessége a Radeonok egyre nagyobb mértékű árcsökkentése volt. A lavinát a HD4830-as leváltására készült HD4770-es indította el, mely megjelenése pillanatában azonnal megérdemelt egy legjobb vétel titulust, de sajnos igaz volt rá az, hogy „minden csoda három napig tart”. A TSMC 40nm-es gyártósorai gyengélkednek, a kihozatali arány borzasztó, így a legyártott videókártyák pillanatok alatt elfogytak, az utánpótlásra pedig sokat kell várni. Az AMD nehéz helyzetbe került, mert az új Radeonnak hála már mindenki erőművet akart, méghozzá a középkategóriás árszinten. Először a 4850-es VGA-k árai kezdtek zuhanórepülésbe, hogy kompenzálják a 4770 eltűnését, majd szép lassan követték az erősebb kártyák is (a kezdetben 70 ezer forint környékén mozgó HD4890 már bement 50 alá). Az nVidia (választása nem lévén) kis lemaradással követte az AMD példáját, így már szépen elő lett készítve a terep a következő generációs chipeknek, amik megjelenése viszont még jóval arrébb van. Itt tartunk most, és egy ideig nem is lépünk előrébb, így arra gondoltunk, hogy foglalkozunk egy kicsit a pár hete elég nagy csendben megjelent HD4730-as kártyával, és az nVidia fákat ölelgető 9800GT-jével, hogy megnézzük tényleg olyan környezetbarát e. Mielőtt belevágnánk, szokás szerint vessünk egy pillantást az összehasonlító táblázatra:
Jól látható, hogy a 9800GT zöld változata nem sokban tér el az eredetitől. A válogatott chipek alacsonyabb magfeszültséget kaptak, és hogy biztosan stabilan menjenek (és még tovább csökkentsék a fogyasztásukat) még az órajelüket is csökkentették közel 10%-kal. A HD4730 ezzel szemben egy érdekes öszvér: grafikus chipje a 4800-as szériából megismert RV770-es némileg butított változata, és a HD4830-cal ellentétben csak 128 bites memória elérése van (igaz cserébe GDDR5-ös memóriákat használ). A kártyák a táblázatban szereplő órajeleken mentek a teszt alatt (az eltérés a gyári adatokhoz képest, hogy a 4830 memóriája eredetileg 900MHz-es)
A kártyák
A HD4730-on már az első pillanatban feltűnik egy némileg sokkoló dolog a méretén kívül, mégpedig a két tápcsatlakozó. Szerencsére a helyzet annyira nem vészes, mint azt első szempillantásra gondolnánk, de azért nem is túl rózsás (erről bővebben a következő oldalon). A nyákot kicsit átrendezték a 4830-hoz képest, de a referenciahűtő maradt ugyanaz, úgyhogy túl sok egyéb érdekesség nincs a kártyán.
A teszt ideje alatt két Green Edition volt elérhető a 9800GT-ből, az egyik a Gainward kínálatában található, a másik a Gigabyte istállójából érkezett. Mikor megjelentek az első hírek a kártyáról, már akkor azt tartalmazták, hogy hála az alacsonyabb fogyasztásnak, nem lesz szükség tápcsatlakozóra. A Gigabyte kártyáján mégis van (a Gainwardén nincs). Mint a fenti képen látható mi az előbbihez jutottunk hozzá, de makacsságunk által vezérelve úgy döntöttünk kipróbáljuk, mit szól hozzá, ha mégse kap plusz egy vezetéket. Az eredmény meglepően jó volt, a PCI-E 2.0 bírta a terhelést. Ettől függetlenül a fogyasztás méréseket elvégeztük plusz táppal és a nélkül is, és az eltérések 2-3W-on belül voltak, így nincs értelme lespórolni a kábelt, ha nincs útban. Egy érdekesség a VGA-val kapcsolatban, hogy a GPU-Z szerint 65nm-es GPU-t kapott, pedig azt hinné az ember, hogy egy Green Powernek illik 55nm-esnek lennie.
A mezőny, hőmérséklet, hangerő, fogyasztás
A mezőny
A már említett két kártyán kívül természetesen egyebek is kerültek a tesztbe. Viszonyítási alapként nálunk járt a Gigabyte 65nm-es, túlhajtott 9800GT-je (amit visszavettünk alapórajelekre, hogy látható legyen a Green Edition kis órajelcsökkentése mennyire hat ki a teljesítményre), az Asus HD4830-asa, és a szintén Asus gyártmányú 4850-es. A teszt olvasása közben végig ki fogunk térni rá, de a 4830-ast meghagytuk az Asus által beállított értékeken, ami a referenciához képest magasabb memória órajelet jelent. Mivel a múltkori mezőnyben is szerepelt 9800GT, HD4830 és HD4850, ezért érdemes ezt az oldalt azzal összevetve nézni (kiderül néhány különbség a gyártók között). (cikk: Radeon HD4770 - Győzelem)
Hőmérséklet és hangerő
Az órajelekre pillantva látható, hogy szomorú módon még sok esetben nem élnek (vagy csak elég gyéren) az órajel csökkentések által elérhető fogyasztáscsökkentéssel. Az „alap” 9800GT továbbra is csak egy órajelet ismer (gyárilag is), a Radeonoknak pedig bőven lett volna még hová menniük, hiszen a múltkori tesztben látott Sapphire kártyák (HD4830 és HD4850 Vapor-X) nagyon szépen levették az órajelüket. Az Asus sajnos maradt a 4850 indításakor meghatározott 500MHz-nél. A hőmérsékletek a vártak szerint alakulnak, talán csak a zöld 9800GT meglepő így kicsit, nem gondoltuk, hogy ennyire hűvös lesz. A Gigabyte Zalman hűtője ráadásul nem szenvedett a 9800GT-vel, úgy mint anno az Asus Glaciatora, 76%-on járt maximális terhelés mellett, amivel bár hangos volt, nem süvített annyira mint a Glaciator. Az Asus HD4850-ét is kicsit hangosnak mondanánk, míg a 4730 és a 4830 egész jó kompromisszumos megoldás. Nem túl meglepő módon a Gigabyte alacsonyabb frekvenciás 9800GT-je bizonyult a leghalkabbnak.
Fogyasztás
A fogyasztási adatok elég vegyesre sikerültek. 2D-ben nem csoda a zöld 9800GT alacsonyabb fogyasztása, hisz még az órajeleit is hajlandó levenni az alap változattal ellentétben. 3D-ben viszont az állunkat kerestük, majd 50W-tal kevesebb fogyasztás, lám mennyit számít egy válogatott chip és az alacsonyabb magfeszültség.
A HD4730-ről nem mondhatunk ilyen szépeket, mert rémesen sokat eszik, és ez igaz marad 3D alatt is. Bár nem annyival, mint azt gondoltuk a két tápcsatlakozóból, de sajnos tényleg éhes egy jószág, és ez köszönhető a GDDR5-ös memóriáknak is (főleg 2D-ben, mert nem változik az órajelük).
Tuning
Kíváncsiak voltunk, hogyan bírja tesztünk két alanya, ha gyorsabb tempót akarunk diktálni nekik. A friss nVidia meghajtókat még nem ismerte fel a RivaTuner, így az nVidia saját megoldását használtuk (nTune). Merészen egyből a gyári értékekkel nyitottunk (600/1500/1800), amit akadály nélkül vett a kártya, és a fogyasztása is csak 5W-tal nőtt meg! Itt nem álltunk meg, a végeredmény 700/1700/2000 volt. Felette egy kicsivel már különös módon kezdett el viselkedni a kártya, be-beállt egy pillanatra, így hiába volt gyors. Lehet, hogy csak szerencsénk volt, de ezek nagyon szép órajelek egy ilyen kártyától. A HD4730-nál is a Catalystet használtuk túlhajtásra. A GPU esetén 790 volt a maximum órajel, ezt még bírta is a kártya, míg a memória esetében egész 1100MHz-ig (effektíve 4400) el tudtunk menni. Utóbbi szép eredmény, de a GPU-ból már így is sokat sajtoltak ki.
Tesztgép
Alaplap: Gigabyte P35-DS3
Processzor: Intel Core2Duo E8400@3.6GHz
Memória: Geil Ultra 2x1GB DDR2-800
Tápegység: Corsair TX650W
Operációs rendszer: Windows Vista SP2 minden frissítéssel
Driverek: Catalyst 9.7 és GeForce 190.38
Tesztek I
A mezőny élsimítás nélkül eléggé egyben van, míg azt használva a GeForce-ok lemaradnak némileg. A HD4730-tól valamivel többet vártunk, a jobb memóriákkal rendelkező 4830 otthagyja. Érdekességképpen lemértük a 9800GT-t meghajtva is (700/1700/2000), úgy 1847 pontot ért el az élsimításos tesztben, ami körülbelül a memória tuningnak felel meg.
Vantage alatt hasonló a helyzet, végig nagyon egyben van a mezőny, csak az erősebb 4850 képes kicsit kitűnni.
Ha nem is sokkal, de a Radeonok vezetnek QW alatt, ezt már megszokhattuk a hónapok alatt (pedig régen ez másképp volt). Ettől függetlenül nincs olyan kártya a mezőnyben, ami ne lenne elég a játékra, még ilyen beállítások mellett is.
Lost Planet alatt azonban még mindig jól teljesítenek az nVidia kártyái. Komoly különbségekbe itt sem lehet belebotlani azért.
HawX alatt ha csak a játék beállításait használjuk (és mindent maximumra tolunk), akkor az ATI kártyák a DX10.1 miatt képesek elhúzni elég szépen, de ha driverből erőltetjük az AF-et, akkor belassulnak (más kérdés, hogy nem sok értelme van erőltetni a játék esetében).
Élsimítás nélkül a Far Cry szépen megy a GT-ken, ha „csak” high beállításokat használunk. Élsimítással kiegyenlítődik a helyzet.
Tesztek II
Crysisban a helyzet nagyon hasonló, de itt a kártyák csak arra elegendőek, hogy némileg túlhajtva, élsimítás nélkül már élvezhetően játszhassunk.
A GameBryo motor szereti a Radeonokat és ez most is meglátszik, de a GF-ek szorosan ott vannak a nyomukban.
A World at War alatt érdekes, hogy mennyire egyben van a mezőny egy része, pedig több futásból átlagoltunk. Még mindig nagyon pályafüggő, hogy ki az erősebb, de a kezdőpálya a GF-eknek kedvez.
Kicsit visszafogtuk a Stormrise beállításait a múltkorihoz képest (alacsonyabb felbontás), hogy némi esélyt biztosítsunk az nVidia kártyáinak is, de úgy néz ki feleslegesen.
Az Call of Juarez új epizódjában az első pályán teszteltünk. Ez alapján a Radeonok előnyben vannak, ráadásul talán ez az egyetlen teszt, amiben a 4730 komolyabban villogni tud.
A Capcom játékai a konzolos ősök miatt általában jól szerepelnek az nVidia kártyáin. A 9800GT még a HD4850-et is képes megszorongatni, bár igaz, hogy bármelyik kártyán jól játszható a játék. (Az új benchmarkok közül kipróbáltuk a Street Fighter IV-et is, de azt mindegyik kártya képes volt konstans 60 fps-en tartani, így végül kivettük a tesztprogramok közül, legalább annyira nincs értelme tesztelni mint a DMC 4-et.)
Végeredmény
Összteljesítmény
A tesztjátékokban történt változtatások, ha nem is sokkal, de némileg változtattak az összképen. A 9800GT-k közelebb kerültek a HD4830-hoz (sőt, ha figyelembe vesszük, hogy annak emelt memória órajele volt, akkor körülbelül egy szinten vannak), de a HD4850 még mindig messze van (így a GTS250 is). A régebbi kártyákat már több cikkben is kiveséztük, így foglalkozzunk inkább a pár hetes újdonsággal, és a „környezetbarát” GeForce-szal.
A HD4730 számunkra egy kisebb csalódás volt, mert bár hozza a sebességet, amit hoznia kell, de a kártya maga óriási, ahogy a fogyasztása is, és ez elég rossz fényt vet rá. Még a jóval gyorsabb HD4850 is kevesebbet fogyasztott (és még csak nem is az előző tesztben használt Vapor-X volt). Ha ez valakit nem zavar, akkor a kártya árban van, de mi inkább tennénk le a voksunkat a már 25-30 ezres kategóriában is kapható HD4850-esekre, de csakis azokra, amelyek normális hűtést kaptak (a gyárival még mindig kegyetlenül melegszik, de azt egyre több gyártó hagyja el). Pár hónapja még azt mondtuk, hogy a 25-30 ezres kategóriában az egyértelműen legjobb vétel a HD4770. Azóta ennyit változott a világ, már a HD4850-eket lehet ajánlgatni.
Tesztünk pozitív meglepetése a 9800GT Green Edition volt (vagy Low Power, vagy simán Green, melyik gyártó hogy hívja). Nem hittük, hogy valaha még 9800GT-t fogunk ajánlani, de a 20-asok alja felé lévő változatok megérik a pénzüket (a drágábbak – mint a tesztben szereplő Gigabyte – már sajnos egy árban vannak a HD4850-esekkel, amik azért jóval időtállóbbak).
