SLI, fogyasztás, hőmérséklet

Előző héten mutattuk be az nVidia új, felső-középkategóriás kártyáit, és hosszú idő óta először éreztük úgy, hogy végre itt egy GeForce, ami megéri a pénzét. A GTX460-ak kiviteltől függően 50-70 ezer forint között mozognak és egyértelműen jobb választások, mint a két rivális kényszermegoldásai, a HD5830 és a GTX465. Ráadásul pont az új kártyának köszönhetően végre beindult egy kis mozgolódás is az árakban, a HD5830 ára leesett az olcsóbb GTX-ek szintjére, erre régóta vártunk. Mivel sok olvasónkat érdekelte, hogy mire lenne képes két darab az új kártyából, ezért utánajártunk a témának, és a múltkor megismert Gainward kártyákból kettőt-kettőt felhasználva megnéztük mit lehet kihozni belőlük (referencia órajeleken használva őket). A cél természetesen a GTX480 sebességének az elérése, de bevettük a tesztbe a jelenlegi leggyorsabb videókártyát is, a Radeon HD5970-est, ami tavaly november óta birtokolja a legerősebbnek járó koronát, és a dolgok állása szerint még egy ideig meg is tartja.

Mivel már nagyon régóta van lehetőség arra, hogy akár SLI híd nélkül is használjunk kétkártyás rendszereket, ezért kíváncsiságból kipróbáltuk, mennyit számít a híd megléte. A híd egyébként PCI-E alapokra építkezik és segít tehermentesíteni az alaplap (vagy a processzor) PCI-Express vezérlőjét. Az nVidia szerint kisebb kártyáknál elég lehet az alaplap által kínált sávszélesség, de komolyabb GPU-k esetén nem árt az összekötő híd megléte. Mivel egy elég erős alaplap áll rendelkezésünkre, X58-as chipsettel, ezért mindkét kártyának jutott 16 PCI-E sáv, viszont érdemes figyelembe venni, hogy kisebb chipsetekben az esetek többségében csak 8 sáv jut 1-1 kártyára, és így a sebességcsökkenés is drasztikusabb lehet a most tapasztaltaknál.

Tesztkonfiguráció

Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R

Processzor: Intel Core i7-930@3,5GHz

Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333

Grafikus kártyák: Gainward GTX460 768M, Gainward GTX460 1G Golden Sample, Gigabyte GTX480, XFX HD5870, Asus HD5970

Tápegység: Corsair TX650

Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit

Driverek: Catalyst 10.6, GeForce 258.96 (nem WHQL)

Az energiamenedzsment még mindig jól teszi a dolgát minden kártyán, de az is igaz, hogy az nVidia GPU-k annyira leveszik az órajelüket, hogy a legkisebb aktivitásra visszaváltanak a köztes állapotba. Mivel már mindegyik kártya járt nálunk, így a terheléses méréseknél az SLI konfigurációk érdekesek igazán. Az erősebb GTX460-asok körülbelül annyit esznek, mint egy GTX480-as egyedül, míg a 768M-ek esetében meglepő módon valamivel kevesebbet mértünk, mint amennyire számítottunk. Persze még így is bőven az egykártyás rendszerek felett esznek, de a 452W nem egy rossz érték.

A hőmérsékletek esetében újra felhívnánk a figyelmet arra, hogy a kártyák közül csak a GTX480 és a HD5970 volt referencia designos, a többiek saját hűtési megoldást alkalmaztak, ezért az itt látott értékek nem egyeznek a referencia megoldásokon tapasztaltakkal. Ahogy arra számítani lehetett, amikor két kártyát használunk, akkor az első – amire szinte rásimul a második – elég forróvá válik. A tesztidőszak alatt ezért bele is futottunk egy-két fagyásba, úgyhogy nem bírjuk hangsúlyozni, hogy az SLI-hez jól szellőző ház kell.

Tesztek I.

3DMarkban mindenki hozza a kötelezőt, a GTX480-at az összes két GPU-s rendszer megveri, még az SLI híd nélküli 768M-ek is (mint látható, itt nem igazán számít a híd léte).

A Resident Evil az erős processzorokat is szereti, és ez egy kicsit behatárolja a csúcskártyák teljesítményét, még egy Core i7 mellett is. Az SLI híddal, és anélkül mért eredmények még mindig alig térnek el.

AVP-ben még mindig elég erősek a Radeonok, főleg alapbeállításokon, és az eredmények alapján az SLI híd sem számít, de a valóságban nélküle képhibákkal találkoztunk, szinte minden futtatásnál. A textúrák minőségét maximumra húzva, és négyszeres élsimítást használva a mezőny összébhúzódik, de még így is a HD5970-nek áll a zászló.

Legalábbis addig, amíg bele nem futunk az első olyan játékba, ami meg pont a másik tábor kártyáit szereti. A Borderlands márpedig ilyen, látszik is az eredményeken.

A HawX-nál attól függ, hogy szereti-e a GeForce-okat, hogy azok melyik generációból jöttek. A GTX400-ak kifejezetten fekszenek neki, aminek hála a legerősebb GTX460-akból álló duó képes közel 10%-kal elhúzni a HD5970-es mellett, mint a Borderlands esetében.

Stalkerben a körülményektől függ, hogy melyik konfig képes a legtöbbet nyújtani, de átlagban a HD5970 vezet. Az SLI híd elhagyása drasztikus sebességcsökkenéssel jár.

Tesztek II.

Crysis alatt a CrossFire hatásfoka nagyon függ attól, hogy milyen beállításokat használunk. Mint látható, az Enthusiast (tehát maximális) beállítások esetében a HD5970 elhagyja a mezőnyt, alacsonyabb beállítások esetén viszont van, hogy fej-fej mellett halad a GTX-ekkel. Az SLI híd hiánya Gamer beállítások mellett nagyon látszik.

A Far Cry 2 újfent egy olyan játék, ami inkább az nVidiának kedvez. A Ranch benchmark esetében jól látszik, hogy mennyire elhúznak a GTX-ek, míg az Action Scene-t már a processzor is behatárolja.

World in Conflict alatt a papírforma teljesül, csak az 1 gigás GTX-ek kerülnek elég közel a HD5970-hez.

Just Cause 2 alatt az SLI-s rendszerek be-beállnak pár másodpercenként, ami a benchmark alatt még elmegy, de játék közben elég idegesítő lenne. Mint látható, átlagsebességben szép helyen vannak, de lesz mit polírozni a driverfejlesztőknek.

Akárcsak Quake Wars alatt, bár kétséges, hogy a korosodó játékkal foglalkozik-e még akárki az nVidiánál, az SLI-s problémák nagyon régóta jelen vannak az id motorjánál. SLI híd nélkül használhatatlan volt a játék, de még azzal együtt is állandóan be-beakad, és mint látható, örülhetünk, ha legalább ugyanazokat az eredményeket kapjuk, mint egy kártya esetén. A jó hír persze az, hogy még a legrosszabb eredmény is 85 FPS, úgyhogy nem ez a játék lesz, ahol bánni fogjuk, hogy nem megy az SLI.

A Bad Company 2 alatt az SLI és a CF is jól skálázódik. A sorrend körülbelül a szokásos.

Modern Warfare alatt sincs gond a hatásfokokkal, csak a játék tesztelt része nagyon bejön az nVidia kártyáknak, így az 5970-et, a GTX480 is szépen megveri, a Borderlands kivételével ez az egyetlen játék, ahol ez előfordul.

Összegzés

A fenti összegzésben szerepel az összes játék, rákattintva pedig előjön egy olyan változat is, amiből kihagytuk a Quake Wars-ot. Most nem akartunk továbbmenni ezen a vonalon, mert nem lenne fair, csak azokat kivágni, ami az nVidiának nem kedvez (ellentétes esetre most nem volt példa). Maradjunk is inkább a kirakott diagramnál és elemezzük azt egy kicsit. Ahogy az várható volt, a két GTX460 gyorsabbnak bizonyult, mint egy darab GTX480-as, még az olcsóbb, 768MB-os változatoknak is sikerült pár százalékkal az nVidia zászlóshajója fölé lőni. Az AMD csúcskártyáját azonban nem sikerült behozni. Bár van néhány játék, ami az nVidiának kedvez, és gyorsabbak benne a GTX-ek, az átlagot tekintve a HD5970 a többiek felett áll. Persze az árát tekintve ez el is várható, még ha a csúcskártyákat nem is úgy szokták beárazni, hogy azok legyenek a tökéletes ár-teljesítmény bajnokok.

A GTX460 1GB-os változatai 65 ezer környékéről indulnak, két példány tehát minimum 130 ezerbe kerül, és nem árt hozzájuk egy megfelelő alaplap sem, úgyhogy el is jutottunk egy GTX480 árához, innen már a HD5970 sincs messze. Újonnan tehát nem sok értelme van két GTX460-ban gondolkozni, jobban járunk egy erősebb kártyával. A másik alternatíva persze egy GTX460 beszerzése a megfelelő SLI képes alaplapba, és a későbbi bővítés, ha már kevés lenne egy kártya ereje. Ebben van ráció, ráadásul a kártyák ára csökkenésnek is indul majd idővel. Az összekötő SLI hidat viszont mindenképp használjuk, mert mint látható még egy X58-as alaplap esetében is nagy lehet a sebességkülönbség, alkalmazástól függően.