GF108
Befutott hát a GT430 és ezzel az nVidia egy 8 hónapos szakaszt lezárva befejezte a 400-as sorozat kiadását. Variálni persze lehet még a mostani kínálatot (nemrég jöttek a pletykák egy esetleges GTX460SE-ről), de új chipet már nem fogunk látni, a GF108 teljessé tette a családot. Az olcsóbb kártyákat hajtó GPU folytatja az eddigi felezgetős trendet, legalábbis ami a shaderek számát illeti, mert a chip többi részén kicsit kuszább a helyzet.
Ha még emlékszünk a GF106-ra, ott négy shader tömb volt, összesen 192 CUDA magot nyújtva. Itt kettő van, és mivel most is 48 shader van egy blokkban, így összesen 96 CUDA maggal rendelkezik a GPU. Mivel a textúrázók is az SM tömbökben vannak, így azok frontján is szimpla felezésről beszélhetünk, 32 helyett 16-tal kell beérnünk. A memóriavezérlőt persze nem felezhették meg, hiszen a GF106-ban 3x64 bites volt (amiből csak 2x64 aktív egy GTS450-ben), úgyhogy lehetett válogatni a 64 és a 128 bites vezérlő között, és szerencsére az nVidiánál az utóbbit választották. A ROP-okat viszont elég durván visszanyesték. A GF106-ban három blokk volt és blokkonként 8 ROP. Itt maradt egy blokk, ez tiszta sor, de még azt is lefelezték, így maradt összesen 4 ROP. Hogy valaminek örülhessünk is, azért illik elmondani, hogy ez az első Fermi variáns, aminél nem úgy kezdték a végleges kártyák kiadását, hogy letiltottak benne ezt-azt. Persze nem is nagyon van mit tiltogatni, de azért létezik az OEM piacra egy GT420-as nevű kártya is, amiben az egyik shader tömb inaktív. Nem sok értelme van az biztos, de attól még van ilyen.
Olyan videókártyákat válogattunk össze a mai tesztre, amik 20 ezer forint környékén vannak. A táblázatból látható, hogy mindegyik több textúrázóval és ROP modullal rendelkezik mint a GF108-as. Élsimítás használatánál különösen fájhat a kevesebb ROP, de majd meglátjuk, hogy pontosan mennyire. A kártya órajeleivel nincs gond, a shaderek száma pedig változatlan az előző generációhoz képest. Memória-sávszélességet tekintve a GT430 egálban van a legnagyobb ellenfelével, a HD5570-essel, de fontos megjegyezni, hogy bár mi 900MHz-es példányokat használtunk, a legtöbb kapható kártya 800MHz-es (mindkét félnél). Ismerkedjünk is meg a mai főszereplővel, amin nem fukarkodtak az órajelekkel:
Gigabyte GT430 1024MB OC
A Gigabyte kínálatában jelenleg ez az egyetlen GT430-as, ami ráadásul nem úszta meg és egy kicsit túl is hajtották. Ez azt jelenti, hogy a GPU 700 helyett 730MHz-en ketyeg (a tesztek idejére mi visszavettük 700-ra), míg a memória 900MHz-es. Alacsony profilú VGA-n érdekes látvány a kétventilátoros hűtő. Hogy mennyire hatásos az majd kiderül, de az tény, hogy mini erőműnek tűnik tőle a kártya.
Kimenetek tekintetében a manapság szokásosakat kapjuk: egy HDMI, egy DVI-I és egy opcionális D-sub csatlakozó van a kártyán. Utóbbitól megszabadulhatunk, ha a kártyához adott kisebb hátlapot használjuk, ez az egyetlen extra amit a dobozban találunk majd.
Némi feketeleves
Mielőtt nekilátnánk a teszteknek, el kell mesélnünk néhány rossz tapasztalatunkat a kártyával kapcsolatban. Először is a HDMI kimenet kezelése elég pocsék lett, ami egy HTPC-be is szánt kártyánál elég kínos. Nagyon nehezen volt összehozható, hogy a teljes kép látszódjon a TV-n, csak úgy ment, ha az nVidia driveréből beállítottunk egy lehetetlen felbontást (1820*1000 körül) aminek hatására persze az 1080p-s filmeket is elkezdte összenyomni a kártya. Az csak hab a tortán, hogy a driver az állítgatás közben kétszer lefagyasztotta a gépet, pedig ez már a második WHQL minősítésű illesztő-program a kártya megjelenése óta. A félreértések elkerülése végett a TV-n egy jóval régebbi integrált VGA (HD4200) tökéletes képet ad, úgyhogy nem lehet a kijelzőre fogni a hibát. A második érdekes probléma, amivel nem tudtunk mit kezdeni az az, hogy HDMI kimenetet és 1920x1080-as asztalfelbontást használva két tesztjáték nem volt hajlandó DX10-es módban elindulni (Resident Evil 5 és Stalker). Érdekes módon az asztal felbontását csökkentve a probléma megoldódott, a többi kártyával pedig nem volt ilyen gond.
Tesztkonfiguráció
Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R
Processzor: Intel Core i7-930
Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333
Grafikus kártyák: Sapphire HD5570, ASUS HD5670, ASUS GT240 GDDR5, Gigabyte GT430 OC (mindegyik kártya referencia órajeleken ment)
Tápegység: Corsair TX650
Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit minden frissítéssel
Driverek: Catalyst 10.10, GeForce 260.99
Fogyasztás, hőmérséklet, tuning
Üresjáratban nagyon közel van egymáshoz a mezőny összes kártyája (szinte mérési hibán belül), úgyhogy megint a terheléses rész az érdekesebb, a legalsó és a legfelső kártya között ugyanis 30W különbség van, ami ebben a mezőnyben sok. A GT430 pont befészkeli magát a két Radeon közé, ami az eddigi Fermis tesztek alapján nem túl meglepő, a sok karcsúsítás ellenére is várható volt, hogy a HD5570 felett végez.
A hőmérsékletek nagyon hasonlóak, csak az 5570-es melegebb egy kicsit a többieknél üresjáratban, ami az alacsony profilú kivitelnek és a lassan pörgő ventilátornak köszönhető. A Gigabyte GT430-asán a két légkeverő megteszi a hatását, üresjáratban még mérete ellenére is hűvös, de terhelés hatására már ugyanott van mint a többiek és megjön a hangja is. Filmnézés alatt halk a kis kártya, de játék alatt már súg rendesen, 70 fok felett majdnem a maximális fordulatszámukon tekernek a kis ventik.
Tuning
Az idei kártyák elég nagy részében volt még tartalék, úgyhogy természetesen azt is megnéztük mire képes a kis GT430 ha addig tekerjük, amíg el nem kezd kegyelemért könyörögni. Az eredmények nagyon szépek lettek, a GPU betonstabil volt 875MHz-en, ami 25%-os tuningot jelent. 900-on is elment, de hébe-hóba már lefagyott, látszik, hogy valahol itt lehet a határa, egy szerencsésebb példánnyal talán ez is ment volna. Ami viszont a GPU-nál is nagyobb meglepetést okozott, az nem más, mint a memória. Az alap 900MHz-es órajelet egész 1080-ig tudtuk húzni (ez volt a maximum az AfterBurnerben), ami nagyon szép eredmény a Gigabyte kártyáján erős memóriák vannak. Íme néhány eredmény a sebességnövekedés érzékeltetésére:
Most pedig lássuk a játékteszteket!
Tesztek
Megjegyzés: A kártyák ereje miatt főleg 1280x720-as felbontáson teszteltünk, ettől akkor tértünk csak el, ha egy játék nem volt annyira erőforrás-igényes. A tesztben szereplő GT240-es egy GDDR5-ös példány, ami bő 10%-kal erősebb a (G)DDR3-asoknál.
A nyitás egész jól sikerült a GT430-asnak, bő 10%-kal gyorsabb mint a HD5570-es, de elődje a GT240-es nagyon csúnyán elveri.
Resident Evil 5 alatt mindegyik kártya képes 30 fps fölé menni még élsimítás és 1920x1080-as felbontás használata mellett is, csak a GT430 nem, az AA már kifog rajta, így az első nem szintetikus tesztben már kikap a HD5570-től.
A Stalker DX11-es módjából természetesen ki kellett hagyjuk a GT240-est, mert csak DX10.1-es. A két low-profile kártya most nagyon közel van egymáshoz, a GT430 csak egy hajszállal erősebb.
A Final Fantasy IV benchmarkban nagyon elhúz a HD5670-es, a többiek elég közel vannak egymáshoz.
A tesszeláció miatt ebből a tesztből a GT240-es kimaradt, és az alacsony felbontás ellenére csak a HD5670-es képes 30fps fölé kúszni. A rivális kártyák megint közel végeztek egymáshoz.
Borderlands alatt már megszokhattuk, hogy nagyon jól teljesítenek a Fermi-k és most sincs ez másképp, ez az első diagram, amin a GT430-as képes megelőzni a GT240-est, amit a kétszer annyi ROP és textúrázó sem képes megmenteni.
Crysis alatt nagyon sokat számítanak a különböző minőségi beállítások. Mainstream séma használatával még élsimítás mellett is játszható mind a négy kártyán a játék, míg Gamer-en már élsimítás nélkül is elkezdenek köhécselni a kisebbek.
Tesztek folyt.
Far Cry 2 alatt az 1280x720 élsimítással szinte ugyanazokat az eredményeket hozza, mint az 1600x900 élsimítás nélkül, egyedül a GT240 táltosodik meg. Különös, hogy ennyire a padlóra küldi a 4xAA, főleg a GT430-cal szemben.
nVidia logo ide vagy oda, ezt a kört ha nem is sokkal, de a HD5570 nyerte.
Just Cause 2-ben még a GT240 is a HD5570 alá szorul, a GT430 pedig nagyon lemarad.
HawX alatt a jelen és múlt GeForce-a egyformán teljesít, pont a két Radeon között vannak.
A World in Conflict szereti az nVidia kártyákat, a GT430 mégsem bír a HD5570-nel. Ez azért van, mert Very High beállításon a WiC eléggé memória-sávszélesség igényes.
A Bad Comapany 2 is szereti a sávszélességet és a Radeonokat is. A GT240 csak azért képes a HD5670 mögé befutni, mert csak DX10-es módot használ.
A Fallout 3-ban általában nagyon jól teljesítenek a Fermi alapú GF-ek, de ez a GT430-ra nem igaz, nagyon szenved.
A Modern Warfare 2 is szereti a GeForce-okat, de a GT430 a kevés TMU miatt nem ellenfele elődjének.
Összesítés
Nincs más hátra, mint összefoglalni az utóbbi két oldalt, lássuk a GeForce-ok és Radeonok keringőjéből ki kerül ki győztesen.
Ha kizárólag csak a teljesítményre összpontosítunk, akkor szinte senki. A GT430 nagyon közel van a HD5570-hez, és bár a GT240 némileg felettük van, azt ne felejtsük el, hogy a tesztben a GDDR5-ös változat volt. Márpedig a két kisebb kártyával a GDDR3-as van azonos áron, az pedig körülbelül ugyanezt a teljesítményt nyújtja, így le is húzhatjuk a listáról, mert a többi kártya fejlettebb nála. Első körben ezért maradjunk a GT430 és a HD5570 összehasonlításánál. Utóbbi már 9 hónapja a piacon van és egy bolhányit olcsóbb is, mint a GT430-as (egyelőre). Előnye, hogy ha akarjuk vehetünk olyan változatot ami három monitort is képes meghajtani, kevesebbet fogyaszt terhelés alatt riválisánál és kiforrott driverek vannak hozzá. A GT430-cal kapcsolatos HDMI problémát nem tudjuk hová tenni, remélhetőleg idővel megoldódik, de egyelőre lutri lehet HTPC-be pakolni. Húzni mind a kettőt lehet, a GT430-at egy kicsit jobban, de ennyivel ki is merültek az előnyei. Lehetne persze dobálódzni például a PhysX-szel, de nem valószínű, hogy valaki bekapcsolná egy olyan játékban, ami már nélküle is lassú.
Ráadásul – bár nincs kétségünk afelől, hogy ezt idővel orvosolni fogják a gyártók – jelenleg csak 1GB-os példányokat kapni. Márpedig az 1GB tulajdonképpen felesleges ennek a kártyának és ez miatt egy nagyon kemény ellenfélbe ütközik, amit úgy hívnak HD5670. Bizony az 512MB-os példányai már egy húszasért hazavihetőek, és így egy pillanatig sem lehet kérdéses, hogy melyik éri meg jobban. Összefoglalva tehát a mai cikket, 20 ezer forint környékén (főleg ha nem számolunk tuninggal) mi mindenképpen a HD5670-est ajánlanánk a felhozatalból. A GT430 sajna már fél évvel ezelőtt is felesleges lett volna a mezőnybe ilyen áron.
A tesztkártyákat köszönjük az Asus magyarországi képviseletének és Cédrus Számítástechnikai Kft.-nek!
