HD6790 és GTX560
Itt a nyár, sok mozgolódásra már nem igazán számíthatunk a videókártyák piacán, de azért az előző hónapban még volt frissítés az olcsóbb régiókban, valamint mindkét cég kidobott 1-1 kártyát, amikkel a középkategóriás kínálatukat akarták bővíteni, betömve a többi termékük közötti teljesítményrést, még akkoris, ha az nem volt túl nagy. Az AMD részéről itt a HD6790, ami eredetileg a GTX550 Ti-re lett volna válasz, csakhogy az ellen az esetek többségében elég volt egy másfél éves HD5770-es is. Ettől függetlenül a versenyképesség növelése érdekében a HD6790 árazása pont megfelel a GTX550 Ti-nek, így körülbelül borítékolható a mai eredmény, de ne szaladjunk ennyire előre, nem csak róla szól ez a pár oldal. Az nVidia is dobott ki új kártyát, méghozzá a megérdemelten nagy sikereket elérő GTX460-as utódját, ami nem meglepő módon a GTX560-as nevet kapta. Innentől kezdve a Titanium (Ti) jelzésnek a nagytestvérnél több értelme lett, hiszen valós előnyöket is jelent. Mivel egyik kártya sem épül új GPU-ra ezért a szokásos blokkdiagramoktól el is tekintenénk, nézzük egyből, hogy mit mondanak a számok.
Bár a 700-as sorozatba került, a HD6790-ben véletlenül sem Juniper GPU dolgozik, hanem a 6800-as szériából ismerős Barts-nak egy tovább butított változata, így igazából jobban állna neki a HD6830-as név, a régi HD5830-as mintájára. Ha pedig már a HD5830-nál tartunk, akkor nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot a két kártya között. Mindkettő egy-egy erős chip lebutított változatát használta, amit órajellel akartak kompenzálni. A magasabb órajelhez magasabb feszültség kell és a kettő párosa magasabb fogyasztást szül, így lehet az, hogy a HD6790 TDP-je tulajdonképpen HD6870-es magasságokban röpköd. Ami a mostani helyzetben nagyon különös, az az, hogy a HD6790 ugyanannyi shaderrel rendelkezik, mint az alatta lévő HD5770-es, és érdekes módon még a GPU órajele is kisebb 10MHz-cel. Nem korlátozhatja ez a teljesítményt? Nos, a válasz nem egy szimpla igen/nem, hiszen a Barts architektúrája egy kicsit jobban optimalizált, mint a Juniperé, de ettől függetlenül shader izomzatot nézve nagyon hasonló helyen van a két kártya. Ami vízválasztó lehet, az a memória sávszélesség, abból ugyanis jóval több jutott az új kártyának.
A GTX560 már egy kicsit más tészta, két irányból is megközelíthetjük. Egyfelől nem más, mint a GTX560 Titanium egy kicsit gyengített változata (egy shader blokk letiltva), másrészt pont ez miatt tökéletesen egyezik az órajelek kivételével a specifikációja a GTX460-nal, tehát kb. ugyanazt kapjuk magasabb órajelen. Ez a 810Mhz pont az a szint, amit majdnem minden GTX460-as képes volt produkálni némi tuninggal, így az eredmények ezúttal nem okoznak majd túl sok meglepetést. Mielőtt azonban a tesztekre vetnénk magunkat, beszéljünk egy kicsit a két kártyáról, ami nálunk járt.
ASUS GTX560 DirectCU II
Az ASUS kínálatában a szokásos DirectCU-s példány mellett van egy DCU II-es változat is, ami jobb hűtőteljesítményt kínál, elméletben még alacsonyabb zajszint mellett. Nálunk pont egy ilyen kártya járt, így meg tudtuk nézni mire képes a két ventilátor. Nos, érdekes módon a kártya ugyanúgy melegedett, mint a Titanium változat (35 fok üresjáratban, 84 FurMark alatt), és bár üresjáratban tényleg csendes, teljes terhelés alatt lehetne halkabb. Furmark alatt legalábbis már zúgolódik rendesen (de nem visít!). Jó hír viszont, hogy a játékok nagy része közel sem terhel annyira, mint a FurMark, nem is mértünk soha 80 fok feletti hőmérsékletet sehol, és így a kártya is halkabb volt.
Kimenetek között a szokásos két DVI+egy mini-HDMI triót kapjuk, ezekből egyszerre maximum kettő használható.
HIS HD6790 IceQ
A HIS IceQ szériája is már nagyon régóta a halk és hatékony hűtést jelenti, ráadásul a legtöbb esetben úgy, hogy a gépházon kívülre viszi a meleg levegőt. Bár ez utóbbi jelen esetben nincs így, azért most sem panaszkodhatunk. A kék hűtő teljesítménye teljesen jó, mert FurMark-kal is csak 73 fokig jutottunk, játékok alatt pedig végig 70 fok alatt maradt a GPU, ami tekintve, hogy mivel állunk szemben nem rossz. Üresjáratban nagyon visszaveszi magát a ventilátor így 45 fokig is felment a GPU, de legalább hangja nem volt a kártyának. Terhelésre hallani a zúgását, de nem hangos.
Mivel Barts alapú Radeonról van szó, ezért természetesen a kimenetek száma is kielégítő. A két DVI port mellett egy HDMI (normál nagyságú) és két mini-DisplayPort is jelen van.
Fogyasztás, szintetikus tesztek
Tesztkonfiguráció
Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R
Processzor: Intel Core i7-930
Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333
Grafikus kártyák: ASUS GTX460 1G, GTX550 Ti, GTX560, GTX560 Titanium, HD5750 Formula, HD6850, HD6870, Sapphire HD5770, HIS HD6790 IceQ
Tápegység: Corsair TX650
Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit minden frissítéssel
Driverek: Catalyst 11.5, GeForce 275.27 béta
Az előző oldalon láthattuk, hogy papírforma szerint mit kéne mutasson a fenti diagram, de szokás szerint a valóság ettől erősen eltér. A GTX560 inkább áll közelebb a GTX560 Titaniumhoz, mint a régi GTX460-hoz, míg a HD6790 szépen helyet foglalat a két 6800-as VGA között, így körülbelül annyit eszik, mint a papíron sokkal kisebb étvágyú GTX550 Ti.
Szintetikus tesztek
Az öregedő benchmarkban a GTX560 közelít a HD6870-hez, míg a HD6790 a GTX550 Ti előtt végez. A többi eredmény már ismerős lehet régebbről.
A 3DMark 11 alatt a sorrend nagyon hasonló, függetlenül attól, hogy Performance vagy Extreme beállítást használunk. Az egyetlen komoly különbség, hogy a GTX550 Ti beesik a HD5770 alá.
Tesztek
A Call of Pripyat benchmarkban most is a környezettől függ, hogy mi a kártyák sorrendje, és ezen az élsimítás se változtat sokat.
A Crysis Warhead-et viszonyítási alapként vettük elő a második részhez, és a legerősebb beállításon teszteltünk, élsimítás nélkül. Lássuk ezek után mit mutatnak a Crysis 2 mérései.
Meglepő módon mindenhol több fps-t, még maximális beállításokon is. A GTX550 Ti nagyon megsínyli az Extreme opciót, valószínűleg kifogy a jól hasznosítható memóriából. Ezt leszámítva egész jól teljesít, párban van jelenlegi ellenfelével, a HD6790-essel, míg a GTX560 képes a HD6870 fölé kerekedni.
Lost Planetben most is minden attól függ, hogy a használható DX9-es kódot használjuk vagy a nem túl optimálisra sikerült DX11-est, ami még azon kártyák sebességét is lefelezi, amikre optimalizálták, így körülbelül a GTX560-asok maradnak csak olyanok, amiken játszható is marad a játék maximumra tekerve.
Tesztek folyt.
Az AVP benchmark alap és maximális beállításai között csak a textúrák minőségében és az élsimításban van különbség (alapon nincs), így érdemes nézni a diagramot. A sorrend nagyon hasonló mindkét esetben, csak az első két kártya cserél helyet, különben mindenki hozza amit elvárunk tőle, ahogy innentől kezdve az összes többi játékban is:
Összesítés
Mivel a legtöbb tesztben elég hasonló volt a sorrend, így valószínűleg senkit sem lep meg a fenti diagram. A GTX550 Ti most is inkább a HD5770 környékén sertepertél, és nem a HD6790-esén, tehát csak a teljesítményre koncentrálva utóbbi egyértelműen jobb vétel, hiszen kb. azonos áron kaphatóak. Ettől függetlenül a HD6790 is csak egy szükségmegoldás, ami többet is eszik, mint a nála erősebb HD6850, így ha belefér a keretbe azt a pár ezrest már érdemes hozzátenni a kártya árához, és inkább befizetni egy erősebb Radeonra, vagy egy GTX460-asra (csak ne SE-re, és vegyük figyelembe, hogy a 768MB-os példányok valamivel lassabbak, de még mindig jó áron vannak).
Ezeket a kártyákat árban nagyon szorosan követik a GTX560-asok és HD6870-esek, amik mint látjuk sebességben is teljesen hasonló kategóriát képviselnek, így a legtöbb vásárlásnál valószínűleg a szimpátia vagy az extrák fognak dönteni (Eyefinity, jobb anizó szűrés, kevesebb fogyasztás, stb. vs. CUDA és PhysX gyorsítás). Mi sem tudnánk más tanácsot adni, hiszen jelen esetben a teljesítmény csak akkor lehet döntő tényező, ha kifejezetten egy-két számunkra nagyon fontos játékhoz veszünk kártyát.
A tesztkártyákat az ASUS magyarországi képviseletétől, a Computer Emporiumtól, a Ramiris Europe Kft.-től és az Expert Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!