Bevezető

Az AMD Brazos platformját már bizonyára mindenki ismeri - legalábbis azok biztosan, akiket érdekel a téma. A január elején bemutatott Brazos az Intel Atom processzorainak állított végre konkurenciát, és ott volt erős, ahol az Atom  harmatgyenge volt: a grafikus vezérlőnél. Tapasztalatainkat egy korábbi tesztben már összegeztük, ezúttal nem maga a platform lesz a középpontban, hanem a rá épülő alaplapok. Három gyártó egy-egy termékét tettük nagyító alá, hogy bemutassuk milyen szolgáltatásokat kínálnak, milyen körítéssel és szoftverrel érkeznek, illetve összességében mennyire érik meg az árukat.

Bár szerettünk volna több alaplapot dobni a kalapba, még mostanában is nehéz beszerezni ezeket, kicsi a kínálat, így egyelőre az MSI megoldása még hiányzik a felhozatalból, de a későbbiekben még visszatérünk majd rá.

Jelenlegi tesztünkben a következő alaplapokat láttuk vendégül: egy micro-ATX formátumú modellt az ASUS-tól, és egy-egy mini-ITX formátumú alaplapot az ASRock és a Gigabyte műhelyéből. A termékek között mind árban, mind pedig felszereltségben találunk különbségeket, amelyekről az alábbi táblázat ad bővebb felvilágosítást.

Ahogy az a fenti táblázatból is kiderül, az összes alaplap az AMD E-350-es Fusion APU egységére, illetve a gyártó Hudson M1-es lapkakészletére alapoz.

Tesztkonfiguráció:

Alaplap(ok): a fenti táblázatban szereplő modellek,

Processzor: alaplapra integrált AMD-E350-es APU

(1,6 GHz-es magórajel, két x86-os Bobcat processzormag, Radeon HD 6310-es videó vezérlő)

Memória: 2 x 2 GB DDR3-1333 MHz,

Merevlemez: Western Digital 160 GB, SATA 3 Gbps,

Tápegység: 120W-os tápegység a Thermaltake SD100-s Mini-ITX házából

Gigabyte GA-E350N-USB3

A Gigabyte alaplapja a szokásos, a gyártóra jellemző dizájnnal ellátott dobozban érkezett, amely a termék minden fontosabb tulajdonságáról beszámol. A doboz hátoldalán további információkat is találunk az alaplappal, illetve a rajta alkalmazott technológiákkal kapcsolatban, de ezekkel most nem foglalkozunk. Mindent a maga idejében.

A doboz belsejében - annak ellenére, hogy tesztünk legdrágább versenyzőjéről van szó - bizony nem sok kiegészítőt találunk. A hátlapi takarólemez mellett két darab SATA adatkábel lapul, rajtuk kívül viszont már csak a szokásos felhasználói kézikönyvet és a drivereket, illetve a segédprogramokat tartalmazó telepítő lemezt találjuk.

A fenti fotókon látható kellékeken kívül már csak maga az alaplap bújik meg a dobozban. A termék a Gigabyte-ra jellemző kék nyomtatott áramköri lap (PCB) köré épül. Az alaplap a gyártó Ultra Durable 3-as technológiáját alkalmazza, ami annyit tesz, hogy a PCB gyártásánál két unciányi rezet alkalmaztak. Ennek köszönhetően hatékonyabb energiafelhasználásra, jobb hőelosztásra és stabilabb működésre számíthatunk.

Az újdonság egyetlen nagy hűtőbordát alkalmaz, amely mind az E-350-es APU, mind pedig a Hudson M1-es FCH (Fusion Controller Hub) hűtését ellátja. A hűtőborda tetején egy pici, 40 mm-es átmérőjű légkeverő található, amely a teszt során még akkor sem zajongott, mikor a rendszert 30 percnyi Prime 95-tel próbáltuk a lehető legjobban megizzasztani. A termék két DDR3-as memóriafoglalattal érkezik, amelyekben maximum 2 x 4 GB-nyi rendszermemória kaphat helyet, ezen kívül egy PCI Express 2.0 x16-os bővítőhely is rendelkezésre áll, viszont teljes helyett csak x4-es sávszélességet kínál. Az alaplapon találunk még négy darab SATA 6 Gbps-os csatlakozót is.

A termék felépítés tekintetében jóra sikeredett, igaz, ha videokártyával látjuk el, akkor az alsó SATA 6 Gbps-os portokhoz picit nehéz hozzáférni. Ettől eltekintve az alaplap elrendezésre teljesen jó, gyakorlatilag a rendelkezésre álló helyet sikerült a gyártó mérnökeinek hatékonyan kihasználni.

A hátlapi kivezetések között hat darab 3,5 mm-es jack audió csatlakozót, négy USB 2.0-s és két USB 3.0-s portot, egyetlen PS/2-es csatlakozót, egy optikai audió kimenetet, egy Gigabites Ethernet csatlakozó, valamint egy HDMI, egy DVI és egy D-Sub portot találunk. A D-Sub csatlakozó 2048 x 1536 pixeles, a DVI és a HDMI portok pedig 1920 x 1200 pixeles maximális felbontást kínálnak. A DVI port esetében nincs lehetőség D-Sub átalakító használatára, de mivel egy D-Sub port amúgy is rendelkezésre áll, ez nem olyan nagy probléma. USB-s billentyűzetről, vagy USB-s egérről mindenképpen gondoskodnunk kell, ugyanis az egyetlen PS/2-es port vagy csak billentyűzetet, vagy csak egeret tud fogadni. A legegyszerűbb, ha veszünk egy vezeték nélküli billentyűzet-egér párost, amelyet kényelmesen használhatunk.

Szoftverek

Az alaplaphoz természetesen több olyan alkalmazást is megkapunk, amelyek már ismerősek lehetnek a gyártó kínálatában. A felhozatalban jelen van az @BIOS, amelynek segítségével egyszerűen lementhetjük alaplapunk BIOS-át, majd ugyanazzal a lendülettel frissíthetjük is azt, Windows alól. Természetesen azoknak sem kell DOS-os alkalmazással szenvedniük, akik nem bíznak a Windows alatti BIOS frissítésben, ugyanis - ahogy a Gigabyte alaplapjainál már régóta divat - a BIOS-ba lépve, vagy a POST lefuttatása után az F9-es funkcióbillentyű megnyomásával elindíthatjuk a BIOS frissítő segédprogramot.

A másik népszerű alkalmazás az EasyTune 6, amely rendszermonitorozásra és a ventilátor(ok) fordulatszámának beállítására is alkalmas. A szoftver tuning opciókat nem kínált - legalábbis az alaplaphoz elérhető első BIOS esetében még ez volt a helyzet, frissebb pedig nem állt rendelkezésre a teszt alkalmával.

A szoftverek között megtaláljuk még az AutoGreen alkalmazást is, ami tulajdonképpen egy Bluetooth alapú, jelenlét felismerő alkalmazás. Amennyiben az alaplaphoz vásárolunk egy párezer forintos Bluetooth sticket, akkor az alkalmazást gond nélkül használatba vehetjük. A szoftver lényege annyi, hogy a rendszer érzékeli, ha Bluetooth-képes telefonunkkal elhagyjuk a gépet, ekkor a beállításoknak megfelelően a szoftver készenléti üzemmódba küldi a konfigurációt, de akár hibernálhatja is.

Említésre méltő funkció az ON/Off Charge, amely lehetővé teszi, hogy okostelefonunk vagy egyéb USB-s eszközeink akkumulátorát gyorsabban feltölthessük: a rendszer a megszokottnál nagyobb áramerősség leadását is engedélyezi az USB portok esetében, így az akkumulátor hamarabb feltöltődik.

BIOS videó

A Gigabyte újdonsága Dual BIOS technológiával érkezik és vetélytársaival ellentétben nem grafikus felhasználói kezelőfelületet használ, hanem a jól bevált billentyűzet-vezérelt megoldásra alapoz. Ettől a gyártó még használja az UEFI technológiát (Hybrid UEFI), így a 3TB-os vagy annál nagyobb adattároló kapacitással rendelkező merevlemezekkel könnyedén megbirkózik a BIOS.

A Dual BIOS technológia lényege tulajdonképpen annyi, hogy az alaplapon fizikailag két külön BIOS található, így ha BIOS frissítés alkalmával a "fő BIOS" megsérülne, akkor azt a második (Slave) BIOS segítségével helyre lehet állítani, méghozzá teljesen automatikusan. 

Az alaplap BIOS-a a jól bevált formulát alkalmazza: a szoftver könnyedén kezelhető, jól átlátható és szolgáltatások tekintetében is tökéletesen rendben van.

ASRock E350M1

Az ASRock Brazos platform köré épülő alaplapja egy végtelenül egyszerű dizájnnal ellátott dobozban érkezik. A doboz elején megtalálható a gyártó által kínált egyetlen extra szolgáltatás logója, míg a doboz hátulján az alaplap felépítésével és tulajdonságaival kapcsolatban találunk néhány hasznos információt.

 

A termék csomagolása gyakorlatilag semmivel sem tartalmaz többet, mint a Gigabyte csomagja: a felhasználói kézikönyv mellett egy telepítő lemezt, a hátlapi takarólemezt, valamint két SATA adatkábelt kapunk. Igaz, az egyik SATA adatkábel csomagolása nagybetűkkel hirdeti, hogy ő bizony SATA 6 Gbps-os kábelt rejt magában.

Az ASRock esetében könnyebb megbocsátani a tartozékok mennyiségét, ugyanis egy alig 25 000 forintos alaplapról van szó. Ennél a terméknél nem egy nagy, hanem két kicsi hűtőborda van az APU éc az FCH felett. A Fusion APU esetében egy 40 mm-es ventilátort is elhelyeztek a hűtőborda tetején, míg a lapkakészlet esetében teljes egészében passzív hűtést alkalmaztak. Összességében a teszt folyamán nem volt probléma sem a hűtés hatásfokával, sem pedig a ventilátor zajszintjével, így egy rossz szavunk sem lehet az ASRock megoldására.

A hűtésbeli különbségtől eltekintve ránézésre ez az alaplap is ugyanazt kínálja, mint a Gigabyte terméke, igaz, a hátlapi kivezetések között azért már vannak különbségek. Az ASRock termékének elrendezésre jobb, mint a Gigabyte-é: itt már nem köthetünk bele a SATA 6 Gbps-os portok elhelyezésébe sem. Ami szembetűnő különbség lehet a Gigabyte alaplapja után, az az, hogy az ASRock megoldásán nincs ATX/EPS+12V-os csatlakozó, csak a huszonnégy tűs ATX tápcsatlakozót találjuk.

A hátlapi kivezetések esetében első körben nézzük, hogy miben hasonlít az ASRock terméke a Gigabyte alaplapjára. Ezen a deszkán is találunk DVI, D-Sub és HDMI videó kimeneteket, amelyek ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a Gigabyte esetében már bemutatott csatlakozók. A kellékek sorában a négy darab USB 2.0-s port, az egyetlen egy darab PS/2-es port és az Optikai audió kimenet ugyanúgy megvan, itt viszont véget is ért a hasonlóság a két alaplap között.

Az ASRock terméke nem kínál USB 3.0-s portokat, helyettük is 2.0-sok vannak hátul. Extra, hogy a Gigabyte alaplapjával ellentétben itt már eSATA port is rendelkezésre áll. Jack audió csatlakozókból ennél a terméknél hat darab helyett csak ötöt kapunk, viszont az ASRock megoldása fejlettebb, ALC 887-es helyett már ALC 892-es audió vezérlőt használ.

Szoftverek

Az ASRock esetében nagyon egyszerű dolgunk van, ha szoftverekről kell beszélnünk, ugyanis a termékhez a gyártó nem túl sok kiegészítőt ad. Az egyetlen említésre méltó szoftver a szokásos Instant Boot segédprogramon kívül nem más, mint az XFast USB. Ez az alkalmazás az USB 2.0-s portra kapcsolt külső merevlemez vagy pendrive esetében különböző optimalizációk segítségével megpróbálja kifacsarni az utolsó megabájtot is, már ami a maximális adatátviteli sebességet illeti.

Az alkalmazás a 4K írási- és olvasási sebességek javításával próbálja zökkenőmentesebbé tenni az USB 2.0 alapú fájlátvitelt. Tesztjeink alkalmával az XFast USB be-, illetve kikapcsolásával minimális gyorsulást vettünk észre a fájlmásolással kapcsolatos műveleteknél, de a fenti képeken, a HDTach és a HDTune tesztek jóvoltából azért látszik az eljárás előnye. Kíváncsiságból egy fájlmásolási tesztet is lefuttattunk, amelynek keretén belül egy könyvtárat másoltunk az USB 2.0-s külső merevlemezre. A könyvtárban MP3-ak, dokumentumok és számos kisebb fájl volt jelen. Az XFast technológia bekapcsolása nélkül 45 másodpercig tartott a másolás, majd újraindítás, az XFast technológia bekapcsolása után ismét lemértük a másoláshoz szükséges időt, így 41 másodpercet kaptunk. Egyszóval a technológia működik, csak a világot azért nem váltja meg.

[bold]BIOS videó

[/bold]Az ASRock alaplapja UEFI BIOS-t alkalmaz, méghozzá olyat, amely grafikus felhasználói kezelőfelülettel rendelkezik és billentyűzet mellett egérrel is vezérelhetjük, ahogy az a lenti videón is látható.

A BIOS rendkívül jól kezelhető, könnyedén áttekinthető és minden fontosabb beállítás elvégzésére lehetőséget ad, beleértve a tuningot és a ventilátorok fordulatszám-szabályozását is. Az alaplap BIOS-át mindenképpen érdemes frissíteni, ugyanis az első kiadás esetében csak DDR3-1066 MHz-es memóriatámogatás áll rendelkezésre, míg a legfrissebb BIOS esetében már a DDR3-1333 MHz-es memória órajel alkalmazására is van lehetőség.

ASUS E35M1-M Pro

A teszt harmadik szereplője az ASUS műhelyéből érkezett és tulajdonképpen kakukktojásnak számít, mert az előző két oldalon bemutatott alaplapokkal ellentétben nem mini-ITX, hanem micro-ATX formátum köré épül. Az alaplap csomagolása tetszetősre sikeredett és rengeteg információt is megoszt a termék legfőbb tulajdonságaival kapcsolatban, így egyetlen rossz szavunk sem lehet rá.

A doboz belsejében természetesen ezúttal is példás rend uralkodik. Örömmel vettük észre, hogy a kellékek között már néhány extra is lapul: a két darab SATA adatkábel és a hátlapi takarólemez mellett egy 60 mm-es átmérőjű hűtőventilátor (opcionálisan a hűtőbordára rögzíthető) valamint további két darab SATA adatkábel is a csomag részét képezi. Rajtuk kívül természetesen a szokásos felhasználói kézikönyvet és a drivereket, illetve a különböző extra szoftvereket tartalmazó telepítő lemezt sem spórolták le.

A gyártó a Gigabyte-hoz hasonlóan egyetlen nagyméretű hűtőborda segítségével oldotta meg az AMD E350-es APU és a Hudson M1-es FCH hűtését, ám itt már ventilátort nem alkalmaztak a mérnökök. A hűtőborda jóval nagyobb, mint amit a Gigabyte alaplapján láthattunk, így akár passzívan, külön ventilátor alkalmazása nélkül is elég lehet normális körülmények között az APU és az FCH hűtésére.

A termék picit szellősebb felépítéssel rendelkezik, mint társai, de ez a micro-ATX formátum miatt nem is csoda. A PCI Express 2.0 x16-os slot mellett itt már egy PCI Express x1-es és két PCI bővítőhely is rendelkezésre áll, SATA 6 Gbps-os portokból pedig nem négyet, hanem ötöt kapunk. A memóriatámogatás ebben az esetben sem változott. Az alaplap tartalmaz egy kapcsolót, amellyel a TurboV technológia aktiválására van mód. Ezt az eljárást az UEFI BIOS megfelelő menüpontjával is aktiválhatjuk. A TurboV technológia nem más, mint egy automatikus tuning szolgáltatás, amely felhasználói beavatkozás nélkül emeli meg a CPU és a memória órajelet, méghozzá úgy, hogy a rendszer stabil maradjon. Az eredmény pont ezért eléggé minimális, nem nagyon van értelme használni az E-350 esetében.

A termék az ASRock alaplapjával ellentétben a 24-tűs ATX csatlakozó mellett egy négytűs ATX+12V tápcsatlakozót is tartalmaz. Az alaplap felépítésével összességében minden rendben van.

A hátlapi kivezetések között ennél a modellnél is csak egyetlen PS/2-es csatlakozót találunk, alatta viszont a második PS/2-es port helyett két darab USB 2.0-s csatlakozót helyeztek el. Tőlük jobbra a HDMI videó kimenet és az optikai audió kimenet lapul, mellettük pedig a D-Sub és a DVI portokat találjuk. Az alaplap egy 6 Gbps-os eSATA és egy FireWire csatlakozót is kínál, sőt, még két darab USB 3.0-s portot is elhelyeztek rajta, amelyekről az ASMedia vezérlőchipje gondoskodik. A termék a felsoroltakon kívül tartalmaz még egy Gigabites Ethernet portot, további két USB 2.0-s portot és három darab Jack audió kimenetet is. Ez az alaplap is ugyanazt az ALC 892-es audió vezérlőt használja, mint amelyet az ASRock alaplapjánál már megismerhettünk.

Szoftverek

Az ASUS alaplapjához szintén ismerős szoftvereket kapunk, amelyek a gyártó egyéb alaplapjaihoz is járnak. Az EPU alkalmazás az energiatakarékos működéssel kapcsolatos beállítások elvégzésére szolgál, míg a TurboV segítségével a rendszer tuningolására nyílik mód. Ez utóbbi szoftver segítségével a rendszer automatikus tuningja is elvégezhető. 

A FanXpert segítségével a ventilátor-kezeléssel kapcsolatos opciókat tudjuk beállítani. A Probe II alkalmazás a rendszer különböző paramétereinek monitorozására alkalmas (feszültségek, hőmérsékletek, ventilátor-fordulatszámok), míg a Sensor Recorder alkalmazással az említett paraméterek rögzítésére nyílik módunk.

A BIOS Windows alatti frissítésére az ASUS Update alkalmazás segítségével van mód, de természetesen az UEFI BIOS-ban külön BIOS frissítési opciót is találunk, ha nem bíznánk a Windows alatti BIOS frissítésben. Érdekesség, hogy a gyártó hivatalos weboldaláról letöltött friss BIOS az UEFI alapú alkalmazással nem volt hajlandó felmenni, ugyanis a rendszer azt a hibaüzenetet adta, hogy ez bizony nem UEFI alapú BIOS fájl. A Windows-os szoftverrel ugyanazt a BIOS fájlt sikeresen alkalmazni tudtuk és frissítés után a rendszer tökéletesen működött is. Furcsa.

[bold]BIOS videó

[/bold]Az új alaplap az ASUS grafikus kezelőfelületét alkalmazó UEFI BIOS-szal érkezik. A BIOS felépítése tökéletes, a billentyűzet- és egér alapú vezérlés pedig hiba nélkül üzemel. A BIOS az automatikus- és manuális tuningra egyaránt módot ad, az egyes beállítások pedig logikusan, könnyedén átlátható menüpontokba vannak csoportosítva.

 

USB 2.0, USB 3.0, SATA

Az alaplapok különböző vezérlőinek képességeit is megvizsgáltuk. Az alábbi diagramok az újdonságok USB 2.0-s, USB 3.0-s és SATA vezérlőinek teljesítményéről árulkodnak. Minden esetben ugyanazokat az adattárolókat használtuk a vizsgálathoz, így az eredmények összehasonlíthatóak.

- USB 2.0: 2,5" WD Passport 500 GB

- USB 3.0: 3,5" 1,5 TB-os WD merevlemezt tartalmazó külső HDD ház.

- SATA 3 Gbps: WD 160 GB SATA 3 Gbps HDD

Ahogy az lenni szokott, úgy most is a HDTach, illetve a HDTune rendelkezésre álló legfrissebb verzióját használtuk. Az alkalmazásokban kapott eredményeket az alábbi diagramok ábrázolják.

SATA

USB 2.0

[bold]USB 3.0

[/bold]Komolyabb különbség csak az USB 3.0-s vezérlőknél mutatható ki, ami nem is csoda, hiszen a többi esetben az FCH saját vezérlőit használta mindegyik gyártó.

Fogyasztás, hőmérsékletek

Fogyasztás

Az alaplapok, illetve a komplett konfigurációk fogyasztását ezúttal is a szokásos eljárásnak megfelelően mértük le. Első körben megnéztük, hogy a termékek - monitor nélkül - mennyit fogyasztanak üresjáratban, utána a CineBench terhelés alatti, majd pedig a Far Cry 2 alatti fogyasztást is lemértük. A teszthez a mini-ITX gépház 120W-os tápegységét használtuk (az ASUS lapjánál is az egységes kép érdekében). Érdekesség, hogy a korábbi teszt alkalmával kapott eredmények csak minimális mértékben változtak (akkor egy 400W-os Chieftec táp volt az alaplapokon). Lehet, hogy akkoriban felesleges volt a sok-sok negatív hozzászólás? No, de beszéljenek helyettünk a tények. Íme, a diagram:

Az eredmények egy 120W-os Thermaltake tápegységgel készültek, amely az SD100-as Mini-ITX ház részét képezi. A méréseket minden esetben három alkalommal végeztük el. Az eredményekhez nagyon nincs mit hozzáfűzni. Jelentősen nem javult a fogyasztás a 400W-os tápegységgel készített fogyasztásméréshez képest.

Hőmérsékletek

A hőmérsékletek ellenőrzéséhez a CoreTemp legfrissebb verzióját hívtuk segítségül. Szent meggyőződésünk volt, hogy a szoftver pontosan olvassa ki a processzorhőfokokat, de azok alapján, amit az ASUS segédprogramjával való összehasonlítás után láttunk, már cseppet sem vagyunk biztosak a szoftver pontosságában.

Az alkalmazás maximális terhelés alkalmával 80 Celsius fokos értékről adott tájékoztatást, ezzel szemben az ASUS saját segédprogramja 62 Celsius fokról számolt be és ezt az értéket olvastuk le műszeres mérés alkalmával is, igaz, ekkor a hűtőborda processzor feletti részére irányítottuk a digitális hőmérő szondáját, szóval pár fok differencia biztos, hogy van a valósághoz képest, de a 18 soknak tűnik.

Mivel nem minden gyártónak volt monitorozásra saját programja, ezért a Core Temp eredményei szerepelnek a diagramban. Nem meglepő, hogy az Asus megoldása a legforróbb, hiszen ventilátor nélkül érte el ezt az eredményt.

Az alaplapok nagyon hasonló teljesítménnyel rendelkeznek, így most komolyabb tesztelésnek nem vetettük őket alá. A CineBench R11.5 és a Far Cry 2 tesztek alkalmával született eredmények az alábbi diagramokról olvashatóak le, de semmi meglepő nincs bennük.

 

Végszó

A három új alaplap közül a legolcsóbb az ASRocké, ám ennek ellenére szépen helytállt a mezőnyben. Ami fájó pont lehet ennél a terméknél, az az, hogy nem rendelkezik USB 3.0-s csatlakozóval, viszont van rajta eSATA port, ami külső adattárolókhoz jól jöhet.

Az újdonság egy olcsó alap PC konfiguráció építéséhez jó választás lehet, de inkább HTPC alapnak ajánlanánk, ugyanis a Radeon HD 6310-es videó vezérlő tökéletesen helytáll a különböző multimédiás feladatok alkalmával, sőt, még régebbi játékokkal is képes megbirkózni. A jelenlegi mezőny alapján az ASRock terméke nagyon megéri a  maga 25000 forintos árát. Amennyiben az USB 3.0-s támogatásra is szükségünk van, pár ezresért drágábban beszerezhetjük az alaplap USB 3.0-s változatát is.

Az ASUS E-350-es alaplapja a micro-ATX felépítésnek köszönhetően kínál néhány olyan extra bővítőhelyet, amik a másik két alaplapról hiányoznak, így ez a termék azoknak lehet jó választás, akik elégedettek a Brazos platform szolgáltatásaival, viszont azzal nem, hogy a mini-ITX alaplapokon csak egy PCI Express x16-os slot van jelen, egyéb bővítőhely nincs. Ez utóbbi a helyhiány miatt érthető.

Az ASUS alaplapja a PCI Express x1-es és a két darab PCI bővítőhely mellett egyéb extrákat is tartogat. A termék kínál egy 6 Gbps-os eSATA portot és SATA 6 Gbps-os belső csatlakozókból is egy darabbal több van rajta, vagyis négy helyett öt. A termék hátlapi kivezetései között találunk még egy FireWire portot is, így összességében egy igen jól felszerelt termékről van szó. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy analóg audió kimenetből (Jack audió csatlakozó) csak három darab található a terméken, de ez a HDMI port és az Optikai audió kimenet miatt a többség számára nem lesz probléma.

A Gigabyte alaplapja a másik két versenyzőhöz képest nem kínál extrákat, sőt, felépítés tekintetében teljesen tökéletesnek sem mondható. A termék - még ha csak néhány wattal is - többet fogyaszt társainál és hozzájuk képest sem kellékek, sem extra szolgáltatások, sem pedig bővítőhelyek tekintetében nem kínál extrát.

Az alaplap a maga 38 500 forint körüli árával sajnos nem ajánlott vétel, ugyanis ennél olcsóbban is beszerezhetünk hasonló, vagy jobb tulajdonságokkal rendelkező Brazos alaplapot.

Az alaplapokat a Ramiris Europe Kft.-től és a Gigabyte magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!