Bevezető, a lapkakészletek
Megvizsgáltuk, hogy az AMD 7-es sorozatú lapkakészletei milyen szolgáltatásokkal és teljesítménnyel állnak a felhasználók rendelkezésére, valamint a három chipszet közül ár/teljesítmény arányban melyik a legjobb választás, ha egy átlagos rendszert kívánunk építeni.
Egyik korábbi cikkünkben már bemutattunk egy-egy terméket az AMD 790x és 790fx lapkakészletével felvértezett újdonságok közül. Most egy gyártótól válogattuk össze a 770, 790x és 790fx lapkakészletekkel rendelkező alaplapokat, hogy pontosabban is össze tudjuk hasonlítani a termékek közötti teljesítmény különbségeket, valamint az egyes dobozok tartalmát. A választás ismét a Gigabyte alaplapjaira esett, hiszen a gyártó termékeivel kapcsolatban az elmúlt tesztek folyamán pozitív benyomásokra tettünk szert, éppen ezért esett a választás a gyártóra a korábbi, Intel-es lapkakészlet-teszt folyamán is.
Elsőként megvizsgáljuk a lapkakészleteket, illetve megpróbáljuk felvázolni, hogy az egyes egységek között milyen technikai különbségek vannak. Ahhoz, hogy ezeket érthetőbben is be tudjuk mutatni, egy táblázatban próbáltuk meg összesíteni az egyes chipszetek specifikációit.
Az AMD 7-es sorozatú lapkakészleteinek északi hídja 65 nm-es csíkszélességgel készül, ennek köszönhetően a chipek kisméretűek és keveset fogyasztanak: a gyártó állítása szerint mindössze 10W körüli TDP-vel rendelkeznek, így a rendszer többi összetevője számára bőven marad energia. A lapkakészletek mindegyike rendelkezik PCI Express 2.0-s támogatással, valamint mindegyikük támogatja a HyperTransport 1.0-s és 3.0-s változatát egyaránt. Közös a lapkakészletekben az is, hogy mindegyikükhöz SB600-as déli hidat kapcsolt a gyártó, amelyet hamarosan felvált majd a korszerűbb, SB700-as modell.
A 7-es sorozatú lapkakészletek közül grafikai támogatás tekintetében a legerősebb a 790FX. Ez a lapkakészlet 42 darab PCI Express sávval gazdálkodik, amelyből 32 darab sáv kizárólag a videokártyák csatolófelületeit szolgálja ki. A maradék sávok közül 6 darabot az egyéb bővítőkártya helyek csatolására lehet használni, míg a fennmaradó négy darab PCIE sáv a déli híddal kapcsolja össze az északi hidat. A 790 FX lapkakészlet esetében amennyiben két videokártyát használunk, akkor azok  x16+x16-os, azaz teljes sávszélességen üzemelnek. A háromutas Crossfire mód alkalmazásakor minden kártya x8-os sávszélességgel üzemel csak úgy, mint a négyutas Crossfire mód igénybevételekor.
A 790x lapkakészlet annyiban különbözik a nagytestvértől, azaz a 790FX-től, hogy már csak két darab PCI Express grafikus portot kínál a felhasználók számára, de ezt is csak úgy, hogy az egyik port x16-os, míg a másik x8-os sávszélességgel tud üzemelni. Amennyiben a rendszert Crossfire módban szeretnénk használni, akkor a kártyák x8-os sávszélességen fognak üzemelni.
Az AMD 770-es lapkakészlete az előbbi két chipszettől mindössze annyiban különbözik, hogy csak egyetlen egy darab grafikus portot tartalmaz. A 770-es lapkakészlet a belépő szintű megoldásokat kereső felhasználók számára készült, a 770-es alaplapok lényegesen olcsóbbak, mint a két előző lapkakészlettel felvértezett társaik.
Az alaplapok esetében egyformán igaz, hogy az 1066-os DDR2-es memóriákat csak és kizárólag Phenom processzorokkal egyetemben használhatjuk, a régi, Athlon 64-es modellek esetében csak a 800 MHz-es memóriatámogatás használható. Igaz ez a HyperTransport támogatásra is: az 1.0-s verziót az A64-es egységek esetében, míg a HyperTransport 3.0-s verzióját Phenom egységekkel vehetjük igénybe.
A lapkakészletekhez kapcsolat SB600-as déli híd összesen egy IDE csatornát kínál (két darab IDE eszköz), emellett négy darab SATA 3 Gbps-os csatolófelületet biztosít a rendszer számára. A SATA portok RAID támogatással is el vannak látva (RAID 0, 1 és 0+1). A híd ezen kívül 10 darab USB 2.0-s portot, HD Audió vezérlőt, valamint AC-Link interfészt is tartalmaz, ez utóbbi az ACb '97-es audió kodeket és az MCb'97-es modemet kapcsolja a rendszerhez.
Az alábbi táblázat a tesztben szereplő alaplapok specifikációit foglalja össze.
A cikkhez az alábbi hardver elemeket használtuk:
[list type="unordered"]
[*]Processzor: AMD Athlon 64 X2 5600+
[*]Alaplapok:
-Gigabyte GA-MA770-DS3
-Gigabyte GA-MA790X-DS4
-Gigabyte  GA-MA790FX-DS5
[*]VGA: Inno3D 7600GT
[*]Memória: 2 x 1 GB Geil (800 MHz @ 4-4-4-12) 
[*]Tápegység: Chieftec 420W
[*]HDD: WD 160GB SATA II
[*]ODD: NEC DVD-Rom
[*]Operációsrendszer: Windows XP SP3 az összes javítással
[*]Driver: ForceWare 175.16, AMD Chipset Driver v8.39
[/list]
A rövid bevezető után nézzük meg az alaplapokat közelebbről.
Az alaplapok és tartozékaik
 A tesztben szereplő Gigabyte alaplapok csomagolása nagyon hasonlít egymásra. A 770-es lapkakészlettel szerelt termék egy egyszerűbb kartondobozban kapott helyet, míg a másik két termék esetében egy külső karton borításon belül találjuk meg azt a fehér színű dobozt, amely az alaplapot és a hozzá tartozó kellékeket rejti. Az alaplapok csomagolása mindhárom esetben tetszetős és informatív, ám a 790-esek esetében érezhető, hogy azok drágábbak, ugyanis a doboz is minőségibbnek mondható.
 
 
Az alaplapok dobozain belül nagyjából ugyanaz a körítés fogadja a felhasználókat: minden esetben kapunk egy gyors üzembehelyezési útmutatót, valamint egy felhasználói kézikönyvet, amely angol nyelven segít eligazodni az alaplap kezelésében. A papírok mellett természetesen elengedhetetlen kellék a meghajtó programokat tartalmazó lemez, amely a Gigabyte esetében megszokott módon ezúttal is felkínálja az automatikus driver telepítés lehetőségét. A meghajtó programok minden esetben elérhetőek Windows XP és Windows Vista operációsrendszerekhez egyaránt. A csomagolás ezen kívül rejt egy kék Gigabyte matricát is.
A csomagban találunk még egy IDE és egy Floppy kábelt, amelyek sötétkék színban pompáznak. Az első különbségek a SATA adatkábelek vizsgálatánál mutatkoznak meg: a 770-es alaplap esetében a gyártó összesen kettő darab SATA adatkábelt mellékel, míg a 790-es sorozatú termékeknél már összesen 4 darab adatkábelt kapunk. A takarólemez természetesen mindhárom alaplap dobozában megtalálható
Az alaplapok felépítésében már sokkal több különbséget fedezhetünk fel, mint a kellékek esetében. Kezdjük az azonosságokkal: mindegyik alaplapon 4 db memória foglalat helyezkedik el, amelyekbe DDR2-1066 MHz-es sebességig pakolhatunk ramokat, persze ezek csak Phenom processzorok alkalmazásakor működnek ténylegesen 1066 MHz-en. Az alaplapok mindegyikén 10 darab USB port foglal helyet (6 port + 4 kivezetés), valamint mindegyik egységen 3 darab FireWire portot találunk (2 port + 1 kivezetés). Az alaplapokon a régebbi PCI bővítőhelyekből 2 darabot találunk, míg a PCI Express x1-es slotokból a 790-es sorozatú egységeken 3, míg a 770-es alaplapon négy darab foglal helyet. A 790-es alaplapok 2 darab PCI Express x16-os slottal (790fx: 2 db x16, 790x: 1 db x16 + 1 db x9), a 770-es egység pedig egyetlen darab PCI Express x16-os bővítőhellyel bír.
Mindhárom alaplapon 1 darab IDE és egy darab Floppy port található, viszont a SATA csatlakozók száma már eltérő. A 770-es egységen és a 790x modellen 4 darab SATA portot, a 790fx modellen pedig összesen 6 darab SATA portot és két darab eSata portot figyelhetünk meg.
Az alaplapok kivezetései között is van néhány különbség. Most is az azonosságokkal kezdjük: a termékek mindegyikén 6 darab USB port, egy darab Soros, és két darab FireWire kivezetés található, valamint mindegyik termék fel van szerelve egy PS/2-es egér- és billentyűzet bemenettel. Az alaplapokon megtaláljuk a 8 csatornás audió vezérlő jack kimeneteit, valamint optikai- és koaxiális kimenetét. Az alaplapok egy darab gigabites hálózati csatlakozóval is büszkélkednek. A 790FX termék annyiban különbözik a másik két egységtől, hogy ezen a terméken már két darab eSata csatlakozót is elhelyezett a gyártó.
Az alaplapok hűtése mindhárom esetben tökéletesen tette a dolgát. A 770-es és a 790-es alaplapok hűtése megegyezik, mindkét termékre elegendőnek bizonyultak a bordák. A teszt során a hőmérsékletek 36-38 celsius fok körül alakultak, ami nem mondható rossznak, ha azt nézzük, hogy az alaplapok nem gépházban, hanem egy asztalon foglaltak helyet mindenféle rendszerhűtő ventilátor nélkül. A 790FX alaplap északi hídján és PWM moduljain már komolyabb bordák lapulnak: ezek a bordák két darab hőcsővel vannak összekapcsolva. Az alaplap déli hídján a 770-es és 790x modellekével megegyező kinézetű, ám már rézből készült borda található. A 790fx esetében 40 celsius fok körüli hőmérsékletet mértünk a teszt során.
Az alaplapok kialakításával kapcsolatban semmi kifogásolni valót nem találtunk, ami említésre méltó lehet, az az, hogy a 790x és 790fx modellek egy plusz molex csatlakozót is igényelnek a zavartalan tápellátás érdekében. A 770-es alaplap esetében a PCI Express x16-os sloton található rögzítő fület nehéz kioldani, ha hosszabb kártyát helyezünk a slotba, ugyanis nem lehet normálisan hozzáférni a fülhöz.
Tesztek 1. rész
 A tesztek sorát ismét a szintetikus alkalmazásokkal indítjuk. Elsőként az Everest segítségével próbáljuk megvizsgálni, hogy a termékek között milyen teljesítménybeli különbségek vannak memória- és processzorkezelés tekintetében.
A memória írás-, olvasás-, másolás- és késleltetés tesztekben a papírforma érvényesült, az alaplapok között minden esetben az alábbi sorrendet figyelhettük meg: első a 790FX, míg a második helyen a 790x végzett, a harmadik pedig a 770-es termék.
A memória tesztek után a processzorkezelést is megvizsgáltuk, ehhez a már jól bevált teszteket hívtuk segítségül, természetesen még mindig az Everestből.
A CPU Queen tesztben a három versenyző hajszálpontosan azonos eredményeket produkált, így holtverseny alakult ki.
A CPU AES megmérettetés már némileg szétrázta a mezőnyt, így ismét visszaállt a teszt elején tapasztalt sorrend.
A CPU Zlib teszt alkalmával ismét a szokásos sorrend alakult ki, ám itt már megfigyelhető, hogy a 770-es és 790x-es lapkakészletek között egy picivel nagyobb különbség mutatkozott, mint a 790x és a 790fx között. Ez a különbség persze még így sem jelentős.
 
A Photoworx teszt ismét hozta a várt sorrendet: az első a 790fx, a második a 790x, míg a harmadik a 770-es lapkakészlet.
A különbségek ugyan nem mondhatóak jelentősnek, de azért érzékelhetőek minden egyes teszt alkalmával. Az Everest után folytatjuk a processzor- és a memóriakezelés vizsgálatát, ám ezúttal a SiSoft Sandra nevezetű alkalmazást hívjuk segítségül.
Tesztek 2. rész
 A következő felvonásban a Sisoft Sandra 14.24-es változatáé a főszerep.
A tesztprogram aritmetikai tesztjében a 790x és 790fx alaplapok között minimális, míg a 770 és a 790x között valamivel nagyobb különbséget mértünk. Ez a tény a versenyzők sorrendjén nem változtatott. A lebegőpontos teljesítményt vizsgáló tesztben a 790x és 790fx alaplapok között valamivel kisebb volt a teljesítmény különbség, mint a 790x és 770 között. A sorrend még mindig változatlan.
A processzor multimédiás teljesítményének vizsgálatakor még kisebb különbségeket mértünk, mint eddig: a 790fx változatlanul vezeti a mezőnyt, a második a 790x, míg a harmadik a 770-es alaplap.
A processzor tesztek végeztével most már a memória sávszélesség tekintetében próbálunk sorrendet felállítani.
Érdekesség, hogy a memória sávszélesség vizsgálatakor a két 790-es sorozatú egység hajszálpontosan ugyanazokat az eredményeket érte el, ám a 770-es lapkakészlettel felvértezett termék sem maradt le tőlük. A különbségek gyakorlatilag hibahatáron belüliek, ám az igazsághoz hozzá tartozik, hogy minden teszt esetében háromszor fut le az adott alkalmazás, majd az eredményeket átlagoljuk.
A szintetikus alkalmazások után a következő felvonásban már a valós tesztprogramoké a főszerep.
Tesztek 3. rész
A tesztprogramok közül most a Cinebench R10-es változatát fogjuk munkára, amely egy- illetve két szálon végez renderelést minden egyes konfiguráció esetében.
A tesztprogram egy szálon a 790fx alaplappal szerelt rendszeren futott legjobban, míg a második helyezett a 790x, a harmadik pedig a 770-es alaplap lett.
A második körben már mindkét processzormagot megizzasztottuk, de a helyzet változatlan maradt, már ami a versenyzők közötti sorrendet illeti. A különbségek nagyobbak lettek, ám még mindig nem jelentősek.
A Cinebench után a WinRar nevű fájlcsomagoló alkalmazás alatt is megnéztük, hogy mire képesek a rendszerek. Először a segédprogram beépített sebességmérő alkalmazását használtuk, majd lemértük, hogy egy fájlokkal teli könyvtárat mennyi idő alatt csomagolnak be a rendszerek, illetve, hogy változik-e a beépített alkalmazás által felállított sorrend valós körülmények között.
A beépített alkalmazás alig-alig mutatott különbséget a versenyzők teljesítménye között. A teszt a már jól ismert sorrenddel zárult.
Fájlcsomagolás esetében ugyanazt a sorrendet kaptuk, mint amit a beépített alkalmazás mutatott, sőt, még a különbségek is hasonlóan alacsonyak voltak.
A WinRar után a teszt befejezéseként két játékot is lefuttattunk. Elsőként a F.E.A.R legfrissebb verzióját helyeztük górcső alá. Az alkalmazásban 1024 x 768 pixeles felbontást és magas minőségi beállításokat használtunk, az élsimítást és az anizotróp szűrést nem kapcsoltuk be.
 
F.E.A.R-ben a 790x és 790fx alaplapok ugyanakkora teljesítmény mutattak fel, de a 770-es egység sem maradt le az élmezőnytől: a termék mindössze fél FPS-sel volt gyengébb a nagyoknál.
A második játék a Company of Heroes. Ebben a játékban szintén 1024 x 768-as felbontást és magas minőségbeli beállításokat alkalmaztunk. Az élsimítást és az anizotróp szűrést ezúttal sem kapcsoltuk be.
A CoH már nagyobb különbséget mutatott: a 770-es alaplap 1,2 FPS-sel volt gyengébb a 790fx-nél és 0,6 FPS-sel teljesített kevesebbet a 790x alaplapnál. A 790x és 790FX modellek között 0,55 FPS colt a differencia.
A szintetikus- és játéktesztek után most már a tuningé és az összesítésé a főszerep, de természetesen a rendszerek fogyasztásával is foglalkozunk.
Tuning, fogyasztás és összesítés
[bold]Egy pici tuning
[/bold]
A teszt végén sor kerül némi tuningra is. Az alaplapok BIOS-ában azonos beállításokat alkalmaztunk: a HT órajelet visszavettük,a  memória órajelet visszaosztottuk, az időzítéseket pedig alapra tettük. Ezek után némi feszültségemelést is eszközöltünk, majd megnéztük, hogy az egyes rendszerek mekkora FSB értékig üzemelnek stabilan. Az órajelet lassan, pici lépésekben emeltük, majd az alábbi diagramban látható eredményeket könyveltük el.
A 770-es chipszet esetében 315 MHz volt az utolsó stabil érték, ennél magasabb FSB esetén a rendszer nem volt hajlandó stabilan üzemelni. A tuning zökkenőmentes volt és viszonylag könnyen értük el a maximális FSB-t. A 790x lapkakészlet esetében már valamivel messzebbre jutottunk ugyanazokkal a beállításokkal: ez a lapkakészlet egészen 343 MHz-ig maradt stabil, ami már jó eredménynek számít. A 790FX chipszetnél is az előbbiekben ismertetett módszert követtük, a próbálkozásoknak végül is meg lett a gyümölcse, hiszen ez az alaplap jutott a legmesszebbre a maga 361 MHz-es eredményével.
[bold]A rendszerek fogyasztása
[/bold]Ahogy a korábbi cikkek alkalmával, úgy most is megvizsgáltuk, hogy a rendszerek mennyit fogyasztanak különböző terheltség mellett. Alapjáraton a Cool N' Quiet technológiát bekapcsoltuk a BIOS-ban, majd a megfelelő drivert is telepítettük, így születtek az alábbi táblázatban látható eredmények.
A legkisebb fogyasztás mellett a 770-es lapkakészlet üzemelt, míg a 790X modell esetében már 1W-tal magasabb értéket mértünk ugyanabban az állapotban. A felsőkategóriás 790FX lapkakészlet esetében 6W-os többletet mértünk a 790x-hez és 7W-osat a 770-es chipszethez képest.
A következő körben a rendszert egy kis terhelésnek vetettük alá: a F.E.A.R beépített tesztprogramját futtattuk 1024x768-as felbontás mellett. Ebben az esetben már egy picit változott a helyzet, ugyanis az egyes termékek között nagyobb különbségek mutatkoztak, mint korábban.
A 770-es lapkakészlet magasabb fogyasztás mellett üzemelt, mint a 790x-es termék: kettőjük között másfél W volt a differencia. A 790X és a 790FX között 6,5W-os eltérést mértünk, míg a 770-es és a 790FX versenyző között 4 Watt volt a különbség.
A F.E.A.R után a Cinebench R10-es verzióját is bevontuk a megmérettetésbe. Az alkalmazásban a két szálon futó renderelést választottuk ki, majd megmértük az egyes konfigurációk fogyasztását.
Cinebench-ben is maradt a sorrend: a legkevesebb áramot a 790x lapkakészlet igényelte, nála 3W-tal fogyasztott többet a 770-es példány. Nem meglepő, de a legnagyobb étvággyal ismét a 790FX rendelkezett: az egység 3W-tal fogyasztott többet, mint a 770-es modell. A különbségek összességében nem nagyok, inkább hosszabb távon vehetőek észre, de akkor sem jelentősek.
 
Összesítés
A tesztek után most már csak az összesítés van hátra. A tesztprogramokban mért eredményeket minden egyes versenzyő esetében összesítjük a már megszokott rutin alapján, majd a végén kapott eredményt egy diagramba foglaljuk, ami az alábbi képen látható.
A papírformának megfelelő eredmények születtek: a 790FX lett az abszolút győztes, a második helyre a 790X futott be. A 770-es termék összetettben ugyan az utolsó lett, de nem maradt le nagyon az első két példánytól. A termékek között teljesítményben vannak ugyan különbségek, de ezek mindent egybevéve nem jelentősek.
Rövid értékelés
 [bold]Gigabyte GA-MA770-DS3 - Olcsó és stabil alaplap, ami tuning esetén sem mond csütörtököt.
[/bold]
A Gigabyte AMD 770-es lapkakészlettel felvértezett terméke a maga 15-16.000 forint körüli árával egy kellemes meglepetés volt a teszt alkalmával. Tény ugyan, hogy az alaplap valamivel gyengébb teljesítményre képes, mint a 790-es sorozat tagjai, ám a differencia nem jelentős, sőt... A termék felszereltsége teljesen jó, az egység hűtés, stabilitás és tuning tekintetében is jó választásnak minősül. Egyszóval ha alacsonyabb költségvetésből gazdálkodunk és AMD-s rendszert szeretnénk összerakni, mindenképpen érdemes elgondolkozni a terméken, ugyanis nem csalódunk, ha ezt választjuk. Az alaplap ajánlott vétel!
[bold]Gigabyte GA-MA790X-DS4 - Jól felszerelt alaplap, jó teljesítménnyel és tuningpotenciállal.
[/bold]
A Gigabyte AMD 790x-es lapkakészletével felszerelt terméke teljesítmény, ár és felszereltség tekintetében erős középkategóriás megoldásnak nevezhető. Az újdonság 21-22.000 forintos árával szintén jó választás lehet, ha kedvező áron szeretnénk olyan alaplapra szert tenni, amely rendelkezik Crossfire támogatással. Az alaplap a 770-es lapkakészlettel szerelt társánál nem nyújt sokkal többet teljesítmény tekintetében, ám a plusz egy darab PCI Express x16-os slot sokak számára vonzó lehet. Az alaplap összességében szintén jó ár/teljesítmény aránnyal rendelkezik, így ajánlott vételnek minősül.
[bold]Gigabyte GA-MA790FX-DS5 - A teszt nyertese tuning és teljesítmény tekintetében.
[/bold]
A Gigabyte 790fx lapkakészlettel felvértezett terméke már a felsőkategóriás piacot célozza meg, legalábbis az AMD 7-es sorozatú lapkakészletével felszerelt alaplapok közül. A termék teljes, x16-os sávszélességgel szolgálja ki a Crossfire rendszereket, valamint két darab hagyományos és 2 darab eSata porttal többet kínál, mint az előző két versenyző. Az alaplap hűtése is komolyabb, ezzel együtt a benne rejlő tuningpotenciál is nagyobb, mint a másik két termék esetében. Az alaplap a teszt során magabiztosan győzött, ám ennek ára van: ez a deszka a legdrágább a szereplők közül a maga 33.000 forint körüli árával. [bold]Az alaplap tesztgyőztes és ajánlott vétel!
A tesztben szereplő termékeket az Expert Computer KFT-től kaptuk! Köszönjük! :)[/bold]
