1. Xonar Xense és Xonar DG
Bizonyára sokan csodálkoznak azon, miért kell egy számítógépbe különálló hangkártya, amikor manapság minden alaplapon találunk valamilyen integrált megoldást. Ráadásul a friss deszkákon már régóta nem a rosszemlékű AC97, hanem az elismertebb HD audio kodekek találhatóak, melyek hangzás terén minőségi ugrást jelentettek. Ez sokakat elgondolkodtatott abban, hogy szükségük van-e egyáltalán hangkártyára a továbbiakban, hiszen már ez is sokszor bőven elég. Legtöbbünknek valóban megfelel ez a hangminőség, hiszen a néhány ezer forintos aktív hangszórókon nem hallanánk a különbséget, amit egy komolyabb hangkártya nyújtana, a megszállott Hi-Fi guruk pedig úgysem számítógépről hallgatnak zenét. De mi van azokkal, akiknek nincs egy fölösleges milliójuk komoly Hi-Fi láncra és a PC-jükből szeretnének még többet kihozni?
Asus Xonar Xense
Nos, az Asus előrukkolt néhány hangkártyával, hogy kielégítse azok igényeit, akik PC-n szeretnék megvalósítani a minőségi hangzást. Ma két típust veszünk közülük szemügyre, kezdjük kivételesen a drágábbal: az Asus Xonar Xense hangkártyája a maximalistáknak készült, minőségi alkatrészekből válogatva, ezt pedig egy erősítővel is megspékelte a gyártó, hogy a nagy impedanciájú (akár 600 Ohm-os) fejhallgatókat is képes legyen meghajtani. Hogy teljes legyen az élvezet, a fejhallgató vásárlás gondját is levették a vállunkról, a kártyához jár ugyanis egy Sennheiser PC-350-es headset, ami a neves gyártó kínálatának zászlóshajója gamer fronton. A dobozban található az említett hangkártya és fejhallgató, kézikönyv és telepítő CD, egy átalakító kábel a 7.1-es analóg csatlakozás miatt, továbbá egy S/PDIF -> TOSLINK konverter és egy átalakító dugó (6,3mm -> 3,5mm jack).
Maga a kártya az Asus AV100 audio chipjére épül, vagyis a C-Media CMI8788-ra (alias Oxygen HD), ami a gyártó több típusán is szerepel (pl. Xonar DX). A 7.1-es hangkártya 192 kHz-es mintavételi frekvenciára képes 24 bites felbontás mellett és támogatja az EAX 5.0 effekteket, ezt a gyártó GX2.5 emulációnak hívja. A kitűnő hangzásért a kártya minőségi DAC-jai (digital-analog konverterei) felelnek: a zenehallgatásnál kritikus frontsugárzók jelátalakításáért a Texas Instruments PCM1796 konvertere, a többi csatorna analóg jelének előállításáért a Cirrus Logic CS4362A konvertere felel. A fejhallgató erősítőt a Texas Instruments gyártja, az analog-digital konvertert pedig Cirrus Logic fejlesztette ki, úgy tűnik, a két cég jól összedolgozik egymással. Az impozáns tulajdonságok közt megemlíthetjük a Dolby Digital Live! (valósidejű többcsatornás digitális kódolást) és a Dolby Headphone szabványt, valamint azt, hogy a hangkártya cserélhető műveleti erősítővel rendelkezik.
Egy igen komoly, és éppen ezért nem olcsó csomagról van tehát szó, de az Asus-nál azokra is gondoltak, akik nem ilyen magasságokban keresnek az integrált megoldásoknál jobb hangkeltőket.
Asus Xonar DG
Nekik készült a Xonar DG, mely szintén egy impozáns hangkártya, emellett árcédulája is kedvező. Egy különálló hangkártya esetében nem kell tartanunk átszűrődő alaplapi zajoktól, amik az integrált megoldásokat jellemzik, a hardveres gyorsítás a CPU válláról leveszi a számítási feladatok gondját, alaplapcsere esetén pedig továbbvihetjük meglévő hangkártyánkat. A Xonar DG low-profile kialakítása miatt vékony (alacsony) házakba is beépíthető, a hangkártyához egy normál hosszúságú és egy rövid fémlemezt is kapunk. A dobozban találunk továbbá két csavart, egy telepítő lemezt és egy kézikönyvet.
Az 5.1-es Xonar DG az AV100 audiochip némileg lebutított változatát kapta, a C-Media CMI8786-ot, ami 24 bites felbontásra és legfeljebb 96kHz-es mintavételi frekvenciára képes, ezek még mindig szép értékek. A szabványok közül a GX2.5-öt (EAX 5.0) és a Dolby Headphone-t ismeri, utóbbi óriási előny, hiszen a hasonló árkategóriában található hangkártyák ezt nem támogatják. A Xonar DG másik nagy pozitívuma, hogy fejhallgató erősítő is található rajta. Bár teljesítménye kisebb, mint ami a Xense-en található, a 32-150 Ohm-os tartomány a legtöbb fejhallgatóhoz elég lesz. A Xonar DG estében egyszerűbb a helyzet, mert nincs külön DAC a frontsugárzókhoz, minden csatorna átalakításáért a Cirrus Logic CS4361 chipje felel. Az analog-digital konvertert szintén a Cirrus Logic, a fejhallgató erősítőt pedig a Texas Instruments gyártja.
A száraz adatok után keltsük életre a hangkártyákat! A beszerelés során a Xonar Xense egy extra tápcsatlakozót is igényel, hiszen a nagyteljesítményű fejhallgató erősítőhöz már kevés a PCI-E x1 sín. A Xonar DG kisebb teljesítménye miatt nincs szükség külön tápegység csatlakozóra, ezért csak annyi a feladunk, hogy keresünk neki egy szabad PCI foglalatot. Most pedig lássuk a hangkártyák szoftvereit!
2. Szoftverek
Bár a hangkártyákhoz kapunk telepítő lemezt, mi levadásztuk a legfrissebb meghajtókat és azokkal végeztük el a tesztelést. A Xense esetében ez a 7.12.8.1788-as meghajtót jelentette, míg a DG esetében a 7.12.8.1792-est. Az Asus szoftverei első látásra kissé fapadosnak tűnhetnek a Creative megoldásai mellett, mert nagyjából így néznek ki az integrált kártyákhoz kapott programok is, de ebből kár lenne messzemenő következtetést levonni. Az equalizer hangminősége jó, egyedi hangszíneinket elmenthetjük, a különböző felhasználási területekre előre beállított profilok vannak (HiFi, Racing, FPS, Movie), bár ennek hasznossága kétséges. Az egyszerű külsőnek megvan az az előnye, hogy a hangkártyák minden funkciója átlátható, a kinézetet pedig hamar meg lehet szokni. A Xonar Xense és Xonar DG szoftverei nagyon hasonlóak, de van néhány különbség köztük, ezekre kitérünk néhány mondat erejéig.
Asus Xonar Xense
A kezelőfelület gyakorlatilag egy kompakt vezérlőközpont, ahol minden beállítást egy helyen megtalálunk. Ha felnyitjuk a média központ „fedelét”, akkor hozzáférünk a beállításokhoz. A főbb funkciókat négy csoportra osztották fel, a lapok közt alul tudunk váltani. A fő képernyőn láthatjuk az alapvető beállításokat (csatornák, mintavételi frekvencia, analóg és digitális kimenet), valamint a fejhallgató erősítő teljesítményét is itt választhatjuk ki. Ezt négy fokozatban lehet szabályozni, a <64 Ohm, 64-300 Ohm, 300-600 Ohm, valamint a 150 Ohmos PC-350 beállítás közül tudunk válogatni, utóbbi természetesen ideális a mellékelt headsethez. Amikor fejhallgatót használunk, a nagyon hatásos Dolby Headphone térhangzást is bekapcsolhatjuk, továbbá itt találjuk meg a 7.1-es emuláció kapcsolóját is. Ezzel a jobb oldali kis ablakban lehetőségünk van virtuálisan átrendezni a hangsugárzókat, ami nagyjából arra jó, hogy leteszteljük, mennyire hatásos a szimuláció. A Dolby Pro Logic IIx segítségével a sztereo hangzáson javíthatunk.
A Mixer fülön egy keverőpultot találunk, ahol a lejátszási és felvételi csatornák sorakoznak.
Tapasztalataink alapján a DSP módok legfeljebb arra jók, hogy egyszer kipróbáljuk őket ha unatkozunk, utána úgyis mindenki saját ízlése szerint fogja beállítani a hangképet. Ezt az Effect fülön tehetjük meg, ahol a környezeti hangzást, a környezet nagyságát, valamint a hangszínt tudjuk beállítani.
A FelxBass részlegben egy keresztváltót találunk, amivel a mélysugárzó csatornájának (LFE) sávszélességét korlátozhatjuk le.
A szoftver egy hasznos SVM funkcióval is rendelkezik (Smart Volume), ami kiegyenlíti a hangerőt. Ennek hasznát akkor érezzük, amikor a headset mikrofonját is kezelésbe vesszük, az SVM felerősíti hangunkat, így suttogva is hallhatóak leszünk. A GX kapcsolóval az EAX 5.0 szimuláció kapcsolható be, ami a régebbi játékok miatt fontos.
Asus Xonar DG
Amint látható, a szoftverek nagyon hasonlóak. Meglepő módon a Xonar DG szoftvere néhány olyan extra lehetőséget is felvonultat, ami a drágább hangkártyában nem található meg, ezek a következők: Key Shifting (magasabb vagy alacsonyabb hangszín), Vocal Cancellation (kiszűri a beszédhangokat), Mic Echo (visszhangot ad a mikrofon bemenetnek), AEC (csökkenti a mikrofon és a hangszórók közti gerjedést). A VocalFX részlegben találunk néhány érdekes hangtorzító effektet is, melyek csevegő alkalmazásoknál dobhatják fel a hangulatot.
3. Hangminőség
A hangkártyák által támogatott szabványok és feature-ök után végre elérkeztünk a lényeghez: hogyan szólnak a gyakorlatban? A hangminőség vizsgálatánál mérési tesztek helyett minden esetben a füleinkre hagyatkoztunk. Jóllehet ez a megoldás szubjektív eredményhez vezet, mi ezt úgy próbáltuk ellensúlyozni, hogy a hangkártyákat többszöri cserélgetéssel és összehasonlítással hallgattuk meg egy objektívebb összkép érdekében. A teszt során viszonyítási alapnak egy Creative X-Fi XtremeMusic hangkártya és egy alaplapra integrált HD audio kodek állt a rendelkezésünkre (Realtek ALC889), a Sennheiser PC-350 headset tesztelésekor pedig egy AKG K-501 típusú fejhallgatóhoz ment a viszonyítás. A hangkártyákat természetesen mindkét fejhallgatóval meghallgattuk, hogy teljesebb képet kapjunk róluk.
Asus Xonar DG
A hangkártya első meglepetése az, hogy meglehetősen hangos. Ez érthető, hiszen erre van a fejhallgató erősítő, egy átlagos impedanciájú 32 vagy 50 Ohmos fülessel (mint pl. a Sennheiser HD555 típusa) soha nem lesz gondunk a hangerővel. A nagyobb impedanciájú fejhallgatókhoz (mint a tesztben szereplő 150 Ohmos PC-350 vagy 120 Ohmos K-501) viszont éppen csak elég a Xonar DG, ezt érdemes figyelembe venni. Ha nem használunk túl nagy mélyhang kiemelést, akkor teljes hangerőn is megmarad a jó hangminőség, nagyobb kiemeléssel pedig nagyjából 70-80%-os hangerőn ütközünk bele az erősítő korlátaiba. Ilyenkor ütős basszusok helyett elhalkult mélyeket hallunk, de ehhez már tényleg extrém kiemelések kellenek, tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy a hangerővel nincs gond.
Kijelenthetjük azt is, hogy a Xonar DG hosszú távú zenehallgatás során sem fárasztó. Azt mondanunk sem kell, hogy egy régebbi alaplapi AC97 kodekkel összehasonlítva óriási a javulás, valósággal kinyílik előttünk a világ, de a mérföldekkel jobb HD audio kodekhez viszonyítva is bőven tud meglepetést okozni a hangkártya. Főleg a szélsőségek terén hallani a különbséget. Míg a HD audio az 50 Hz alatti mélytartományban és a magasabb hangoknál szenved, addig a Xonar DG esetében ezek is hallhatóak, erőt és csillogást kap a zene. A mélyhangoknál hallható minőségi különbség előnyét nem csak zenehallgatáskor, hanem mozizáskor és játékok közben is élvezhetjük. A mozi hangulathoz ugyanis nagyban hozzájárulnak a mélyhangok, a játékok hangulatzenéi és robbanásai pedig sokkal erőteljesebben szólalnak meg. Gondoljunk csak a COD4 menüzenéjére, amely már a játék előtt megalapozza a hangulatot a velőtrázó dörmögéssel.
Említsünk néhány szót a térhangzásról is: a Dolby Headphone minden várakozásnak megfelel, a Creative gyengére sikerült CMSS-3D virtualizációjával szemben ez már valódi térhangzást képes szimulálni egy sztereo fejhallgatón (DH van a Logitech G35 headset-jében is). Ha a megtekinteni kívánt film rendelkezik 5.1-es hangsávval, akkor ezt kell kiválasztani, továbbá figyelnünk kell arra is, hogy a hangkártya szoftverében a 6 csatornás audio legyen kiválasztva. Játékok esetében is így járjunk el, míg az analóg kimeneten a fejhallgatót, addig az audio csatornáknál a 6 (vagy 8) sávot jelöljük ki. Ilyenkor játékok esetében például jobban hallható, hogy honnan jön az ellenség, vagy hogy melyik irányból lőnek, és ennek köszönhetően a gamerek jobban elhelyezhetik magukat a környezetben és felkészülhetnek a védekezésre. Persze nem biztos, hogy szimplán ezzel valódi előnyt tudunk szerezni a többiekkel szemben, inkább csak megnő a térérzetünk, ettől pedig élvezetesebbé válik a játék. A Dolby Headphone által létrehozott tér nagysága három fokozatban állítható. Kis és közepes méretű szoba szimulációja esetén nekünk tetszett a hangzás, de a nagyszobánál hallható garázsszerű/vödörszerű hangzás már zavaró, a tér növelésével tehát a barlanghangzás is erősödik. Bekapcsolható továbbá a virtuális 7.1-es hang, ami némileg szélesebb teret szimulál, a hangszórók tologatásával pedig eljátszadozhatunk egy ideig, de végül arra jutottunk, hogy jobb őket alaphelyzetben hagyni.
Asus Xonar Xense
Lépjük még eggyel magasabb szintre és hallgassuk meg, hogy mit tud a Xense! A hangkártya immáron valódi 7.1-es hangot állít elő, nem csak szimulálni képes ezt. Ehhez természetesen egy 7.1-es hangrendszerre is szükségünk van, ennek hiányában nem tudjuk kihasználni az előnyöket (mi a hangkártyát az említett fejhallgatókkal próbáltuk ki). A beépített fejhallgató erősítő eszméletlenül hangosan szól, akár 600 Ohmos fülessel is használhatjuk a kártyát. Igaz, egy ilyen fejhallgatót már csak normál hangerőn képes megszólaltatni, éppen ezért, ha tehetjük, maradjunk inkább a kisebb impedanciájú 50-300 Ohmos fejhallgatóknál. A tesztelés során használt PC-350 és K-501 típusú fülesek jól passzolnak a hangkártyához, és mint kiderült, az X-Fi esetében teljes hangerőn hallható torzítás nem a fülesekből jön, hanem a hangkártyából. A Xense beépített nagy teljesítményű fejhallgató erősítője megmutatta, hogy PC-n is van élet, durva mélyhang kiemeléssel nagy hangerőn is tudunk zenét hallgatni, torzítás nélkül. Jóllehet, teljes hangerőn, extra mélyhang kiemeléssel a Xense estében is hallhatóak az elhalkuló mélyhangok (ez egy természetes jelenség és az erősítő korlátait jelzik), ehhez már brutálisan nagy hangerőre van szükség, ezért jó eséllyel soha nem botlunk bele. A hangminőséget tekintve eleinte nem gondoltuk, hogy bármilyen javulást fogunk hallani az olcsóbb Xonar DG-hez képest, hiszen már azt is öröm volt hallgatni, de néhány napos használat során arra lettünk figyelmesek, hogy a Xonar Xense hangja nyugodtabb, élvezetesebb. Egy rövid vakteszten valószínűleg nem tudnánk megmondani, hogy melyiket halljuk éppen, ez egy olyan jelenség, ami csak hosszútávon figyelhető meg. A hangszínben is hallható árnyalatnyi különbség, a hangkártya a kb. 100-500 Hz-es tartományban kevésbé tolakodó, ami a Dolby Headphone miatt fontos. Korábban említettük, hogy a virtuális térhangzás mellékterméke a barlangszerű hangzás, ami a Xense estében így már nem is olyan feltűnő. Szintén javulást könyvelhetünk el a térhangzásában (Dolby Headphone), ami hallhatóan kitágult, ebben pedig nyilván a hangkártya széles sztereo képe játszik szerepet, ennek köszönhető a megnövekedett térérzet. Bár a zenehallgatás feljavítására rendelkezésünkre áll a Dolby Pro Logic IIx is, fejhallgatóval nem hallható nagy különbség, de egy hangrendszer estén jól jön a hangzásjavítás, mert így hangszórókészletünk egyetlen hangsugárzója sem marad kihasználatlanul. Filmek és játékok estében nehezen figyelhető meg a hangminőségbeli javulás, a térhangzásban viszont van hallható különbség a Xonar DG-hez képest. A nagy térérzet mindkét területen megvan, és bár ebben a DG sem volt rossz, a Xense ezt jobban képes érzékeltetni. Az átható basszusok megvannak, ezúttal valószínűleg tisztább mélyhangokat kellene hallanunk, de jelen tesztelők füle ehhez már kevés, ilyen tekintetben nem vettünk észre különbséget.
4. Sennheiser PC-350, Értékelés
Most pedig vegyük szemügyre a Xonar Xense hangkártyához mellékelt Sennheiser PC-350-et!
Mint már említettük, ez képviseli a Sennheiser kínálatának a csúcsát, legalábbis ha a játékos vonulatot nézzük. A lehajtható, zajszűrővel is ellátott kétirányú mikrofonnal kiváló minőségű hangot rögzíthetünk, nem véletlenül dicsekszik vele a gyártó. A füles és a mikrofon egy-egy 6,3mm-es dugóval csatlakoztatható a hangkártyához, így ha más eszközhöz is használni szeretnénk ezeket, akkor szükségünk lesz egy-egy 3,5 -> 6,3mm-es átalakítóra is. A füleshez tartozik egy felcsíptethető analóg hangerőszabályzó és egy mikrofonnémító kapcsoló.
A PC-350 egy fül köré illeszkedő, zárt fejhallgató, ami azt jelenti, hogy elválaszt minket a környezeti zajoktól és a környezetet is tőlünk. A zárt fejhallgatóknak persze vannak előnyei és hátrányai: egy nyitott fejhallgatóval összehasonlítva az előnyök közt a több basszust és a környezettől való elszigeteltséget említhetjük, hátrányként pedig a szűkebb színpadképet és a zárt térből adódó üreges (dobozszerű, barlangszerű) hangzást, ami olyan mintha a fejünk egy vödörben lenne. Ehhez hozzá lehet szokni és típusonként vannak eltérések, de a PC-350-nél ez nem annyira zavaró, ezért használat közben hamar meg is feledkeztünk róla. A kényelemmel nincs gond, ami ritkaság a zárt füleseknél. Megszokott dolog ugyanis, hogy az ilyen fejhallgatók szorítják valamennyire a fejünket, de a Xense-hez mellékelt füles hosszútávon is kényelmes. A fülpárnák puhák, és egészen jól tűrik a felhevülést, de néhány órás használat után már ebbe is beleizzadhatunk. A fejhallgatónak masszív felépítése van és a kábel is tartósnak ígérkezik. Ennek legnagyobb előnye az, hogy ruganyos, ezért nem kell tartanunk attól, hogy eltörik, ami a merev vezetékekre jellemző.
A Sennheiser PC-350 egyértelműen a gyártó azon készülékei közé tartozik, amelyeknek a hangját színesítik, hogy dögösebb legyen. Ezt általában azok igénylik, akik sokat játszanak, a zenekedvelők inkább a természetesebb, színesítéstől mentes hangot szeretik. Akik sokat játszanak és a basszusorientált zenét kedvelik, nagyon jól járnak a kifejezetten PC-hez szánt fejhallgatóval. A COD4 menüzenéje eszméletlenül jól szól vele, a mélyhangok úgy rázzák dobhártyáinkat, mintha egy komoly moziteremben lennénk, ez pedig nagyon sokat dob a játékélményen. A filmek hangulathoz szintén sokat ad a zárt fejhallgató velőtrázó basszusa, úgy gondoljuk, hogy minden házimozi rendszerben így szól egy igazán jó mélynyomó. Szerencsére arra is odafigyeltek, hogy a füles ne nyomja el a beszédhangokat. Ez ugyanis egy gamer headsetnél fontos szempont, hiszen így a basszusok mellett csapattársaink hangját is értjük. Sajnos viszont a színezettség a magas hangokat is érinti. Zenehallgatáskor a fejhallgatón keményebben szólalnak meg a cintányérok, mint az AKG K-501 típusán. A fémes hangok egyébként is jellemzőek a Sennheiser fejhallgatóira, bár erre valószínűleg csak a tesztelő füle érzékeny, mert általában nem szoktak rá panaszkodni. Bár a PC-350 egy zárt fejhallgató, egészen széles színpaddal rendelkezik, igaz, miután lecseréltük a nyitott K-501-re, már megváltozott a véleményünk (de ez a kialakításból fakad, ezért kár lenne hibaként felróni neki).
Megjegyzés: ha valaki szeretne a két hangkártyáról méréseket is nézegetni, és egyéb szubjektív véleményt olvasni róluk, akkor érdemes ellátogatni a Techreportra is, nemrég ugyanez a két hangkeltő járt náluk.
Értékelés
Az Asus kedvező áron kínált hangkártyája, a Xonar DG kellemes napokat okozott nekünk. Az integrált HD audio kodekekhez képest főként a mély és magas tartományban hallható minőségi különbség, nem kérdés tehát, hogy érdemes váltani, ha fejhallgatóval vagy minőségibb hangfalakkal tervezzük a zenehallgatást. A Xonar DG integrált fejhallgató erősítője szintén nagy lépés a minőségi zenehallgatás irányába, így nem kell pénzt költenünk egy különálló erősítőre. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy körülbelül 50 Ohmos fejhallgatót vegyünk hozzá, hogy a hangkártya bírja szuflával és hangosan is tudjunk zenét hallgatni (a valamivel 100 felettieket is képes még normálisan meghajtani, de dobhártyarepesztést senki se várjon). A Dolby Headphone egy nagyon impozáns extra, amit a játékosok és mozirajongók is egyaránt értékelnek majd. Ha már hozzászoktunk a fejhallgatón szimulált térhangzáshoz, biztosan nem akarunk majd visszatérni a hagyományos sztereo megszólaláshoz. Mindent összevetve a kártya nagyon jó ár/érték mutatóval rendelkezik, ezért semmi sem mentheti meg attól, hogy kapjon egy ajánlott plecsnit.
A Xonar Xense csomagjához igen borsos áron juthatunk hozzá, de legyen bármilyen meglepő, ár/érték aránya neki is jó, csak ehhez más szemszögből kell megközelítenünk. A hangkártya remek hangminősége lenyűgöző, de ami a leginkább megfogott minket a pakkban, az a fejhallgató erősítő nagy teljesítménye. Egy különálló erősítő drága mulatság, a nagy hangerőhöz és mélyhang kiemeléséhez viszont kell a teljesítmény, ebben pedig nem panaszkodhat a kártya. A csomaghoz jár egy kiváló headset, a Sennheiser PC-350, amivel az ASUS egyértelművé teszi, hogy főleg a játékosokat célozza meg a Xense pakkal. De nem csak a játékosok, hanem a mozirajongók is örülni fognak a Dolby Headphone térhangzásának, amit nagyon jó minőségben képes bemutatni az Asus szettje. Tekintve, hogy külön-külön mennyibe kerül maga a füles és egy ilyen erős hangkártya, azt kell mondjuk nincs túlárazva a csomag, és a minősége is nagyon rendben van, így jár neki a plecsni, csak azok kerüljék el, akik nem szeretik a zárt füleseket.
A teszthez a hangkártyákat az Asus magyarországi képviselete biztosította számunkra.
