Bevezető

Napjainkban elég sok lehetőségünk van, ha multimédiás központtá kívánjuk varázsolni kedvenc tévénket, vagy csak szimplán egy apró PC-re vágyunk. Előbbi esetben első körben nézhetünk valami ütőképes asztali multimédia lejátszót, amelyek között számos vonzó modell van jelen. Ezek a készülékek nem csak a különböző multimédiás tartalmak lejátszására alkalmasak, hanem akár a YouTube, a FlickR és a Picasa weboldalain is nézelődhetünk velük, sőt, egyes modellek akár internetes televízió és internetes rádió vételére is alkalmasak. Ezek a termékek egyesek igényeit kielégítik, de mások inkább másféle megoldásokat keresnek annak érdekében, hogy tökéletes lehessen a kikapcsolódás. Az asztali multimédia lejátszók mellett hatalmas népszerűségnek örvendenek a különféle kis PC konfigurációk is, amelyek ismét több csoportra oszthatóak, és megfelelő szoftveres körítéssel akár HTPC-vé is előléptethetjük őket (Home Theater PC - házi-mozi PC).

Vannak egyrészt az Intel Atom processzoraival szerelt megoldások, amelyek a gyártó integrált videó vezérlőjével karöltve elég gyengécskék, de az Nvidia ION platformjával már igen szépen muzsikálnak. Ezek a termékek teljesítmény tekintetében kompromisszumos megoldásoknak minősülnek, de megvan az az előnyük, hogy keveset fogyasztanak és kevés helyet foglalnak. A második nagy csoportban már normális processzorfoglalattal ellátott mini-ITX alaplapok találhatóak, amelyek között Intel és AMD platformra épülő megoldások egyaránt jelen vannak. Mi most ez utóbbi csoporttal foglalkozunk, mert ritka, hogy érkezik egy jó alaplap. Utoljára a Gigabyte Inteles apróságát láttuk vendégül, mai bemutatónk főszereplője pedig az ASUS rendkívül jól felszerelt mini-ITX formátumú deszkája, amely az AMD 880G lapkakészlete köré épül és Socket AM3-as tokozású processzorok fogadását teszi lehetővé, legyen szó egyszerű egymagos megoldásról, vagy akár hatmagos Thuban processzorról. Azt már most érdemes kiemelni, hogy a gyártó 95W-ban határozza meg az alkalmazható processzorok maximális TDP-jét, így a Thuban egységekből CSAK a Phenom II X6 1055T modell 95W-os változata, illetve a hamarosan megjelenő Phenom II X6 1045T alkalmazására nyílik mód, a többiek ugyanis 125W-os TDP mellett üzemelnek. Szerencsére ez valószínűleg nem sok embert érint, mert hát ki akar egy ilyen apró lapba egy erőművet rakni.

A tesztrendszer

Processzor: Phenom II X4 925

Memória: 2 x 2 GB DDR3-1333 (CL9-9-9-24)

Alaplap: ASUS M4A88T-I Deluxe

Tápegység: Chieftec 400W

Merevlemez: Western Digital 160 GB SATA 3 Gbps

Operációs rendszer: Windows 7 Professional 64-bit

A következő oldalon részletesen is megismerkedhetünk a bemutató főszereplőjével.

ASUS M4A88T-I Deluxe - hardver

Az ASUS M4A88T-I Deluxe típusjelzéssel ellátott alaplapja egy igazi különlegesség: az alaplap mini-ITX formátuma ellenére rendkívül jó felszereltséggel rendelkezik, ami igazán vonzóvá teheti őt a beton stabil HTPC alapra vadászó felhasználók körében. A kis jövevény egy pici dobozban érkezett, amely nem mondható túl informatívnak, cserébe viszont tetszetős.

A doboz belsejében az alaplapon kívül túl sok mindent nem találunk: a gyártó egy gyors üzembehelyezési útmutatót, egy felhasználói kézikönyvet, egy telepítő lemezt, valamint két SATA adatkábelt és a szokásos hátlapi takarólemezt mellékeli a kis alaplaphoz, de jobban körülnézve megtalálhatjuk az alaplapon elhelyezett 802.11 b/g/n típusú WiFi adapter antennáit.

A többesszám nem tévedés: a szerkezet olyan WiFi modult kapott, amely két darab antenna aljzattal bír annak érdekében, hogy a WiFi kapcsolat stabilan, nagy sebességgel üzemelhessen. A kellékek és tartozékok sorát ezzel ki is veséztük, így most végre következzen maga az alaplap.

A mini-ITX formátum köré épülő termék 17 cm x 17 cm-es mérettel rendelkezik. Az alaplap az AMD 880G lapkakészletére támaszkodik, amelyről megjelenésekor már egy tesztet is készítettünk. A lapkakészlet Radeon HD 4250-es integrált videó vezérlővel rendelkezik, amelyhez a 890GX-szel ellentétben itt már nem jár külön SidePort fedélzeti memória. A termék a rendszermemóriából táplálkozik, azaz onnan foglalja le a számára szükséges memóriát, maximum 1024 MB-os méretben. Az integrált videó vezérlő HD videó lejátszásra, webböngészésre és némi kompromisszummal még játékra is alkalmas, igaz, erősségeit főleg HD videó lejátszás alkalmával villantja fel, amikor szerephez jut az UVD motor. Az alaplap egy PCI Express 2.0 x16-os bővítőhelyet is tartalmaz, amibe normál videokártyát pakolhatunk, már ha ezt a kiszemelt mini-ITX ház lehetővé teszi. Erre nem árt odafigyelni. A Radeon HD 4250 Hybrid CrossfireX támogatással is rendelkezik.

A processzorfoglalatban 95W-os TDP-ig helyezhetőek el a különböző Socket AM3-as processzorok, akár még a 95W-os Phenom II X6 1055T és a Phenom II X6 1045T modellek is. Emiatt a Black Edition modellek többsége, valamint a komolyabb hatmagos processzorok kiesnek, de még így is több lehetőségünk van processzor terén, mint ha egy az Intel H55-ös lapkakészletére épülő alaplapba kéne CPU-t választani. Fontos kiemelni, hogy Socket AM2-es processzorok alkalmazására nincs lehetőség. Az alaplap a 8-as sorozatú lapkakészletekkel ellátott társaihoz hasonlóan kínál hardveres lehetőséget arra, hogy az adott processzor letiltott magjait engedélyezhessük (Core Unlocker). A témát korábban már részletesebben is kitárgyaltuk, így akit érdekel, látogasson el ide.

Az alaplap 3+1 fázisú tápellátással érkezik és a helyhiány miatt asztali helyett mobil rendszerekbe való memória foglalatokat hordoz magán. A So-DIMM slotokban DDR3-1333 MHz-es vagy alacsonyabb órajelen üzemelő modulokat helyezhetünk, de némi tuning segítségével a DDR3-1600 MHz-es modulok is működésre bírhatóak. A rendszerben maximum 8 GB-nyi memóriát helyezhetünk el.

Az alaplapon összesen három darab SATA 3 Gbps-os csatlakozót találunk, amelyek az SB710-es déli híd jóvoltából állnak rendelkezésre. Ezek a portok RAID 0,1,5 és JBOD támogatással érkeznek, de a hátlapi csatlakozók között egy 3 Gbps-os eSATA  portot is találunk. A gyártó sajnos nem SB850-es déli hidat alkalmazott, ami ugyan drágább SB710-es társánál, de cserébe valamivel energiatakarékosabban működik, és SATA 6 Gbps-os portokat kínál. Szerencsére ez nem végzetes hiba, ugyanis jelenleg a SATA 6 Gbps-os szabvány előnyeit egyelőre nem igazán tudjuk kihasználni.

A rendszer tartalmaz egy Realtek RTL8112L típusú Gigabites Ethernet vezérlőt, de a kínálatban egy nyolccsatornás HD audió vezérlőt is találunk, amely egy Realtek ALC 889-es példány. A termék USB 3.0-s portokból kettő darabot kínál, amelyek maximális sávszélesség mellett üzemelnek, azaz nagyjából tízszer akkora maximális adatátviteli sebességet biztosítanak, mint USB 2.0-s társaik. Az USB 2.0-s portokból négy darab a hátlapi kivezetések között, míg további kettő darab tüskesor formájában az alaplapon kapott helyet.

A termék egy 802.11 b/g/n WiFi adapterrel is rendelkezik, ami két darab WiFi antennával próbálja garantálni, hogy a WiFi kapcsolat maximálisan stabilan, nagy sebességgel működhessen. A hátlapi kivezetések között a felsoroltakon kívül egy PS/2-es port, egy HDMI és egy DVI-D videó kimenet, valamint egy koaxiális, egy optikai és három 3,5 mm-es jack audió kimenet található. A jack audió portok jóvoltából "csak" hatcsatornás audió támogatáshoz juthatunk, de a koaxiális és optikai audió kimeneteken, valamint a HDMI porton keresztül a 6.1 csatornás audió támogatás is elérhető. A csatlakozók között az eSATA port, a Gigabites Ethernet port és a két darab USB 3.0-s port mellett négy darab USB 2.0-s portot is találunk. Érdemes szem előtt tartani, hogy a DVI-D csatlakozó nem rendelkezik a DVI-I esetében már megszokott analóg videó csatlakozó tüskékkel, így ezzel a porttal a DVI-I->VGA átalakító adapterek és átalakító kábelek NEM fognak működni. Értelemszerűen emiatt nem is lehet őket csatlakoztatni sem.

A piros eSATA és USB 3.0-s portok felett egy kék műanyag borítás is látható, ami nem más, mint a Bluetooth vezérlő, ugyanis ezzel is rendelkezik az alaplap. A beépített Bluetooth támogatásnak köszönhetően könnyedén szinkronizálhatjuk telefonkönyvünket, de fájlokat is küldhetünk telefonunkra, vagy fogadhatunk is onnan, mindezt pedig egyszerűem, kényelmesen tehetjük. Üröm az örömben, hogy a gyártó egy PS/2-es portot lespórolt, de a helyén cserébe két darab USB 2.0-s csatlakozót helyezett el. A jelenség nem meglepő, egyre többet alkalmazzák a vállalatok. Tény, hogy manapság azért már többen használnak USB 2.0-s billentyűzetet, illetve egeret, mint PS/2-eset, de vásárlás előtt azért mindenképpen érdemes figyelmet fordítani a kérdésre és szükség esetén az alaplappal együtt egy USB-s billentyűzet-egér párost sem árt beszerezni.

Vegyük szemügyre egy kicsit az alaplap felépítését is. A termék pici mérete és rendkívül jó felszereltsége miatt nagyon zsúfoltra sikeredett. Az északi és a déli híd egyetlen hűtőbordán osztozik, ami igen hatékonyan biztosítja a chipek hűtését. Ebben nagy szerepe van a processzorhűtőnek is: a dobozos CPU hűtő ventilátora által megmozgatott levegő az alaplap passzív hűtőbordája között is átáramlik, így javítva a rendszer hűtésének hatásfokát. Talán ez volt az ok, ami miatt nálunk terhelés alkalmával is hűvös volt a lapkakészlet hűtőbordája, legalábbis ahhoz képest, hogy az északi- és déli hidat egyszerre hűti. Tény, hogy rendszerhűtő ventilátorról minden esetben érdemes gondoskodni, akármilyen házba is pakoljuk az alaplapot, így ugyanis a meleg nyári napokon nem érhet minket túlmelegedésből fakadó stabilitási probléma. A BIOS tartalmaz egy opciót, ami a lapkakészlet túlmelegedése esetén lekapcsolja a rendszert, így végzetes hiba nem történhet, ha túlmelegszik a hűtőborda, de ezt azért nem kéne megvárni.

A terméken külön kapcsolókat találunk, amelyekkel az automatikus tuning szolgáltatást (Turbo Key II) és a processzormag aktiváló szolgáltatást (Core Unlocker) aktiválhatjuk, de ezeket a szolgáltatásokat a BIOS-ból, szoftveresen is ki-, illetve be lehet kapcsolni. A kapcsolók "on" állását egy-egy piros led mutatja. A rendszer memOK támogatással is bír: ha a termék nem indulna el a behelyezett So-DIMM modulokkal, akkor sincs gond, ugyanis a mikrokapcsoló megnyomásával kompatibilis beállításokat keres a rendszer, így el is tud indulni. Sajnos bekapcsoló- és reset mikrokapcsolók nem kaptak helyet az alaplapon, sőt, CMOS Clear kapcsoló sem, csak jumper. Előbbi kettő hiánya nem zavaró, utóbbié viszont az lehet ha videokártyát is szerelünk a rendszerbe, ugyanis a CMOS Clear jumper pont a VGA alatt helyezkedik el. Szükség esetén elemkivétellel is el tudjuk érni a CMOS Clear funkciót, de azért erre figyelhettek volna. Az alaplap felépítésében egyéb hiányosságot nem találtunk, kis mérete ellenére is jól átgondolt dizájnnal rendelkezik.

ASUS M4A88T-I Deluxe - szoftver

Az alaplaphoz rengeteg hasznos segédprogram jár, amelyekből a legfrissebb verziót mindig a gyártó weboldalán keresztül tudjuk beszerezni. Az alkalmazások mindegyike ismerős lehet korábbi tesztjeinkből, de azért ejtünk róluk néhány szót.

A termékhez elérhető az Express Gate névre keresztelt instant-on linux operációs rendszer, de ezen kívül az AMD OverDrive szoftverét is használhatjuk hozzá, amely különböző tuning opciót kínál, valamint a rendszer paramétereinek monitorozására is lehetőséget ad. A repertoárban jelen van még az EPU szoftver, ami az energiatakarékos működésért felel, és az AI Suite sem hiányzik, amely tuningra és rendszermonitorozásra egyaránt alkalmazható. A ventilátorok fordulatszámát a BIOS-on belül is szabályozhatjuk, de ha Windows-os segédprogramra van igényünk, akkor az AI Suite részét képező FanXpert alkalmazásra van szükségünk, amelynek segítségével hatékonyan beállíthatjuk, hogy milyen fordulatszám tartományban üzemeljenek a ventilátorok.  Az AI Suite-on belül a Turbo V alkalmazás is elérhető, ami különböző tuning opciókat kínál.

Az alkalmazások után az alaplap BIOS-ára is kitérünk. A BIOS nagyon jó felépítéssel rendelkezik és igen sok tuning opciót nyújt. Az egyik leghasznosabb a kezdők számára a Smart OC lesz, amivel ugyanazt érjük el, mint ha az alaplapon bekapcsoltuk volna a Turbo Key II kapcsolót: a rendszer automatikus tuningon esik át, amelynek keretein belül beállításra kerülnek a stabil processzor- és memória órajelek, illetve feszültségek. Kényelmes megoldás. A másik opció a CPU Level UP nevet viseli: itt az éppen alkalmazotthoz képest egy vagy akár két szinttel feljebb lévő processzorok paramétereit állítja be a BIOS: nálunk a Phenom II X4 925-ös modellből könnyedén varázsolt Phenom II X4 945-ös, illetve Phenom II X4 955-ös egységet ez a szolgáltatás azáltal, hogy az FSB-t megemelte. Hátrány volt, hogy emiatt a memória modulok a névleges órajelnél alacsonyabb sebességen üzemeltek, de sebaj. Ha akarjuk, saját kezűleg is tuningolhatjuk a rendszert.

 

A BIOS nyolc OC profilt kínál, amelyekbe elmenthetjük, sőt, el is nevezhetjük tuning beállításainkat, így szükség esetén pillanatok alatt vissza lehet őket tölteni. A rendszer a GPU tuningjára is lehetőséget biztosít, de ezt az opciót úgysem sokan fogják alkalmazni, ugyanis az órajel emelés hatására igencsak elkezd melegedni az az egyetlen hűtőborda, amely az északi- és a déli híd hűtéséről gondoskodik. HTPC esetén amúgy is felesleges az IGP-t tuningolni, ha meg játszani szeretnénk, akkor érdemes beszerezni valami normálisabb videokártyát, amennyiben ezt a kiszemelt mini-ITX ház is lehetővé teszi.

A BIOS-ban az Express Gate névre keresztelt Linux alapú Instant operációs rendszert is bekapcsolhatjuk, sőt, még a BIOS egyszerű frissítésére is van mód. Az EZ FLash segítségével és egy USB-s adattároló alkalmazásával pillanatok alatt frissíthetjük a BIOS-t, ehhez csak le kell töltenünk a legfrissebb fájlt a gyártó hivatalos weboldaláról. A BIOS egyéb részeit a fenti videó mutatja be.

Néhány teszt

Az AMD 880G lapkakészletének képességeivel korábbi tesztünk alapján már tisztában lehetünk és az is tény, hogy az egyes alaplapok azonos hardver elemekkel nagyjából azonos teljesítményt tudnak felmutatni. Mivel ezúttal nem a tesztek, hanem az alaplap bemutatása volt a fő cél, így most csak néhány tesztet futtattuk le, és azok eredményeit a korábbi 880G-s teszt eredményeivel "hasonlítjuk" össze, így némi támpontot adunk a termék teljesítményével kapcsolatban. A korábi eredményeket szigorúan csak viszonyításként mellékeljük.

A valós és szintetikus tesztek alapján úgy tűnik, hogy a So-DIMM memóriával szerelt rendszer (jobb szélen, a pirossal jelölt eredmények) nagyjából hozza a korábban tesztelt Gigabyte alaplap teljesítmény szintjét, amelyben DDR3-1600 MHz-es asztali modulok voltak. A különbségek jól érzékelhetőek, de abban a szegmensben, ahova az alaplapot szánják, különösebb jelentőséggel nem bírnak. A teljesítménykülönbség nagyrészt az alacsonyabb órajelen működő memória modulok miatt alakult ki, DDR3-1600-as modulokkal ez az alaplap is hasonlóan teljesíthetne, mint a Gigabyte-é.

A játékok közül is lefuttattunk néhányat, hogy lássuk, nagyjából mit várhatunk a 880G-s lapkakészlettel ellátott terméktől. Az alábbi játékok közül néhányat a 880G lapkakészlet tesztnél is használtunk, így ezeknek az eredményeit felhasználva egy táblázatot is készítettünk, amelyben összevethetjük a termék teljesítményét az akkoriban tesztelt alaplapokéval. A táblázat itt található, a friss tesztekkel kiegészített mérések eredményei pedig a lenti diagramokon.

A játékok esetében azt láttuk, hogy az ASUS alaplapja, ha néhol csak kis mértékben is, de lemaradt a korábban tesztelt Gigabyte alaplaptól, viszont a különbségek sok esetben a memória típusok különbségéből adódó differenciát leszámítva szinte csak hibahatáron belüliek.

Hőmérséklet, fogyasztás, HDD kezelés

Fogyasztás

Az alaplap fogyasztását ismét a szokásos módszer szerint végeztük: megnéztük, hogy mennyit fogyaszt a rendszer üresjáratban C'n'Q támogatással és anélkül, valamint CineBench teszt alatt és a World In Conflict futtatásakor.

Ahogy az a fenti grafikonból is kiderül, az alaplap meglehetősen jó fogyasztási mutatókkal rendelkezik, amelynek egy részét a DDR3-as So-DIMM memória modulok alkalmazásának köszönheti. Korábbi tesztünkben DDR3-1600 MHz-es memória modulokat használtunk a 880G-s Gigabyte alaplap esetében (Gigabyte GA-880GMA-UD2H), így energiatakarékos módban 68W-os fogyasztást mértünk, míg üresjáratban már 83,5W os eredményt könyveltünk el. Ezek az értékek az ASUS alaplapjánál jóval alacsonyabbak, ahogy azt láthatjuk. A Cinebench terhelés alkalmával a Gigabyte alaplap 139,5W-ot fogyasztott, azaz 7,5W-tal többet, mint az ASUS megoldása. A játékok alatti fogyasztást nem hasonlítjuk össze, mert útközben tesztjátékot cseréltünk.

[bold]Lapkakészlet-hőmérséklet

[/bold]

Eleinte kicsit féltünk, hogy majd felforr az alaplap északi és déli hídja fölött lévő hűtőborda, ha komolyabb terhelésre kerül sor, de szerencsére aggodalmunk teljesen alaptalan volt. A hűtés meglepően jól vizsgázott, viszont érdemes kiemelni, hogy tesztünkben nem mini-ITX házban foglalt helyet az alaplap, hanem egy egyszerű tesztasztalon, azaz a lent látható eredmények zárt, rosszabbul szellőző ház esetén akár 10 Celsius fokkal is magasabbak lehetnek, de normális rendszerhűtővel hozhatóak a lenti eredmények.

 

Az értékek teljesen elfogadhatóak, viszont könnyű őket növelni, ha tuningoljuk a rendszert. A fenti eredmények a hűtőborda műszeres mérésekor kapott eredmények átlagából születtek.

HDTach és HDTune

Az alaplap USB és SATA vezérlőinek képességeit a szokásos két szoftverrel teszteltük. Mivel ezen az alaplapon a költséghatékony megoldásokra szánt SB710-es déli híd foglal helyet, a korábbi tesztünk alkalmával vizsgált Gigabyte alaplapon viszont SB850-es déli híd lapult, így adja magát a lehetőség, hogy összehasonlítsuk: vajon miként teljesít a két különböző déli híd a 880G-s alaplapokon? Ezt a képek alatti táblázatból könnyedén kideríthetjük.

 

A fenti táblázat jól szemlélteti a két vezérlő közötti különbséget. Sajnos egyértelműen jobban jártunk volna az SB850-es modellel, nem csak a SATA 6 Gbps-os támogatás miatt, hanem a vezérlő képességei miatt is.

[bold]HD videó lejátszás

[/bold]

Mivel a bemutatóban szereplő alaplapot főként HTPC konfigurációk építéséhez ajánlja a gyártó, így természetesen nem maradhatott ki a tesztből a HD képességek vizsgálata sem. 720p-s és 1080p-s videókkal vizsgáltuk, hogy hogyan alakul a rendszer fogyasztása, valamint a processzorterhelés. Természetesen azt is megvizsgáltuk, hogy 1080p-s YouTube videó esetén mire képes a Radeon HD 4250-es videó vezérlő: az online stream lejátszásakor is ugyanolyan fogyasztást, illetve processzorterhelést mértünk, mint a helyi 1080p-s videó lejátszásakor, így ezt az értéket külön nem tüntettük fel. Érdekesség, hogy az ASUS alaplapja 1080p-s mkv lejátszásakor 8,5W-tal, 720p-s mkv lejátszásakor pedig 13,5W-tal fogyasztott kevesebbet, mint a korábban tesztelt 880G-s Gigabyte alaplap, ami nem elhanyagolható előny, So-DIMM ide vagy oda. Az is érdekes, hogy amennyiben NAS-ról, azaz hálózaton keresztül játszottuk le az adott 1080p-s videót, akkor a PC átlagfogyasztása 0,5W-tal nőtt.

Végszó

Az ASUS M4A88T-I Deluxe személyében egy nagyon jó alaplapot ismerhettünk meg, amely maximálisan alkalmas ütőképes HTPC építésére, de hibátlannak azért mégsem nevezhetjük. Az alaplap a 880G lapkakészletnek köszönhetően videó teljesítmény tekintetében sem mondható rossznak, legyen szó régebbi játékokról, vagy újabbakról, igaz, utóbbiakhoz igen kompromisszumos beállításokat kell alkalmazni (alacsony felbontás, alacsony részletesség). A HD videók lejátszása és a Flash streamek sem jelentenek gondot a rendszernek, de ez nem is meglepő.

Az alaplap a különböző alkalmazások esetében is megfelelő teljesítményt kínál, annak ellenére is, hogy ezúttal nem DDR3-1600 MHz-es, hanem "csak" DDR3-1333 MHz-es memória modulokat használtunk. A termék rendkívül energiatakarékosan üzemel, erről már a fogyasztással kapcsolatos teszteknél magunk is meggyőződhettünk. Az SB710-es déli híd egy kicsit rontja az összképet, mindenképpen jobban illett volna az újdonsághoz egy SB850-es déli híd és nem csak a SATA 6 Gbps-os támogatás, hanem a SATA/USB vezérlő teljesítménye miatt is. Az USB 3.0-s vezérlő, a WiFi adapter és a Bluetooth támogatás viszont mindenképpen ellensúlyozza a fenti kis hiányosságot, valamint az is, hogy az alaplap felépítés és szolgáltatások tekintetében nagyon jóra sikeredett. A BIOS rengeteg tuning opciót kínál, ami megkönnyíti a felhasználók dolgát, noha az alaplap által megcélzott szegmensben egyáltalán nem bír komolyabb jelentőséggel a tuning. Szinte biztos, hogy aki ezt az alaplapot választja, értékelni fogja az extra szolgáltatásokat (automatikus tuning, OC profilok, stb...).

Az alaplap a maga 33000 forint körüli árával nem mondható éppen olcsónak, de nem szabad elfelejteni, hogy egy rendkívül jól felszerelt mini-ITX deszkáról van szó, amelyen a SATA 6 Gbps-os támogatást kivéve minden megtalálható, amire egy mai modern rendszernek szüksége lehet. Az a tény, hogy az alaplap még PCI Express 2.0 x16-os slotot is tartalmaz, amelyben nyugodtan elhelyezhetünk egy komolyabb videokártyát is, mindenképpen komoly fegyverténynek minősül. Itt eszünkbe juthat a kellemetlenség, hogy a CMOS Clear jumperhez nem férünk hozzá, ha videokártya van a PCI Express 2.0 x16-os slotban, de szükség esetén az elem kivételével még elérhetjük, amit szeretnénk. Apró probléma, de tény, hogy kellemetlen.

Összességében viszont az ASUS M4A88T-I Deluxe üde színfolt a mini-ITX alaplapok piacán, amit bárkinek bátran ajánlunk, aki AMD alapú HTPC építésén gondolkodik és meg tud barátkozni az audió támogatás említett hiányosságaival. Mivel az északi- és déli híd hűtéséről ugyanaz az egy hűtőborda gondoskodik, így érdemes jól szellőző, rendszerhűtő ventilátorral könnyedén felszerelhető mini-ITX kuckót választani. Azt sem szabad elfelejteni, hogy maximum 95W-os TDP-vel rendelkezhet a kiszemelt Socket AM3-as processzor. Ha ezeket betartjuk, egy atomstabil, igen ütőképes HTPC konfigurációt építhetünk az alaplap felhasználásával.

[italic][bold]A tesztben szereplő ASUS M4A88T-I Deluxe alaplapot és a 2 x 2 GB-nyi DDR3-1600 MHz-es Kingmax So-DIMM memóriamodult a Ramiris KFT-től kaptuk kölcsön, amiért ezúton is köszönünk!

[/bold][/italic]