Bevezető, avagy az ION platform

Atom processzorral és az Intel által készített integrált videó vezérlővel ellátott nettopokat és netbookokat már számtalan alkalommal teszteltünk, így most a piac egy másik - egyes vélemények szerint sokkal ütőképesebb - versenyzőjét, az Nvidia ION platformját helyezzük górcső alá, hogy kiderüljön: Vajon tényleg megfelel az újdonság a házimozi PC-t kereső felhasználóknak is? A kérdésre a cikk végén még visszatérünk, most viszont szokás szerint egy rövid bevezetővel nyitunk, amelynek keretein belül minden fontosabb információt megosztunk a Nagyérdeművel az Nvidia ION névre keresztelt újdonságával kapcsolatban.

Nvidia ION: kettő helyett csak egy chipből áll a lapkakészlet

Az Nvidia ION platformjának egyik előnye az Intel 945GM északi hídból és ICH7-es déli hídból álló megoldásaival szemben, hogy a platform lelkét alkotó MCP7A chip vagy ismertebb nevén a GeForce 9400-as lapkakészlet mindössze egyetlen lapkából áll. Ez az egyetlen chip végzi el az északi híd és a déli híd által ellátott feladatokat, azaz tartalmazza az integrált videó vezérlőt, a memória vezérlőt és az I/O vezérlőt is. A GMA 950-es IGP-t tartalmazó megoldásokkal szemben szintén sok-sok előnnyel rendelkezik a GeForce 9400-as videó vezérlőt tartalmazó rendszer. Az Nvidia megoldása DirectX 10.0-s, CUDA, valamint PhysX támogatással egyaránt bír, így a játékok alatt felmutatott teljesítménye jelentősen jobb, mint egy GMA950-es videó vezérlővel ellátott rendszeré, de a legújabb játékokkal azért semmiképpen ne próbálkozzunk, ha csak nem akarunk diavetítést nézni.

[bold]Ütőképes IGP lapul a fedélzeten

[/bold]A Geforce 9400-as lapkakészlet legnagyobb előnye mégsem az, amit eddig felsoroltunk, hanem a hardveres videó gyorsítás. A PureVideo HD motornak köszönhetően a rendszer képes a VC-1-es, MPEG2-es és H.264-es videók lejátszásának hardveres gyorsítására, azaz a rendszer a lehető legnagyobb mértékben próbálja levenni a processzor válláról a terhelést, így tökéletesen nézhetőek a különböző videók, beleértve a 720p-s és 1080p-s HD videókat is. Ugyanez nem mondható el a klasszikus, Intel 945GSE + ICH7 kombóval szerelt lapokról: ezeknél a termékeknél a magasabb bitrátájú 720p-s fájlok esetében már dobálja a rendszer a képkockákat, azaz be-beszaggat a lejátszás, míg az 1080p-s fájlok lejátszása egyenesen lehetetlen még akkor is, ha kétmagos Atom processzort hívunk segítségül.

Az Nvidia állítása szerint a PureVideo HD motornak köszönhetően akár egy egymagos Atom processzor alkalmazásával is lehetőség van a tartalomvédelemmel ellátott Blu-ray filmek zökkenőmentes lejátszására. Az ION platformban elhelyezett GeForce 9400-as videó vezérlő 450 MHz-es magórajelen üzemel, és 16 darab stream processzort tartalmaz, amelyek 1,1 GHz-en ketyegnek. A GeForce 9400-as lapkakészlet ugyan rendelkezik kétcsatornás DDR2-es és DDR3-as memóriatámogatással is, ám az Atom processzorral ellátott konfigurációk esetében csak DDR2-800 MHz-es memóriatámogatás áll rendelkezésre. A videó vezérlő DVI, VGA és HDMI portokat egyaránt kínál, így házimozi konfigurációnak tökéletesen alkalmazható a rendszer, amely még tömörítetlen, többcsatornás LPCM audió továbbítására is képes a HDMI porton keresztül. Ez utóbbi lehetőség a komolyabb házimozi rendszerrel rendelkező felhasználók számára lesz áldás.

Csatlakozókból nincs hiány!

Az MCP7A természetesen nem csak a videó szolgáltatásai miatt érdekes. A rendszer összesen hat darab 3 Gbps-os  SATA portot kínál RAID támogatással karöltve, ezen kívül 12 darab USB 2.0-s csatlakozó és egy Gigabites Ethernet port támogatását is magában foglalja. Az MCP7A chip méretét tekintve nem tekinthető picinek: a lapka területe akár több Atom processzormag elhelyezésére is lehetőséget nyújtana. Ennek ellenére a GeForce 9400-as chip mégsem rendelkezik olyan nagy étvággyal: mindössze 3W-os fogyasztás mellett üzemel üresjáratban, ami pontosan egy Wattal több, mint az Intel 945GM + ICH7 lapkákból álló megoldásoké.

[bold]Készül az ION2-es platform is

[/bold]

Érdekesség, hogy az Nvidia és a VIA együttműködésének köszönhetően - amelyről még hónapokkal ezelőtt érkeztek az első hírek - nem csak Atom, hanem VIA Nano processzorral ellátott ION alapú nettopok is forgalomba kerülhetnek a jövőben. A VIA Nano processzor számos tekintetben ütőképesebb, mint az Intel Atomja: a VIA terméke rendelkezik például virtualizációs támogatással is, így alkalmas lesz a Windows 7 Windows XP módjának használatára, amely megköveteli a processzorszintű, azaz hardveres virtualizációs támogatást. Egyébként kíváncsian várjuk, hogy milyen rendszerrel áll elő a két vállalat, azaz hogyan alakul az újdonság teljesítménye az Atom CPU-val szerelt rendszerekéhez képest. Az ION2-es platformról igazság szerint nagyon régen hallottunk, de reméljük, hogy hamarosan megtörik a jég.

A fentiek fényében igazán érdekes terméknek ígérkezik az Asrock ION 330-as nettopja, amelynek részletes specifikációit az alábbi táblázatban találjuk:

Az ION platform bemutatása után ismerkedjünk is meg magával a teszt főszereplőjével: az Asrock ION 330-as nettoppal. Lapozzunk!

Asrock ION 330 kívülről és belülről

A csomagolás és a tartozékok

Az ASUS leányvállalata - az ASRock - egy igazán tetszetős kis dobozkát készített az új terméknek. A doboz elején és hátulján ugyanaz a kép fogad minket, az oldallapon azonban egy külön ragasztott matricán találhatjuk meg a termék főbb specifikációit.

A kartonon belül szépen elrendezve pillanthatjuk meg magát a készüléket, amely egy rózsaszín csomagban lapul, oldalán egy-egy kartonmerevítéssel, hogy szállítás közben nehogy baja essen a rendszernek. A gép alatt egy karton dobozban foglalnak helyet a kiegészítők: ebben a kis csomagban a tápadaptert és tápkábelt, valamint egy csomag csavart és egy átalakítót találunk, amely a készüléken található HDMI portot alakítja DVI porttá.

A csomagoláson belül a gép mellett foglalnak helyet a leírások, a gyors üzembehelyezési útmutató, valamint a termékhez szükséges drivereket tartalmazó telepítő lemez is. A telepítő behelyezésekor egy menü jelenik meg automatikusan (már ha az automatikus lejátszás funkciót az utóbbi időkben felbukkant veszélyek miatt ki nem kapcsoltuk). A menüben egy All in 1 drivercsomagra kattintva telepíthetjük az alaplaphoz tartozó illesztőprogramokat. Két külön menüpont ad lehetőséget a fedélzeti audió vezérlő, valamint a HDMI audió támogatásának életre keltéséhez. A jobb felső sarokban látható kis fekete kör alakú képződmény nem más, mint egy textil lapka, amelyet az ION 330-as háza alá tehetünk egyfajta csúszásgátlóként. A lapka ötletes megoldás, de egy gumi lábakkal ellátott keret, vagy a ház alján elhelyezett gumi korongok azért még jobbak lettek volna. A rendszerhez egy háromtűs tápcsatlakozót kapunk: ilyen kábelt szoktak használni a noteszgépek többségénél is. Maga a hálózati adapter 19V-os feszültséget és 3,42 Amperes áramerősséget bír magából kipréselni, azaz tulajdonképpen egy 65W-os tápegységgel van dolgunk, amely tökéletesen kielégíti a rendszer energiaszükségleteit. Fontos megemlíteni, hogy a rendszer összeszerelésénél először a tápadaptert érdemes a konfiguráció tápcsatlakozójához csatlakoztatni, majd ha ez megvan, akkor a 230V-os tápkábelt is hozzákapcsolhatjuk az adapterhez. Ezt általában noteszgépek esetében is el szokták mondani.

Az ASRock ION 330 felépítése

A csomagolással történő ismerkedés után nézzük is meg, hogy pontosan hogyan néz ki az ASRock ION 330-as nettopja, amely esetünkben igen tetszetős, fekete "fényezéssel" rendelkezett. A terméket fehér színben is el lehet érni, ahogy azt már a bevezető első képén is láthattuk. A gép 1,69 Kg-os súllyal és 195 x 70 x 186 mm-es méretekkel bír.

A csinos kis nettop igen pici, ám ennek ellenére is tartalmaz optikai meghajtót, amely ráadásul egy kétrétegű DVD lemezek írására is képes DVD+/-R DL egység. Természetesen, hogy kevesebb helyet foglaljon, a notebookból is ismert slim egységgel van dolgunk, azaz a tálca mozgatása nem motoros, mint az asztali gépeknél, hanem az előlapon található "Eject" gomb megnyomása után egyszerűen kipattan az eleje, és nekünk kell kihúzni.

A termék bal oldalán találunk egy szellőzőt, ahol a rendszerbe némi friss levegő tud bejutni. A jobb alsó sarokban helyezkedik el a bekapcsoló gomb: az egység közepén egy kék led is helyet kapott, amely sötétben elég keményen tud világítani, de közel sem annyira vészes, mint például egy WD Passport meghajtó folyamatosan villogó, vakító fehér ledje. A kék led mellett látható egy narancssárga is (2. kép), ez a merevlemez aktivitásáról ad némi infót. A bekapcsoló gomb magasságában a másik oldalon egy ASRock felirat díszeleg. Az előlap összességében letisztult és egyszerű, ám mégis tetszetős. Sajnos sem USB 2.0-s kimenetek, sem pedig audió ki/bemenetek nincsenek az előlapon, ami számos esetben kényelmetlenségek forrása lehet. Erre azért figyelhettek volna.

Az ASRock ION 330-as hátlapján minden szükséges csatlakozót megtalálunk. Balról jobbra haladva, a kínálatban a következők szerepelnek: a bal szélen a tápcsatlakozó látható, mellette egy optikai hangkimenet foglal helyet. Jobbra haladva az 5.1-es hangkimenet 3,5 mm-es Jack csatlakozóit pillanthatjuk meg, míg tőlük jobbra a Gigabites Ethernet port és 6 darab USB 2.0-s port foglal helyet. A rácsok mögött egy pici rendszerhűtő ventilátor lapul, alatta a HDMI kimenet kapott helyet, amelybe a HDMI-DVI átalakítót illesztve DVI porthoz is juthatunk, ha monitorunkon esetleg nem lenne HDMI bemenet. A sort a jobb oldalon egy D-Sub csatlakozó, vagyis egy analóg monitorkimenet zárja.

 

[bold]Mit rejt a ház?

[/bold]Sokan kíváncsiak rá, hogy egy-egy rendszer pontosan milyen alkotórészekből épül fel, illetve hogy is néz ki szétszedve. Most megmutatjuk a rendszert belülről is, hogy senkinek ne kelljen szétszednie saját ION 330-asát ezzel kockáztatva azt, hogy valami balul sül el, amelynek következtében ugorhat a garancia. A helyzet azért természetesen ennyire nem drámai, de akkor sem ajánljuk a konfiguráció szétszedését.

Első körben a készülék fedlapját távolítottuk el, majd a fenti látvány fogadott minket (1.kép). Az optikai meghajtót tartalmazó kis keret alján helyezkedik el a 2,5 hüvelykes mobil merevlemez, amely esetünkben egy 320 GB-os, 5400 RPM-es fordulatszámon üzemelő SATA 3 Gbps-os Seagate meghajtó volt. A keret, és ezzel együtt az optikai meghajtó, valamint a HDD eltávolítása után már szemünk elé tárul mag az alaplap, illetve az Atom processzor és a GeForce 9400-as lapkakészleten található alumínium hűtőbordák. A kétmagos, Atom 330-as központi egységen egy nagyon kisméretű hűtőventilátor is helyet foglalt, a GeForce 9400-as chipet azonban egy passzív, nagyobb méretű borda hűti, amelyen csak a hátsó házhűtő ventilátor és az Atom processzor ventilátora által megmozgatott levegő halad át. A kis ventilátor hangja egy idő után zavaró lehet, ahogy eljár felette az idő, ugyanis az ehhez hasonló légkeverők hamar zajossá válhatnak. Teszt közben főként ezt a ventilátort hallottunk, a ház hátulján elhelyezett egység csendben üzemelt, mindössze minimális szélzajt keltett. A gyártó 26 dB(A) körül adja meg a rendszer zajszintjét, a tapasztalatok alapján az igazság ehhez az értékhez közel áll, mert a termék összességében csendesen üzemel. A BIOS-ban különböző profilok szerint lehet állítani a ventilátor sebességvezérlését, mi nem vettünk észre lényeges különbséget az egyes profilok között, de ezen a hírek szerint egy BIOS frissítés segít. A szerkezet belsejében két darab SATA 3 Gbps-os port található, ezeken kívül két darab, DDR2-800 MHz-es memória modulokat fogadó memória slot is jelen van a kínálatban. Ezekben a foglalatokban maximum 4 GB-nyi memóriát helyezhetünk el, amely már bőségesen elég kell, hogy legyen egy média PC-be (még sok is) . A termék egyébként két darab DDR2-800 MHz-es, 5-5-5-18-as időzítéssel üzemelő Elixír memóriával volt felszerelve. Ezek helyett alacsonyabb időzítésű ramokat is be lehet pakolni, ugyanis az időzítések szabadon állíthatóak.

A kis nettop felépítése  jól átgondolt, a specifikációkkal és a felszereltséggel sem lehet különösebb gondunk. Talán egy 802.11n WiFi adaptert láttunk volna még szívesen a rendszerben, no de elég az álmodozásból, nézzük, hogy mire képes a kis rendszer!

Tesztek és gyakorlati tapasztalatok

Az ASRock ION 330-asának tesztelésekor az Atom konfigurációk esetében már megszokottnak mondható Windows XP SP3-as rendszert használtuk már csak azért is, mert így összehasonlíthatóak az eredmények a korábbi tesztben szereplő készülékekével.

[bold]Információk a rendszerről

[/bold]

Elsőként egy a CPU-Z és a GPU-Z programok segítségével gyűjtöttünk egy kis információt a rendszerről. A fenti képeken látható információk nagy részét már a bevezetőben és a rendszer bemutatásakor kitárgyaltuk.

[bold]

Merevlemez-kezelés, avagy HDTach és HDTune

[/bold]Az első teszteket a HDTach és HDTune alkalmazásokkal végeztük el, amelyek a rendszer merevlemez-kezeléséről adnak némi képet. A HDTach teszt alapján az átlagos olvasási sebesség 61,4 MB/s volt, amelyhez 1% körüli processzorterhelés járt. Az elérési dő 16,9 milliszekundum.

[bold]

[/bold]A HDTUne esetében nagyjából hasonló értékeket kaptunk, mint a HDTach teszt esetében. A processzorterhelés 1,4%-os, az átlagos olvasási sebesség pedig 58,6MB/s-os értéket képviselt. Összességében a rendszer, és a Seagate 320 GB-os mobil merevlemeze egész jó párost alkot.

[bold]Szintetikus- és játéktesztek

[/bold]

A szokásos teszteket elvégezve kiderül, hogy miben is jobb az Nvidia ION platformja (plusz egy kétmagos Atom). Az Everest memória tesztjei kissé furcsa eredményekkel zárultak: gyakorlatilag a kétcsatornás módban üzemelő DDR2-800 MHz-es memóriamodulok nem sok többletteljesítményt kínáltak, legalábbis az eredmények szerint, de ez valószínűleg az alkalmazásban a megfelelő támogatás hiányának volt betudható.

A Cinebench R10 rendszer- és a Sisoft Sandra processzortesztjénél már egyértelműen előjött a gyorsabb memória és a kétmagos processzor által kínált előny. A Company of Heroes teszt alkalmával még úgy is felülmúlta az ION-os rendszer az Intel GMA 950-es videó vezérlővel ellátott, korábban tesztelt konfigurációt, hogy a GMA950-es 800x600-as, az ION-t pedig 1024x768-as felbontás mellett teszteltük. No, de ebben semmi csoda nincs.

[bold]A legfontosabb:  a HD képességek

[/bold]

Az ASRock ION 330-asát az MPC Home Cinema 1.2.1081.0-s változatával teszteltük, amelyben előzőleg elvégeztük a DXVA támogatás, azaz a hardveres videó gyorsítás használatához szükséges beállításokat. Fontos megemlíteni, hogy DXVA támogatást a PowerDVD is kínál, ebben az alkalmazásban az MPCHC esetében tapasztalt eredményekhez hasonló processzorterhelést kaptunk eredményül. Az alkalmazásban tökéletesen futottak a 720p-s és 1080p-s nagyfelbontású videók, és ennek nem volt akadálya sem a bitráta értéke, sem pedig az, hogy az adott videó 4.1-es vagy 5.1-es profillal rendelkezett-e. Utóbbi, azaz a Level 5.1-es videók zökkenőmentes lejátszásához a Core AVC-t is bevetettük és bekapcsoltuk benne a CUDA támogatást is. Gyűjteményünkben nem találtunk olyan HD videót, amellyel ne tudott volna megbirkózni a rendszer. A képminőséggel semmi baj sem volt, egy X38 Xtreme HD-vel összehasonlítva nem tapasztaltunk különbséget képminőség tekintetében.

A tesztet Full HD plazmatévén és hagyományos LCD monitoron is elvégeztük. A televízióhoz HDMI porton keresztül csatlakoztattuk az ION 330-ast, ám a tv számára feldolgozható hang nem ment át a kábelen. A beállítások között erre sajnos hosszas keresgélés után sem találtunk megoldást, pedig lennie kéne.

[bold]A Skype HD is ment

[/bold]

Egy Logitech QuickCam S7500-as HD webkamerával is kipróbáltuk a rendszert: ennél a tesztnél arra voltunk kíváncsiak, hogy a HD minőségű videót Skype beszélgetés alkalmával megfelelően tudja-e továbbítani a rendszer, azaz mennyire terheli meg a processzort a HD videó és a Skype együttesen.

Az folyamatkezelőben a Skype mellett 50-58% között ugrált a processzorterhelés mértéke, ami elviselhető, ám nem ez a fontos, hanem az, hogy a teljes terhelés, futó háttérprogramok nélkül 78-85% közötti értéken maradt, a HD videó pedig élvezhető minőségben ért át a címzetthez, akadozást, szaggatást nem tapasztaltunk. Pozitív tény, hogy nem csak a hardveres videó gyorsítás, de a Skype HD is remekül működik az ASRock ION 330-asán.

Fogyasztás- és hőmérséklet értékek

Az gépben dolgozó Atom 330-as, kétmagos processzor viszonylag alacsony hőmérsékleten dolgozott, terhelés hatására sem volt túlzottan magas a processzormagok hőfoka: az elmúlt tesztek alkalmával tapasztalt hőmérsékleti értékekkel összehasonlítva az erdmények átlagosak voltak.

A processzorhőmérséklet mellett a GeForce 9400-as lapka hőfokát is vizsgáltuk: az egység 44 és 57 Celsius fok között helyezkedett el attól függően, hogy a rendszer üresjáratban vagy teljes terhelés mellett üzemelt-e. A következő fontos szempont a rendszer fogyasztása. Ezúttal is az üresjárati-, a teljes terhelés melletti- és a játék közbeni fogyasztásokat vizsgáltuk.

Az ION platform fogyasztása összességében jónak mondható: ezek az értékek gyakorlatilag megegyeznek azokkal, mint amit az MSI Wind 120-as nettopjánál és a Shuttle X27-es nettopjánál mértünk. Nem szabad elfelejteni, hogy az ASRock ION 330 esetében a fenti fogyasztáshoz sokkal jobb teljesítmény is társul, mint a klasszikus, Intel lapkakészlettel szerelt nettopok esetében.

XMBC: a legjobb front end alkalmazás HTPC-re? Sajnos Windows-ra még nem.

Egy tipp hatására az XMBC szoftvert is megnéztük, amely Windows-ra, Linux-ra és Mac OS X-re egyaránt elérhető. Az alkalmazás tulajdonképpen egy ingyenes megoldás HTPC konfigurációkhoz: segítségével fényképeket és videókat nézegethetünk, valamint akár zenét is hallgathatunk. Az XBMC rengeteg fájlformátumot támogat és közel 30 nyelven érhető el világszerte. A program szolgáltatásainak és az általa támogatott fájltípusuknak a pontos, igen-igen terjedelmes listáját itt lehet megtekinteni. A szoftver nagyon szép felülettel rendelkezik, rendkívül egyszerűen kezelhető, ám az ION platform esetében sajnos majdhogynem teljesen használhatatlan volt. A hivatalos oldal szerint csak Linux-ra érhető el a hardveres videó gyorsítás támogatása, ám egyes kósza fórumpletykák alapján Windows esetében is működik ez a fícsör (nekünk nem jött össze, úgyhogy hiszünk a hivatalos oldalnak).

Tapasztalataink alapján az ION 330-assal még a menü is szaggatott, nemhogy a videó lejátszás. A HD videó fájlok esetében 65-78% közötti processzorterhelést mértünk, ami még nem is lenne egetverő probléma, ám a hang az rettenetesen szaggatott és késett, míg a kép csak simán be-beszaggatott, így értelmetlen volt az alkalmazás használata. Azért néhány fájlt megpróbáltunk, hátha csak a kódolással/kodekkel van baja a szoftvernek, de sajnos minden fájlnál ugyanezt tapasztaltuk. A WMV9 HD továbbra is szakadozó hanggal ment, a HD fájlok lejátszása szintén élvezhetetlen volt. Sajnos Linux alatt már nem volt idő letesztelni a rendszert, de akinek esetleg van kedve, rendelkezik ION 330-assal és szeretné megosztani saját, Linuxos tapasztalatait, az ne tartsa magában. Az alkalmazás hivatalos weblapjához erre tessék.

Nyugodt szívvel megvehetjük?

Az ASRock ION 330-as konfigurációja a teszt során igazán jó teljesítményt mutatott fel, persze nem szabad elfelejtenünk a negatívumokat sem, amelyekkel szembe kellett néznünk. A rendszer a YouTube HD videókat szaggató képpel és hanggal játssza le, a WMV9 HD fájloknál pedig szintén szaggató hangot tapasztaltunk, itt viszont magával a videóval nem volt gond. A rendszer esetében talán a ház aljáról hiányolhatjuk a gumitalpakat, vagy egy keretet, amelybe a szerkezetet beleállíthatjuk, no de pont  emiatt kapunk a termékhez egy csúszásgátló lapot, amely megakadályozza, hogy a ház az asztalon könnyedén elmozduljon.

Körülbelül ennyi volt a felróható negatívum. Az ION platformnak köszönhetően az ASRock terméke egy nagyon jó készüléknek tűnik a tapasztalatok alapján: a HD videók lejátszásával semmi gond nincs, a hardveres videó gyorsítás kiválóan működik, sőt, a Skype esetében is kezdeményezhetünk videó telefonálást HD videóval is, mivel a rendszer ezt is bírja. Utóbbi lehetőségnél a háttérben azért ne nagyon fussanak komolyabb processzorterhelés mellett üzemelő  programok. A játékok közül a néhány éves címekkel gond nélkül próbálkozhatunk, persze némi kompromisszumra itt is van szükség a felbontás és a részletesség esetében, de összességében élsimítás és anizotróp szűrés nélkül 800 x 600-ban vagy alacsonyabb minőségbeli beállítások mellett 1024 x 768-ban is eljátszogathatunk, de tény, hogy a rendszer nem pont ezt a célt szolgálja.

Aki egy ütőképes HTPC-re szeretne szert tenni, annak kifejezetten jó választás lehet az ASRock ION 330. A termék az értékelés elején említett hibáktól eltekintve tökéletesen funkciónál média PC-ként. A HDMI port, az optikai hangkimenet és a hardveres videó gyorsítás mind-mind létszükséglet egy ilyen konfigurációnál, ez a készülék pedig a felsoroltakkal rendelkezik. A termék akár 24/7 használatra is megfelel, azaz webszerverként, vagy hálózati adattárolóként is használhatjuk, mindezt pedig rendkívül alacsony fogyasztás mellett. Az Asrock OC tuner segédprogramnak köszönhetően a rendszer állapotát (hőmérsékletek, feszültségek) könnyedén nyomon követhetjük, sőt, a feszültségek és az órajelek módosítására is nyílik lehetőség. A tuning funkciókat mi személy szerint nem tartjuk létfontosságúnak, ugyanis a pici rendszer hűtése nem ad rá módot, hogy komolyabb tuningnak vessük alá a rendszert, meg aztán ennek túl sok értelme sincs, ugyanis multimédiás funkciókat tekintve elegendőek azok az órajelek, amelyekkel a rendszer rendelkezik. A tuning támogatásához a gyártó a ventilátorvezérlési módoknál egy Overclock módot is elhelyezett, amely a ventilátorok magasabb fordulatszámon történő működéséhez próbál hozzájárulni. Összességében a tuning módnak egy Atom rendszernél - még ha az ION platformra is épül - nem nagyon látjuk értelmét. Egy esetben azonban mégis: alacsonyabb időzítésű memória modulokat kell berakni a rendszerbe, az hozhat némi gyorsulást. Egyes esetében annyit mindenképpen, mint a tuning...

A tetszetős ház, a sokoldalúság és a hagyományos nettopokhoz viszonyított remek teljesítmény alapján, kisebb hibái ellenére is nyugodt szívvel ajánljuk a 75000 forint körüli áron kapható terméket!

[bold]A tesztben szereplő ASRock ION 330-as konfigurációt az Expert Computer kft.-től kaptuk kölcsön. Ezúton is köszönet érte!

[/bold]