Bevezető

Az ASUS H77-es és Z77-es alaplapjai közül az elmúlt hét folyamán hármat már bemutattunk: akkoriban két Z77-es és egy H77-es példányról hullott le a lepel. Legfrissebb bemutatónk főszereplői most az ASRock kínálatából érkeztek, ami az elmúlt hónapok, illetve évek folyamán – az egybehangzó vélemények és saját benyomásaink szerint is – egyre minőségibb alaplapokkal képviselteti magát a piacon. Hogy ez a tendencia a hetes sorozatú lapkakészletekkel szerelt alaplapoknál is folytatódik-e? Nos, erre cikkünk végén adunk választ.

Mielőtt még szemügyre vennénk a három szereplő tulajdonságait, mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy ezúttal egy Z75-ös lapkakészlettel ellátott példány is szerepel a mezőnyben. A Z75-ös lapkakészlet Z77-es társától mindössze két dologban különbözik. Először is nem kínál Intel Smart Response támogatást, ami a merevlemezből és SSD meghajtóból álló hibrid adattároló rendszerek építésénél jön jól. Viszont ha valaki mégis szeretne ilyet építeni, még így is megteheti, néhány SSD-hez jár külön szoftver ami megoldja ezt a problémát. A másik fontos különbség a Z77-es és Z75-ös lapkakészletek között az, hogy utóbbiaknál nincs lehetőség az adott Ivy Bridge processzor PCIe sávjait 1x8 + 2x4 módban elosztani a rendelkezésre álló PCI Express x16-os csatolófelületek között. Ez utóbbi valószínűleg sokkal kevesebb felhasználó számára lesz fájó pont, mint az SRT támogatás hiánya.

Most, hogy már a kötelező körökön átrágtuk magunkat, ideje megmutatni bemutatónk szereplőinek legfontosabb tulajdonságait. Ebben az alábbi táblázat lesz segítségünkre:

Eredetileg az ASRock kínálatából is két Z77-es, illetve egy H77-es alaplapot szemeltünk ki, de némi probléma miatt a kiszemelt, a fentieknél drágább Z77-es modell beszerzése nehézkes volt, így érdekességképpen egy Z75-ös példány mellett döntöttünk. Az ASRock alaplapjai mentesek minden különösebb sallangtól, így kedvező áron kerülnek forgalomba. Utóbbi kijelentés alól a Z77 Extreme4 egy picit kilóg, de még így is az olcsóbb megoldások közé tartozik.

Hogy a kedvező ár elegendő-e a sikerhez, illetve milyen buktatókkal kell számolnunk az alaplapoknál? Nos, a következő oldalak folyamán ezekre és még sok egyéb kérdésre is választ adunk.

Az alaplapok

Az ASRock kedvező árú alaplapjai tetszetős, egységes dizájnnal ellátott dobozokban érkeztek, amelyeknek hátoldalán ezúttal is megtalálhatóak az adott modell legfontosabb tulajdonságait hirdető leírások. A Z77-es, Z75-ös és H77-es deszkák dobozának előlapján az ASRock logót is tartalmazó rész eltérő színekben pompázik, így könnyű egymástól megkülönböztetni az újdonságokat.

A tetszetős dobozokban ezúttal csak a legszükségesebb kiegészítőket találjuk, semmiféle extrára sem számíthatunk, de a kedvező árért cserébe ez nem probléma.

Mindhárom alaplap esetében szériatartozék a felhasználói kézikönyv és a szoftvereket, illetve drivereket tartalmazó telepítő lemez. A Z77-es és Z75-ös példányokhoz néhány egyéb leírást is kapunk, de ezeknek nincs túl nagy jelentőségük – a felhasználók többsége megtekintés nélkül fogja ezeket a dokumentumokat visszapakolni az adott termék dobozába. Kivéve, ha valahol reménytelenül elakadnak szerelés közben.

A kellékek között is az egyszerűség dominál. Az alaplapok mindegyikéhez két darab, kifejezetten SATA 6 Gbps-os eszközökhöz ajánlott adatkábelt, valamint egy hátlapi takarólemezt kapunk – a Z77-Extreme4-hez ezeken felül egy SLI híd is jár, ugyanis a trióból ez a modell az AMD CrossfireX mellett Nvidia SLI támogatást is kínál.

Az alaplapok

A friss deszkák közül a H77M-ről és a Z75-Pro3-as modellről egyaránt elmondható, hogy teljesen sallangmentesen érkeznek: nem tartalmaznak sem külön SATA, sem külön USB 3.0-s vezérlőchipet, így csak azt kínálják, amit az adott Intel PCH nyújtani tud. Ennél a két modellnél érdekesség a SATA 3 Gbps-os és SATA 6 Gbps-os portok rendhagyó elhelyezése: a H77M-nél a memóriafoglalat magasságában, az alaplapra merőlegesen elhelyezve találjuk az említett csatlakozókat, míg a Z75-Pro3 esetében a SATA 3 Gbps-os portok a lap jobb alsó sarkában, a SATA 6 Gbps-os portok pedig a DDR3-s memóriafogllatok tövében lapulnak. Utóbbi nem túl nyerő megoldás, ugyanis a legutolsó memóriafoglalat rögzítőfülét nem lehet akadálytalanul kinyitni, ha a hozzá közelebbi SATA 6 Gbps-os port foglalt. Szerencsére másba ezúttal nem tudunk belekötni. A H77M esetében – mivel azon csak két darab DDR3-as memóriafoglalat található – a SATA 6 Gbps-os portok elfértek a memóriamfoglalatok melletti részen, így abszolút nem akadályoznak semmilyen szerelésben.

A Z77 Extreme4 már egy szinttel feljebb helyezkedik el a képzeletbeli ranglétrán, mint Z75-ös és H77-es társai. Ezen a deszkán a Z77-es PCH mellett egy ASMedia ASM1061-es SATA vezérlőnek köszönhetően két extra SATA 6 Gbps-os port is rendelkezésre áll, igaz, az egyik porton egy belső SATA 6 Gbps-os csatlakozó és egy eSATA 6 Gbps-os csatlakozó is osztozik. USB 3.0-s portokból szintén kapunk két extra darabot, amelyek a hátlapon foglalnak helyet – ezek egy ASMedia ASM1042-es USB 3.0-s vezérlőhöz csatlakoznak. Felépítés tekintetében ennél a modellnél nem találkoztunk semmilyen problémával – a SATA portok is a népszerűbb, 90 fokkal elfordított elrendezésben helyezkednek el a deszkán.

Hűtés tekintetében érdekesség, hogy mindegyik alaplapon kisméretű passzív hűtőbordát alkalmaztak a mérnökök az adott PCH lehűtésére. A H77M esetében annyiból jobb a helyzet, hogy a kis távolság miatt a CPU hűtő ventilátora által megmozgatott levegőből kap a H77-es PCH hűtője is, ami bizony nem egy rossz dolog.

VRM hűtést csak a Z75-Pro3-as és a Z77-Extreme4-es alaplapok kaptak.

Extra szolgáltatások, extra kapcsolók

A bemutatóban szereplő ASRock alaplapok esetében ezúttal rendkívül egyszerű dolgunk lesz, már ami az extrák felsorolását illeti, ugyanis a Z77-Extreme4-es alaplapon kívül egyik példányon sem találunk semmi pluszt.

A Z77-Extreme4 viszont maga a kánaán: a terméken mikrokapcsoló formájában bekapcsoló-, CMOS Clear és RESET gombokat egyaránt találunk, sőt, még egy kétszer hétszegmenses DEBUG LED kijelző is a kínálat részét képezi. Utóbbi azért hasznos, mert segítségével egyszerűen fényt deríthetünk a rendszer indítása közben jelentkező hibák okára, elég csak leolvasni a két karakterből álló hibakódot, majd a felhasználói kézikönyvből kikeresni, hogy az adott kód milyen hibajelenséget takar.

Hátlapi portok

Az új alaplapok esetében közös tulajdonság, hogy PS/2-es portból mindegyiken csak egy van: ez a port a H77M és a Z75-Pro3 modelleken billentyűzet, a Z77-Extreme4-es példányon pedig billentyűzet vagy egér csatlakoztatására használható. A második PS/2-es port helyén minden esetben két USB-s portot találunk: a Z77-Extreme4 -nél két USB 3.0-s, a többieknél USB 2.0-s portokat. Az RJ-45-ös csatlakozó a két olcsóbb modellen egy Realtek RTL8111E GbE vezérlőhöz kapcsolódik, míg a Z77-Extreme4 esetében Broadcom BCM57781-es GbE vezérlőt használtak a mérnökök. Optikai audió kimenet a Z75-Pro3 kivételével mindegyik példányon van, eSATA portot azonban csak a Z77-Extreme4-es alaplapnál találunk – utóbbi SATA 6Gbps-os szabvány köré épül, ahogy az a fentiekből már kiderült.

USB 3.0-s portokból a H77-es és Z75-ös alaplapokon csak kettő lapul a hátlapon, a Z77-Extreme4 azonban már négy ilyen porttal büszkélkedik – kettőt az Intel vezérlő, kettőt pedig az ASM1042-es vezérlő hajt. A videó kimenetek között egyik alaplapnál sem találunk DisplayPort csatlakozót, viszont HDMI port mindegyik modellen van. A H77M és a Z77-Extreme4 ezen felül még DVI-D videó kimenettel is rendelkezik, a Z75-Pro3 esetében azonban be kell érnünk egy D-Sub porttal – persze a HDMI mellett.

 

Szoftverek és BIOS

Szoftverek

Az ASRock alaplapjaihoz több hasznos alkalmazást is kapunk, amelyek kínálnak néhány érdekes, csak a gyártóra jellemző pluszt. Ahol erre mód volt, ott az adott alkalmazás hatékonyságát is teszteltük.[bold]

[/bold]

[italic]AXTU

[/italic]Az AXTU - ASRock Axtreme Tuning - szoftver egy rendkívül hasznos kis segédprogram, ami a rendszer tuningjára, a különböző komponensek monitorozására és még számos egyéb dologra is használható.

Az első menüpontban a hardver monitort találjuk, amely a rendszer aktuális állapotáról ad információkat. A Fan Control menüpont a ventilátorok fordulatszám-szabályzására ad módot, míg az overclocking menü a tuningosok kedvence lesz. Az OC DNA menü tuning profilok létrehozására biztosít lehetőséget, az IES opció segítségével pedig az energiatakarékos üzemmódot aktiválhatjuk.

XFAST RAM[bold]

[/bold]Az XFAST RAM technológiát szintén az AXTU alkalmazáson belül lehet bekapcsolni, de mivel egy hasznos eljárásról van szó, így külön bekezdést szentelünk neki. Alapvetően egy RAM meghajtó létrehozását teszi lehetővé, amit több mindenre is lehet használni.

A 64-bites Windows 7 operációs rendszerre alapozó tesztrendszerben 4 GB-nyi DDR3-1333 MHz-es rendszermemória állt rendelkezésre, amelyből 1 GB-nyit foglaltunk le az XFAST RAM opció keretén belül. Ezt megelőzte egy Photoshop CS5 teszt: szokásos scriptünket lefuttatva XFAST RAM technológia nélkül 220,6 másodperces eredményt mértünk. Első körben Photoshopon belül letiltottuk a merevlemezes gyorsítótárat és csak a D: meghajtó formájában rendelkezésre álló XFAST RAM tárhely használatát engedélyeztük Photoshop alatt. A teszt lefuttatásához ekkor 243 másodpercre volt szükség. Kíváncsiságból ismét engedélyeztük a merevlemezes gyorsítótár használtatát, de az XFAST RAM szolgáltatást nem kapcsoltuk ki. Ebben az esetben 245,3 másodperc alatt futott le a script. A tesztek lefuttatása között minden esetben újraindítottuk a rendszert, magukat a teszteket pedig háromszor futtattuk le. Az XFAST RAM eljárás kikapcsolása után egy kontrol tesztet is végre hajtottunk: ekkor 222,4 másodperc alatt futott le a teszt.

Az XFAST RAM eljárás gyengécske tesztgépünknél semmit sem ért, de ha olyan konfigurációval rendelkezünk, amelyben több, akár 8 vagy 16 GB-nyi rendszermemória is jelen van, akkor már elképzelhető, hogy az XFAST RAM eljárás valóban hozza a gyártó által hangoztatott gyorsulást.

Érdekesség egyébként, hogy az XFAST RAM által a rendszermemóriából lefoglalt terület egy külön partícióként jelenik meg a rendszerben, amelyről a szoftver képes biztonsági mentést is készíteni.

[italic]

XFAST USB

[/italic]

Az XFAST USB szolgáltatással korábbi, P67-es és H67-es ASRock alplapokkal foglalkozó cikkünkben már találkoztunk, ám akkoriban USB 3.0 alatt nem vizsgáltuk meg, hogy mire képes a technológia. Most két különböző tesztet végeztünk: első körben nagy fájlt, második körben pedig sok apró fájlt másoltunk külső merevlemezünkre, amely USB 3.0-s csatolófelületen keresztül kapcsolódott a tesztrendszerhez. A méréseket normál és turbó módban egyaránt elvégeztük.

Normál módban a kis fájlok átmásolásához 19,74 másodpercre volt szükség, míg a turbó mód aktiválása után 17,65 másodpercre csökkent ez az érték. Nagy fájl másolásakor normál módban 44,92 másodperc alatt abszolválta a rendszer a feladatot, míg turbó mód mellett 46,98 másodpercre volt szükség. Esetünkben tehát a kis fájlok másolásának sebességére jótékonyan hatott az XFAST USB technológia, de nagy fájl esetén lassította a másolást.

XFAST LAN

A harmadik XFAST sorozatú kiegészítő szolgáltatás az XFAST LAN nevet viseli. Ennek a technológiának az a dolga, hogy megtalálja az optimális egyensúlyt a fel- és letöltési sebességek között, ahol a ping még megfelelően alacsony, majd ennek megfelelően ossza el az alkalmazások között a rendelkezésre álló sávszélességet.

A szoftver a CFosSpeed alapjaira épül, ami valószínűleg sok olvasónknak ismerős szoftver. Az alkalmazás rövid tanulási időszak után kiismeri a rendelkezésre álló internetkapcsolat tulajdonságait és ennek megfelelően megpróbálja a lehető leghatékonyabban optimalizálni a sávszélesség-kihasználást. Lehetőségünk van forgalomelemzésre, valamint az egyes alkalmazások beállításainak módosítására is. Az alkalmazás összességében rendkívül ütőképes, így jól fog jönni majd sokak számára - még játékosoknak is.

Instant Boot

Először is frissítsük fel az alkalmazással kapcsolatos tudnivalókat. Az Instant Boot alkalmazás korábbról már szintén ismerős lehet. Ez a megoldás a Windows S3-as és S4-es állapotát használja fel a működéshez, de van benne egy kis csavar. A Windows-os megoldással ellentétben alváskor az InstantBoot az alvó mód (Fast Mode) alkalmazása előtt csinál egy rendszer újraindítást, így tisztán, futó alkalmazások nélkül altatja el a rendszert. Ebben az esetben az áramellátást nem szabad megszüntetni. A hibernálás alkalmával szintén egy újraindítás előzi meg a mód alkalmazását, így a merevlemezre nem kell kiírni nagyobb mennyiségű, a különböző futó alkalmazásokhoz tartozó doglokat, amelyek a memóriában tanyáznak. Utóbbi esetben, azaz hibernáláskor (Regular Mode) nem kell áram alatt hagyni a PC-t.

Az alkalmazás hatékonyságát lemértük. Normál módban, Instant Boot alkalmazása nélkül 53,16 másodperc alatt bootolt be a SATA 3 Gbps-os 500 GB-os merevlemezzel felvértezett rendszer. A Regular Mode alkalmazásakor, azaz  hibernálás után 29 másodperc alatt tért magához a rendszer, míg Fast Mode esetén, azaz alvás után mindössze 5,5 másodpercig tartott az ébredés.

BIOS

Az ASRock alaplapjai egy letisztult, könnyedén kezelhető, hibátlanul üzemelő UEFI alapú BIOS-szal érkeznek, ami nem csak hatékony, de tetszetős is. A különböző beállítások jól áttekinthetően lettek csoportosítva, így szinte minden kézre esik. Exta, hogy minden alaplaplaphoz jár egy speciális menü, amely az adott alaplapot mutatja be, kétdimenziós fotó segítségével. A menüpont nem csak azt mutatja meg, hogy melyik port, összetevő, illetve bővítőhely pontosan mi, hanem esetenként arról is ad információt, hogy az adott portra csatlakozik-e bármilyen komponens - ha igen, akkor erről a komponensről rövid információt is kapunk. A fejlesztők valószínűleg a Gigabyte 3D BIOS megoldását látva ihletet kaptak - így született az egyszerű, de nagyszerű és hasznos megoldás.

Az órajelekkel, feszültségekkel és memória beállításokkal kapcsolatos menüpont alján találunk három opciót, amelyek az adott beállítások profilként történő mentésére és gyors visszatöltésére adnak módot.

Az adott UEFI firmware frissítésére BIOS-on belül is van mód, méghozzá kétféle, igaz, friss BIOS híján egyiket sem tudtuk érdemben kipróbálni. Az első opcióval USB-s adathordozóra pakolt BIOS fájlt használhatunk, míg a második opció internetkapcsolaton keresztüli BIOS frissítést tesz lehetővé, ami igen meggyőző újítás, ilyet még a többi cégtől nem láttunk (BIOS-on belül).

Ezzel a legfőbb újításokat, illetve az érdekesebb dolgokat össze is foglaltuk. Most pedig következzenek az egyes alaplapok BIOS-ai. Az alábbi videók segítségével az érdeklődők minden szükséges információt be tudnak szerezni az adott alaplap BIOS-ának felépítésével és menüpontjaival kapcsolatban.

 

 

 

 

 

Vezérlők, fogyasztás, hőfokok

Az alaplapok és a szoftverek bemutatása után jöjjön néhány aprócska teszt, amelyek a fogyasztás alakulásával, a különböző vezérlők teljesítményével és a PCH hőfokának alakulásával foglalkoznak

Vezérlők

A SATA 3Gbps teljesítmény nagyjából azonos szinten helyezkedett el minden versenyzőnél - a Z77-Extreme4-es modellnél még az eSATA port teljesítményét is megvizsgáltuk, igaz, SATA 6 Gbps-os külső eszköz most sem állt rendelkezésünkre, így csak eSATA 3 Gbps-os külső merevlemezzel vizsgálódtunk. Az eredmény majd akkor jön jól, ha az egyes gyártók alaplapjainál kapott eredményeket utolsó cikkünk utolsó oldalán végre összesítjük.

Az USB 2.0-s teljesítmény esetében szignifikáns különbséget szintén nem fedezhetünk fel az egyes versenyzők között: a HDTune tesztek végig ugyanolyan eredményt mutattak minden versenyző esetében, a HDTach eredmények között azonban már van némi szórás.

Az Intel-féle USB 3.0-s vezérlő minden versenyző esetében azonos teljesítményt mutatott - maximum egy-egy tizednyi különbséget mérhetünk, de ez aligha számít. Az ASM1042-es USB 3.0-s vezérlő az Intel-féle megoldáséhoz hasonló teljesítményt mutatott fel.

Fogyasztás

Az alaplapok a fogyasztás tesztelésekor mindig ugyanazokat a komponenseket tartalmazták - CPU, RAM, tápegység - így a teszt alkalmával kapott eredmények összehasonlíthatóak. Apró hiba, hogy a korábban kapott Core i5-3570K processzor már nem állt rendelkezésre, így egy SandyBridge alapú Pentium egységgel kellett tesztelnünk.

A H77M és a Z75-Pro3 esetében nagyjából azonos fogyasztást mértünk, de ez nem is csoda, hiszen mindkét alaplap referencia felépítéssel, extra vezérlők nélkül érkezik. A Z77-Extreme4 esetében - amely már komolyabb tápellátással bír és külön SATA 6 Gbps-os, illetve USB 3.0-s vezérlők is vannak rajta - pár wattal többet fogyasztott előbb említett társainál. A különbség nem egetverő.

[bold]Hőfokok

[/bold]

A PCH hőfokát ezúttal is üresjáratban, illetve hosszabb terhelés közben mértük, az így kapott eredmények pedig az alábbi diagramon láthatóak.

 A Z77-es és Z75-ös alaplapoknál a PCH pici hűtőbordája nagyon melegedett, ahogy az a fenti eredményekből is látszik. A H77M esetében  a helyzetet javította, hogy az alaplap micro-ATX felépítése miatt a PCH egy picit közelebb került a processzorfoglalathoz, így a proceszorhűtő által megmozgatott levegő egy része a PCH hűtőbordájához is elér, azaz javítja a passzív hűtés hatásfokát.

Végszó

A bemutatóban szereplő ASRock alaplapok meggyőzően teljesítettek, gyakorlatilag egy rossz szavunk sem lehet a szoftveres körítésre, az UEFI alapú firmware-re, valamint a termékek felépítésére sem - bár ha nagyon kötözködni akarunk, akkor a sata csatlakozókat emlegethetjük.

A H77M modell azoknak lehet jó választás, akiknek elég a DDR3-1600 MHz-es memóriatámogatás és két modulnál többet nem is szándékoznak használni. A tuning opcióról a H77-es lapkakészlet sajátosságai miatt le kell mondanunk, de ha egy egyszerű, olcsó, sallangmentes alaplapra vágyunk, amely stabilan, megbízhatóan üzemel és még Intel SRT támogatást is kínál, akkor ez a mi lapunk.

A Z75-Pro3 már inkább azoknak való, akik néha-néha kisebb tuningra is adják a fejüket, valamint több DDR3-as rendszermemóriát alkalmaznak, DDR3-1600 MHz-esnél magasabb órajelen. Ennél az alaplapnál különlegesen keskeny felépítést figyelhetünk meg, ami sokak számára szokatlan lehet. Extra vezérlőkre és extra kiegészítőkre nem számíthatunk, viszont stabil, megbízható működésre igen. A fentiekhez hozzátartozik, hogy Intel SRT támogatás nem jár a termékhez, ami a Z75-ös lapkakészlet sajátosságainak köszönhető. Amennyiben mégis szeretnénk hibrid adattároló rendszert építeni, akkor válasszunk olyan SSD meghajtót, amelyhez jár SSD Caching szoftver.

A Z77-Extreme4-es alaplap társaival ellentétben már némi extrát is kínál - igaz, ebben a kategóriában ő majdnem a belépőszinet képviseli, de ez egyáltalán nem baj. A kedvező ár mellé kapunk egy extra kétportos SATA 6 Gbps-os és egy plusz kétportos USB 3.0-s vezérlőt, ahogy az már a bevezetőben szereplő táblázat alapján is tudható. Ez a deszka CrossfireX mellett már SLI támogatást is kínál és tápellátást tekintetében is erősebb a többieknél, ami tuning alkalmával előny lehet.

A fenti három alaplapot nyugodt szívvel ajánljuk mindazoknak, akik olcsón szeretnének hetes sorozatú lapkakészlettel ellátott deszkát vásárolni. Tapasztalataink szerint az olcsóbb szegmensben az ASRock egyre megbízhatóbb termékeket készít, de az ajánlott plecsnit még nem osztjuk ki nekik, mert még két gyártó kínálatából is szemezgetni fogunk a következő pár napban.

[bold]

A tesztben szereplő ASRock alaplapokat a Ramiris Europe Kft.-től és az Expert Zrt-től kaptuk kölcsön, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani!

ASRock H77M[/bold]

 

[list type="unordered"]

[*]A gyártó hivatalos weboldala

[*]iPon Webshop

[/list]

ASRock Z75-Pro3

 

[list type="unordered"]

[*]A gyártó hivatalos weboldala

[*]iPon Webshop

[/list]

[bold]ASRock Z77-Extreme4

[/bold]

[list type="unordered"]

[*]A gyártó hivatalos weboldala

[*]iPon Webshop

 

[/list]