Vishera

Az AMD FX processzorcsaládja némi frissítésen esett át: megérkeztek a Vishera kódnévre keresztelt példányok, amelyek Bulldozer helyett immár Piledriver modulokra alapoznak – csak úgy, mint a korábban már bemutatott és letesztelt Trinity APU egységek.

Sokára váltak elérhetővé a Piledriver alapú FX processzorok

A mai tesztmezőny Vishera alapú tagjainak beszerzésével akadtak problémáink, ugyanis az új processzorok a hivatalos megjelenés után csak hetekkel kezdtek el beszivárogni a hazai piacra – ez az ok húzódik cikkünk késői megjelenése mögött. A nyolcmagos csúcsprocesszor, az FX-8350 időben rendelkezésünkre állt, de úgy gondoltuk, hogy valószínűleg jóval több embert érdekel a 30 ezer forint környékén kapható négy- és hatmagos FX processzor. Ezek megjelenésére azonban meglepően sokat kellett várni, a négymagos példány bő egy hónapot csúszott. Mostanra azonban már mindegyik CPU kapható, és az áruk is normalizálódott, így itt volt az ideje, hogy befejezzük, az egyébként már lassan két hónapja elkezdett tesztünket!

A rövid kis kitérő után nézzük, milyen újításokra számíthatunk a Vishera alapú FX processzorok esetében. Az alapok változatlanok maradtak, itt is visszaköszön a Zambezi sorozatú, Bulldozer alapokon nyugvó központi egységek rendhagyó, modulos felépítése, sőt, a gyártástechnológia és a lapkaméret sem változott. De ne rohanjunk ennyire előre, néhány sor erejéig tekintsünk egy kicsit vissza a múltba, hogy az előzmények is világosak legyenek, ha eddig nem voltak azok.

A Bulldozert sok kritika érte, sajnos nem alaptalanul

Összességében tehát a Bulldozer alapú Zambezi FX processzorokat sok kritika érte, sajnos nem alaptalanul. A termékek nemhogy a konkurencia tagjaival, de esetenként még saját elődeikkel sem tudtak versenyre kelni – igaz, a friss architektúra és a processzorok sajátos felépítése miatt nem volt meglepő, hogy az első generációs megoldások nem valami versenyképesek.

Akkoriban úgy véltük, hogy a koncepció jó, sőt, életképes is, de még időre és sok-sok optimalizációra van szüksége ahhoz, hogy alkalmazásával valóban ütőképes processzorok készülhessenek. Az már látható volt, hogy a Bulldozer architektúra teljesítménye nagyon függ az órajeltől, így korábban azt vizionáltuk, hogy a friss, Piledriver alapú egységeknél a fogyasztással kapcsolatos optimalizációk mellett órajel-emelésre is sort kerít majd a gyártó annak érdekében, hogy az egy szálú teljesítmény valamivel ütőképesebb lehessen.

A Piledriver esetében az optimalizációké és az órajel-emelésé a főszerep

Ez bizony így is történt – persze nem kellett nagy jóstehetség az irány felismeréséhez. A Vishera sorozatú FX processzorok továbbra is a GlobalFoundries 32 nm-es gyártástechnológiájával készülnek, így az AMD mozgástere eléggé korlátozott, hiszen azonos gyártástechnológia alkalmazása mellett a lapkaméret növelése nélkül nem lehet több tranzisztort zsúfolni egy adott területre.

Nem marad más, optimalizálni kell. Az optimalizáció olyan jól sikerült, hogy a Vishera sorozatú központi egységek elődeiknél magasabb órajelen, ugyanakkor némileg alacsonyabb fogyasztás mellett üzemelnek. Egetverő különbségekre nem kell számítani, ahogy az majd a későbbiekben is kiderül.

Az Intel háza táján ezzel egy időben már a 22 nm-es csíkszélességgel készülő központi egységek is rendelkezésre állnak, így a kékek jelentős előnyben vannak a gyártástechnológiájuk miatt. Az alábbi táblázat szépen szemlélteti a különbségeket: az Ivy Bridge lapka a fejlettebb gyártástechnológiának köszönhetően bár több tranzisztort tartalmaz, mint a Vishera lapka, mégis kisebb annál.

Ráadásul nem csak méretbeli, hanem teljesítmény- és fogyasztásbeli előnyről is beszélhetünk, azaz az AMD-nek meglehetősen nehéz dolga van, ha fel szeretné venni a versenyt a konkurens megoldásokkal. Márpedig mi más lenne a célja a frissítésnek, az új FX processzorok a Core i3-as és a Core i5-ös központi egységek ellen szállnak harcba.

Az új processzorok esetében - ahogy fentebb említettük - a TDP értékek nem változtak, de az órajelek emelkedtek, legalábbis az esetek többségében. A Bulldozer és a Piledriver alapú FX processzorokról az alábbi táblázat ad bővebb tájékoztatást.

Ahogy az a fentiekből is látszik, az új processzorok esetében tényleg történt némi változás órajelek tekintetében. A nyolcmagos Vishera processzoroknál a TDP keretbe sajnos nem fért bele az elődjéhez képest magasabb Turbo Core órajel, de az alap órajelet így is emelni tudta a vállalat a Bulldozer architektúra köré épülő Zambezi FX processzorokhoz képest. A négy- és hatmagos Vishera processzoroknál már jobb a helyzet, hiszen ezeknél elődeikhez képest mind az alap-, mind pedig a Turbo Core órajel emelkedett 200-200MHz-cel. Ebben a magasságban ez nem egy óriási előrelépés, majd kiderül mire lesz elég az egyéb optimalizációkkal együtt.

Azok ugyanis elég fontosak, főleg, hogy házon belül is van konkurencia az új négymagos egységnek. Az FX-4170 elég magas órajeleken ketyeg, miközben versenyképes ára van, így ő került tesztünkbe, meglátjuk elég lesz-e némi optimalizáció az órajel különbség lekűzdésére.

Jelenlegi információink szerint a Piledriver alapú FX processzorok két évig lesznek forgalomba, hiszen csak 2014 folyamán érkeznek az új architektúrára alapozó utódaik. Addig csak órajel-emelésből származó gyorsulásra számíthatunk - ilyen gyorsulást kínálhat majd pár hónap múlva az FX-4370 is.

Vishera FX és Trinity APU-k: sok hasonlóság, néhány különbség

A Vishera FX processzorok ugyanúgy Piledriver modulokat alkalmaznak, mint Trinity sorozatú társaik – a Bulldozer és a Piledriver architektúra legfontosabb különbségeit korábbi cikkünkben már kifejtettük, de azért fussunk át az alapokon gyorsan.

A Vishera család tagjai mindannyian a Trinity APU egységek esetében már bemutatott Piledriver mikroarchitektúra köré épülnek, ami a Bulldozerhez képest 5-20% közötti teljesítménynövekedést biztosít azonos órajelen. Az új FX processzorok esetében a korábban megismert modulos felépítés ezúttal is visszaköszön: a termékek modelltől függően 2, 3 vagy 4 darab kétmagos modullal rendelkeznek, amelyben a saját integer feldolgozókkal rendelkező magok egy lebegőpontos egységen és 2 MB-nyi másodszintű gyorsítótáron osztoznak. A harmadszintű gyorsítótár minden esetben 8 MB-os, ezt az összes modul látja.

A 4 modulos Vishera lapka 1,2 milliárd tranzisztort tartalmaz, kiterjedése pedig 315 négyzetmilliméteres. A lapka frissített utasításkészlettel érkezik, amelyben az SSE/2/3/S3/4.1/4.2/4A, az AVX, az AES-NI, az FMA/FMA2/FMA3, XOP, és az F16C utasításkészlet egyaránt jelen van. Az új processzorok frissített memóriavezérlővel rendelkeznek, ami akár 64 GB-nyi DDR3-1866 MHz-es rendszermemória kezelésére is képes, természetesen kétcsatornás memóriatámogatás mellett.

A Vishera FX processzorok esetében a Trinity APU egységekkel ellentétben már nincs jelen integrált videó vezérlő, cserébe azonban kapunk harmadszintű megosztott gyorsítótárat, ami pedig a Trinity APU-kból hiányzik.

A Zambezi sorozatú, Bulldozer alapú processzorokhoz hasonlóan maradt a Socket AM3+-os tokozás

Persze a Vishera FX processzorok ennek megfelelően már nem Socket FM2-es foglalatba illeszkednek, hanem Socket AM3+-osba, csakúgy, mint Zambezi sorozatú, Bulldozer alapú elődeik. Ennek fényében régebbi Socket AM3+-os alaplapunkba könnyedén pakolhatunk egy új, Vishera FX sorozatú processzort, miután az adott alaplapgyártó hivatalos weboldaláról beszereztük a szükséges BIOS-t.

Jó hír, hogy a Vishera FX sorozatú processzorok esetében a szorzózár-mentes felépítés is megmaradt, ami a család összes tagjára vonatkozik. A hardveres AES gyorsítás is rendelkezésre áll a család összes tagjánál, így „csak” a modulok számában, illetve az alap- és Turbo Core órajelek tekintetében találunk eltéréseket.

A Socket AM3+-os alaplap

Tesztünkben az ASUS felsőkategóriás csúcsalaplapját használtuk a Socket AM3+-os tokozású processzorokhoz, azaz minden Vishera és Zambezi sorozatú FX processzorhoz. Gondoltuk ha már kölcsönkértünk egy ilyen nagyvadat, akkor be is mutatjuk. Kezdjük azzal, hogy mi lapul a dobozában!

Az alaplaphoz a gyors üzembehelyezési útmutató mellett egy felhasználói kézikönyv, valamint egy kis kiadvány jár, ami az öt éves garanciáról tájékoztat minket. A kábelek között ezúttal egy SLI híd, négy darab SATA adatkábel, egy hátlapi takarólemez, valamint a Q-Connector foglal helyet. Utóbbi azért jó, mert a jelöléssel ellátott kis kiegészítőhöz könnyedén csatlakoztathatjuk a ház különböző kábeleit - HDD LED, bekapcsoló gomb, Reset gomb, hangszóró és állapotjelző LED - majd az egészet egy mozdulattal csatlakoztathatjuk az alaplaphoz, így nem kell a házban kotorásznunk ahhoz, hogy a kábeleket egyenként a helyükre dugjuk.

Maga a TUF sorozatú Sabertooth 990FX R2.0-s modell Digi+ VRM áramkörrel érkezik, azaz digitális tápellátást kínál mind a processzor, mind pedig a memóriamodulok számára. A processzorok 8, a memóriamodulok pedig 2 tápfázissal gazdálkodhatnak.

A gyártó mérnökei minőségi komponenseket használtak az alaplap elkészítéséhez, amelyek hosszú élettartamot és maximális stabilitást kínálnak az alaplap számára - akár még tuning esetén is. A komponensek megfelelnek a hadiipar követelményeinek is.

Az alaplap TUF Thermal Radar technológiával is bír, amelynek lényege abban rejlik, hogy a rendszer érzékeli az egyes területek hőmérsékletét és a hűtést úgy befolyásolja, hogy minden területre optimális mennyiségű friss levegő jusson, ezáltal elkerülhető a túlmelegedés anélkül, hogy elkezdene zajongani a gép.

Maga az alaplap természetesen Socket AM3+-os processzorfoglalattal érkezik, amelyben nem csak Zambezi, hanem Vishera sorozatú FX processzorok is helyet kaphatnak, de rajtuk kívül persze Phenom II, Athlon II és Sempron processzorok fogadására is fel van készítve a deszka, bár megnéznénk ki rakná bele az utóbbi két család tagjait.

A négy darab DDR3-as memóriafoglalatban maximum 32 GB-nyi DDR3-1866 MHz-es rendszermemória kaphat helyet. A bővítőhelyek között négy darab PCI Express 2.0 x16-os slotot találunk, ezek közül a két világosbarna x16-os, a sötétbarna x8-as, a fekete pedig x4-es sávszélességgel üzemel. Az alaplap mind SLI, mind pedig CrossfireX alapú multi-GPU rendszer építésére alkalmas. A bővítőhelyek között egyébként még egy PCI és egy PCI Epxress 2.0 x1-es slot is jelen van.

SATA portokból az SB950-es déli híd összesen hat darab 6 Gbps-os példányt kínál, amelyek barna színben pompáznak. Ezek a portok RAID 0,1,5,10 támogatással egyaránt rendelkeznek. Az alaplapon persze ASMedia gyártmányú PCIe SATA vezérlő is jelen van, ami két darab SATA 6 Gbps-os és két darab eSATA 6 Gbps-os portot biztosít a rendszer számára. USB 3.0-s portokból ezúttal 6 áll rendelkezésre, amelyeket két ASMedia USB 3.0-s vezérlő biztosít. Ezek közül négy a hátlapon, kettő pedig kivezetés formájában az alaplapon található. Természetesen USB 2.0-s portokat is kapunk, méghozzá tizenkettőt: 8 a hátlapon, 4 pedig kivezetések formájában az alaplapon található.

Gigabites Ethernet vezérlőből egy Realtek RTL8111F típusú található az alaplapon, míg a HD audió vezérlő szerepét egy nyolccsatornás Realtek ALC892-es példány tölti be. Utóbbihoz természetesen jár optikai audió kimenet is.

A hátlapon igazi csatlakozó erdő fogad minket. A portok között egy érdekes kapcsolót is van, ami ezúttal nem egy egyszerű CMOS Clear kapcsoló, hanem a BIOS FlashBack funkció nyomógombja. Utóbbival úgy frissíthetünk BIOS-t, hogy sem processzorra, sem memóriamodulra nincs szükség, hála a hardveres szolgáltatásnak. Mindössze egy USB 2.0-s hordozható adattárolót kell az alaplaphoz csatlakoztatni, rajta a legfrissebb BIOS-szal. Az említett gombot három másodpercig lenyomva kell tartani, majd elindul a BIOS frissítő szolgáltatás. Igazi hiánypótló megoldás, reméljük, idővel szélesebb körben is elterjed.

Az alaplapon egyébként a szokásos MemOk! mikrokapcsoló mellett egy DirectKey kapcsoló is helyet kapott, ami azért jó, mert lenyomása után azonnal a BIOS-ban találjuk magunkat, így nem kell indítás után a billentyűzet DEL gombját fejvesztve nyomogatni. Hab a tortán, hogy a már jól ismert Remote Go! szolgáltatással is fel van vértezve a rendszer, ami összekapcsolja a DLNA képes mobil eszközöket a PC-vel és a DLNA képes televízióval, így egy otthoni multimédiás hálózatot hoz létre, amelyen keresztül hatékonyan oszthatjuk meg különböző tartalmainkat. Na de ennyit az FX-ek alaplapjáról, lássuk mi minden lesz még a mai tesztben!

Tesztkonfiguráció

A tesztben szereplő processzorok

Mielőtt még rátérnénk a tesztkonfiguráció paramétereinek ismertetésére, vessünk pár pillantást a tesztben szereplő processzorok legfőbb tulajdonságaira. Az egyes processzorok oszlopai ugyanazt a színt kapták, amellyel a diagramokon is szerepelnek.

A fentiek fényében érdekesen alakul a mezőny: a Vishera alapú processzorok drágábbak, mint Zambezi alapú elődeik, úgyhogy eléggé bizonyítaniuk is kell, hogy ajánlhatóak legyenek.

Hogy teljesítmény tekintetében felveszik-e a versenyt a konkurenciával szemben, illetve megéri-e többet költeni rájuk, mint elődeikre? Nos, hamarosan ez is kiderül.

Alaplapok

[list type="unordered"]

[*]ASUS Sabertooth 990FX R2.0 (Socket AM3+)

[*]MSI H67MA-E35 (LGA-1155)

[/list]

Processzorok

[list type="unordered"]

[*]AMD FX-4170

[*]AMD FX-4300

[*]AMD FX-6100

[*]AMD FX-6300

[*]AMD FX-8150

[*]AMD FX-8350

[*]Intel Core i3-3225

[*]Intel Core i5-3550

[/list]

Processzorhűtő

[list type="unordered"]

[*]Noctua NH-U12P (Univerzális)

[/list]

Rendszermemória

[list type="unordered"]

[*]AMD

[*]2 x 4 GB DDR3-1866 MHz (CL-9-11-9-27 1T)

 

[*]Intel

[*]2 x 4 GB DDR2-1600 MHz (CL-9-9-9-27 1T)

[/list]

Merevlemez

[list type="unordered"]

[*]Western Digital Caviar Black 500 GB (SATA 6 Gbps)

[/list]

[bold]Videokártya

[/bold]

[list type="unordered"]

[*]ASUS Radeon HD 7970

[/list]

Tápegység

[list type="unordered"]

[*]Corsair TX650 (650W)

[/list]

Ház

[list type="unordered"]

[*]Cooler Master TestBench 1.0

[/list]

Szoftver

[list type="unordered"]

[*]A rendelkezésre álló legfrissebb driverek, BIOS-ok, egy kivétellel. Mikor a tesztet kezdtük csak egy régebbi Catalyst állt rendelkezésre, így végig ezt kellett használjuk, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek (10.8).

[*]Windows 7 Professional x64 operációs rendszer az összes elérhető frissítéssel

[*]A szoftverek november elején elérhető legfrissebb változatai (azóta például jött ki új AIDA, de az összehasonlíthatóság miatt, maradtunk az eggyel régebbinél)

[/list]

Aida64, Sisoft Sandra, CineBench

Aida64

A magyar fejlesztésű Aida64 segítségével a szokásos teszteket végeztük el, amelyeket a beépített sebességmérő modul kínál. Lássuk, ez az alkalmazás mit mond az új processzorokról.

Azt azért még az elején leszögeznénk, hogy miután a fél mezőnnyel készen voltunk, megjelent az Aida64 2.70-es változata, ám a teljes mezőnyt már nem tudtuk vele újra letesztelni. Vishera eredményeink természetesen vannak, így azokat később felhasználjuk. Az általunk használt változat verziószáma egyébként v2.60.2127 volt, sebességmérő modulja pedig  2.7.434-x64 verziószámmal bírt. Az összehasonlíthatóság érdekében minden processzort ezzel teszteltünk.

Memóriakezelés tekintetében eléggé vegyesre sikeredett a kép. Memória írás- és olvasás esetében egyaránt jobbak az új, Vishera FX sorozatú központi egységek, sőt, a négymagos FX-4300 kivételével memória másolás, illetve memória késleltetés esetében is. Más kérdés, hogy ezek az eredmények nem "perdöntőek".

A CPU Queen teszt már árdekesebb képet fest a mezőnyről. A régi nyolcmagos FX processzort még maga mögé tudta utasítani a Core i5-3550, az újat viszont már nem. Ugyanez a helyzet az FX-6100, Core i3-3225 és FX-6300 trió esetében is: a régi FX processzorral elbírt az Intel központi egysége, az újjal azonban már nem.

A CPU Photoworxx teszt  egyértelműen az Intel Core i5-3550-nek fekszik jobban, sőt, ebben a tesztben úgy látszik nincs előrelépés, azonos órajelen kb. ugyanazt futják az AMD processzorai. A CPU Zlib teszt esetében - ahol egyértelműen előny származik a minél több processzormagból - már "helyreáll a rend": az AMD nyolcmagosai elverik az Intel négymagosát, méghozzá látványosan.

A további tesztekben elég vegyesek az eredmények. Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen hol az egyszálú teljesítmény, hol pedig a több processzormag jelenléte ad előnyt, máskor pedig a hardveres AES motor jut szerephez.

A legfontosabb különbség az FPU tesztekben látszik, ezekben borzasztóan erős az Intel. Ez persze annak is köszönhető, hogy a Piledriver moduloknak csak egyetlen FPU része van, tehát ilyenkor úgy kell számolni az AMD processzoraival, mintha 2, 3 és 4 magosak lennének. Azonban még ezt figyelembe véve sem túl acélosak az új processzorok ezekben a tesztekben, hiszen például a kétmagos Core i3 befogásához egy 6000-es sorozatú FX kell.

Sisoft Sandra

A következő tesztsorozat a Sisoft Sandra legfrissebb változatával készült.

A CPU aritmetikai teszt alapján kevés előrelépés történt architektúrában, inkább az órajel dominál az FX processzoroknál. A nyolcmagosok és a hatmagosok között szépen kirajzolódik a differencia, közéjük pedig beékelődik az Intel négymagosa, a Core i5-3550. A négymagos FX processzorok közül mindkét esetben az FX-4170 a jobb, hála az órajel-fölényének.

Cache sávszélesség tekintetében a Core i5-3550 igen jól áll - még a nyolcmagos FX-8350-es processzort is veri, igaz, nem sokkal. A Zambezi és Vishera processzorok között jól látszanak a különbségek, de a négymagos újdonság most sem szerepel valami jól a házon belüli konkurenciához képest.

A kriptografikus sávszélességet vizsgáló tesztsorozatban már az AMD nyolcmagosai vezetnek, a Core i5-3550 pedig mögöttük, de még a hatmagos FX-ek előtt ver sátrat. A Zambezi és a Vishera modellek közötti különbség most is látszik - utóbbiak javára. Az FX-4170 továbbra is remekül teljesít: még mindig jobb, mint az FX4300.

Memória-sávszélesség vizsgálatakor meglehetősen érdekes kép rajzolódott ki. A hatmagos FX processzorok a mezőny elején végeztek, mögöttük pedig a nyolcmagosok sorakoztak fel. Rögtön után következett az Intel négymagosa, a Core i5-3550. Jó látni, hogy ezúttal minden Vishera alapú processzor jobban teljesített, mint Zambezi sorozatú elődeik.

Memória késleltetés esetében nagyon egy kupacban voltak az AMD FX sorozatú processzorai, az Intel központi egységeinél azonban kissé fura, 24 ns körüli memória-késleltetést mért az alkalmazás. Persze nem ez a teszt fogja eldönteni a csatát, az eredményei azonban mindenképpen érdekesek.

[bold]CineBench R11.5

[/bold]A népszerű tesztprogrammal ezúttal nem csak több, hanem egy szálon futó tesztet is végeztünk, így összehasonlíthatjuk, hogy mire képesek az egyes központi egységek egyszálas terhelés alkalmával, plusz tetten érhetjük a javulást is, ha van. Ez a terhelési forma a Bulldozer architektúra köré épülő modelleknél lerántotta a leplet a gyengeségekről - meglátjuk, mennyit javult a helyzet a Piledriver alapú Vishera FX processzorok esetében.

[bold]

[/bold]Ahogy az a fenti képen is látszik, némi javulás tetten érhető, de az Intel processzoraival szemben még mindig nem elég ütőképesek az AMD FX processzorai, ha egy szálat használó terheléssel izzasztjuk őket. A több szálon futó teszt már sokkal jobb etedményekkel zárult.

WinRar és WinZip

WinRAR 4.20 (64-bit)

Természetesen most sem maradhatnak ki a fájlcsomagolással kapcsolatos tesztek.

Első körben a WinRAR beépített teszt algoritmusát futtattuk le, amely szép képet festett a mezőnyről. A Vishera processzorok felülmúlták Zambezi sorozatú elődeiket - ezúttal minden szinten. A Core i5-3550 esetében érdekesség, hogy a termék a régi hatmagos AMD processzort, az FX-6100-as modellt még meg tudta verni, de az újat már nem. Úgy látszik, az FX-6300 teljesítményére jó hatással van az órajel-emelés. Érdekesség, hogy a négymagos FX-ek között is van némi teljesítménykülönbség, igaz, ennek mértéke elég szerény, de mégis az FX-4300 javára írható. Mivel alacsonyabb az órajele a 4170-esnél ezért ez szép javulás.

A fájlcsomagolás alkalmával már a kisebb érték a jobb, hiszen az rövidebb idő alatt elvégzett feladatot takar. WinRAR esetében az Intel Core i5-3550 remekül szerepelt: elverte az AMD nyolcmagosait is (pedig a beépített teszt alapján nem kéne, neki, úgyhogy ennyit a WinRAR szintetikus részéről). A Vishera-Zambezi harcban a négymagosok kivételével mindenhol látványos Vishera győzelem született. Itt túl sok jelentősége nem volt a több processzormagnak, ahogy azt az ábra mutatja.

[bold]WinZip 16.5

[/bold]A WinZip 16.5-ös változatánál ezúttal OpenCL támogatás nélkül futtattuk le a teszteket, hogy az eredményekbe ne szóljon bele a Radeon HD 7970-es videokártya.

Ebben a tesztben az Intel processzorai remekeltek, az AMD háza táján pedig a Vishera központi egységek szerepeltek jól. A hatmagos FX-6300 nem csak az FX-6100-at, de a nyolcmagos FX-8150-est is maga mögé utasította, ami szép teljesítmény.

 

Videó kódolás- és szerkesztés, képszerkesztés

HandBrake

A népszerű videó kódoló alkalmazásban egy avi fájlt alakítottunk át olyan formátumra, amellyel az iPhone 4 is megbirkózik - a feladathoz a Handbrake iPhone 4 presetjét használtuk.

A jelek szerint az AMD processzorai remekül profitáltak a nyolc processzormag jelenlétéből, igaz, az FX-8150-es modell nyakán ott lógott a Core i5-3550 is - köztük nem volt éppen hatalmas a különbség. Más a helyzet az FX-8350 esetében, az ugyanis szépen elhúzott a mezőnytől: nem csak elődjét, de az Intel négymagos processzorát is könnyedén maga mögé utasította. A hatmagos példányok közül a Vishera sorozatú FX-6300 szintén jobban teljesített Zambezi sorozatú társánál, ám ugyanezt már nem mondhatjuk el a négymagosoknál, ahol az FX-4170 megelőzte az FX-4300-at. A komoly órajel különbség ellenére a két négymagos központi egység között nincs túl nagy szakadék, ami jó hír.

Photoshop CS6

A Photoshop CS6-os kiadásában ezúttal is egy képmanipulációs script segítségével vizsgáltuk a versenyzők képességeit. A tesztek alkalmával az alábbi eredmény született.

Szokás szerint az Intel processzorai könnyedén maguk mögé utasították az AMD központi egységeit. Jó hír, hogy a Vishera sorozatú FX processzorok azért jobban szerepeltek, mint elődeik. Persze az FX-4170 most is gyorsabb volt, mint az FX-4300, de a különbség itt már minimális volt. Az FX-8150-hez képest az FX-8350 meglepően sokat javult.

Premiere CS6

Az Adobe Premiere CS6-os kiadásában ezúttal egy videót módosítottunk, majd elláttuk különböző effektekkel, ezután pedig lemértük, hogy az egyes processzorokkal ellátott rendszerek mennyi idő alatt végeznek a renderelésével. Íme, az eredmények:

A renderelés alkalmával nem számított, hogy mennyi processzormag állt rendelkezésre: mind a négymagos Core i5-3550, mind pedig a kétmagos Core i3-3225 jobban teljesített, mint az AMD processzorai. Részeredményként megfigyelhető, hogy a Vishera sorozatú FX processzorok hat- és nyolcmagos változatai jelentősen jobban szerepeltek a tesztben, mint Zambezi alapú elődeik. Az FX-4170 órajel-fölénye viszont itt is meglátszott: a processzor maga mögé utasította az FX-4300-at.

 

GPGPU és SunSpider tesztek

LuxMark

A GPGPU képességek vizsgálata ezúttal sem maradt ki, de most főleg a CPU teszt miatt vettük elő a Luxmarkot. Persze ha már futtattuk, akkor megnéztük a GPGPU eredményeket is.

Kezdjük az összehasonlítást a fontosabbnak számító CPU eredményekkel. A mezőny szépen skálázódott: az élen az AMD két nyolcmagosa végzett, mögöttük az új, Vishera sorozatú hatmagossal, ami egy szinten volt az Intel Core i5-3550-nel. Az új AMD processzorok elődeikhez képest minden esetben jobban teljesítettek: most még a négymagos FX-4300 is jobb eredményt ért el, mint az FX-4170, ami a korábbi eredményeket elnézve szép teljesítmény.

A CPU+GPU tesztek alkalmával a processzorok mellett a Radeon HD 7970-es videokártya is kivette a részét a munkából, de a sorrend ettől függetlenül maradt.

[bold]

SunSpider JavaScript Benchmark 0.91

[/bold]A GPGPU tesztek után következzen egy könnyedebb teszt, ami a webböngészők esetében felmutatott Java teljesítményt osztályozza.

Chrome alatt az Intel processzorai voltak a legjobbak, a Vishera család tagjai pedig maguk mögé utasították a teljes Zambezi családot.

A fenti kép Firefox alatt sem igazán változott: az egyetlen változás az, hogy az FX-4170 az FX-8150 mögé került. Az eredmények meglehetősen érdekesek, de komolyabb következtetés levonásához kevesek.

Játék és 3DMark tesztek

Játékok

Néhány játékot most is bevetettünk annak érdekében, hogy kiderüljön: vajon melyik processzor a legjobb választás, ha csak és kizárólag játékra szeretnénk egy ütőképesebb PC-t építeni?

Mielőtt még belevágnánk a teszteredmények elemzésébe, tartozunk egy vallomással. Mivel a tesztet korán kezdtük el, hogy időben készen lehessünk (lehetőleg nem sokkal az FX processzorok hivatalos megjelenése után), ezért az akkori Catalystot használtuk, ami a 12.8-as volt. Igazából álmunkban nem gondoltuk volna, hogy a papíron történő megjelenés és a valóság között ezúttal ekkora eltérés lesz, így mire az utolsó processzor is hozzánk került, már rég volt 12.10-es Catalyst is. Az új driverrel már nem tudtunk méréseket készíteni, hiszen a mezőny nagy része már nem állt rendelkezésre. Azért hogy valamit lássunk az új driverből, kipróbáltuk, de csak Windows 8 alatt az FX-8350-nel, az eredmények pár oldallal később lesznek.

Resident Evil 5

Resident Evil 5 alatt remekül szerepeltek az Intel processzorai, de ez nem is meglepő, hiszen ez a cím Intel processzorokra van optimalizálva. Érdekesség, hogy a Vishera sorozatú FX processzorok között az FX-6100 és az FX-6300 között mutatkozott a legnagyobb különbség, de a többi modell is jobban szerepelt, mind Zambezi sorozatú elődeik.

Crysis 2

A Crysis 2 esetében kétféle beállítást is megnéztünk, de mindkettő VGA limites volt. Persze ez olyan szinten jó hír, hogy azt mutatja még a legkisebb proci is képes kihajtani alatta egy HD7970-est.

Mafia II

A Mafia II alatt már kirajzolódtak a processzorok közötti különbségek.

Az Intel Core i5-3550 ezúttal is remekül teljesített, utána a mezőny nagy része igen hasonló eredményt ért el.

Hard Reset

Az Intel processzorai az élen végeztek. A Hard Reset nem képes kihasználni a több mag adta előnyöket, így inkább az architektúra és az órajel volt az, ami számított.

[bold]3DMark11

[/bold]A játékok mellett a 3DMark11-et is lefuttattuk. Mivel a GPU eredmények nem túl meglepő módon teljesen megegyeztek, így csak a fizika szimulációra koncentráltunk, ami a CPU-t izzasztja meg:

Jól látszik, hogy az órajelen felül, az architektúra kisebb optimalizációi is számítnak, és hogy a teszt kihasználja a több mag adta lehetőségeket. Ennek köszönhetően az FX-8350 könnyen párban van a Core i5-3550-nel, míg elődje némileg lemarad.

Tesztek azonos órajelen

Szokás szerint most is megvizsgáltuk, hogy az egyes processzorok hogyan teljesítenek egymással szemben azonos órajelen. A közös nevezőt 3 GHz-ben határoztuk meg, a memória időzítésekhez és órajelekhez viszont egyik esetben sem nyúltunk. Az Intel processzorok esetében a Hyper-Threading támogatást bekapcsolva hagytuk. Fontos megjegyeznünk, hogy ez az oldal főként azért született, hogy a Bulldozer architektúrát össze tudjuk hasonlítani a Piledriverrel. Mindkettőnél fontos a magasabb órajel a konkurenciához képest (ahogy ez a végleges termékeknél látszik is), úgyhogy nem igazán érdemes az Intel-AMD vitába bonyolódni ezen oldal alapján.

Sisoft Sandra

Első körben a Sisoft Sandra tesztjeit futtattuk le, amelyek érdekes képet festettek a mezőnyről.

Az aritmetikai és multimédiás képességeket vizsgáló tesztek nagy részéből az derül ki, hogy nem nagyon van előrelépés a két generáció között, fej-fej mellett haladnak az azonos modulszámú FX-ek.

Cache sávszélesség és kriptografikus sávszélesség esetében a Vishera sorozatú, Piledriver lapka köré épülő processzorok néhol picivel gyorsabbak elődeiknél, néhol viszont egy szinten vannak velük.

CineBench R11.5

Nézzük, Cinebench alatt mire mennek egymással a régi- és újgenerációs FX processzorok.

Itt már látható némi előrelépés, de nem túl óriási.

WinRAR

A WinRAR esetében is látható, hogy a Vishera sorozatú processzorok összességében jobbak, mint a Zambezi sorozatú, Bulldozer architektúra köré épülő megoldások, de néhol elég marginálisak a különbségek.

Adobe Photoshop CS6 és Premiere Pro CS6

Photoshop CS6 alatt furcsa, már-már nehezen értelmezhető eredmények születtek, kissé kaotikus a program, valószínűleg a cache-elése miatt, de Premiere Pro CS6 alatt már ismét a Vishera sorozatú központi egységeknél van az előny.

LuxMark x64

A LuxMark processzorteljesítményt vizsgáló tesztje tovább erősíti azt a képet, hogy a Vishera sorozatú FX processzorok gyorsabbak elődeiknél, de ez a különbség még mindig az 5%-hoz van közelebb, nem a 20-hoz.

SunSpider Javascript Benchmark

Természetesen a SunSpider JavaScript Benchmark sem maradhat ki a sorból, hiszen általában releváns, jól skálázódó eredményeket ad.

[bold]

[/bold]Nincs ez másképp most sem: a Vishera család tagjai szépen felsorakoztak egymás mögé, igaz, családon belül van némi kavarodás, de a lényeg így is jól látszik. A Zambezi sorozatú FX processzorok a mezőny végén kullognak, esetenként látványos lemaradással.[bold]

3DMark 11[/bold]

A PhysX pontszám megerősíti az eddig látottakat, ~10%-os előrelépés látható.

Játékok

Végül, de nem utolsó sorban nézzük meg azt is, hogy azonos órajelen melyik processzor mennyire tudja kihajtani a Radeon HD 7970-es videokártyát.

A kép egyértelmű: a Vishera sorozatú FX processzorok látványosan jobban szerepeltek a fenti két tesztben, mint elődeik.

Az előbb látott tendencia a Resident Evil 5 esetében is folytatódik. A régi- és újgenerációs FX processzorok között esetenként szépen látható teljesítménybeli különbséget mértünk, ahogy az a fenti diagramon is látszik. A gyorsulás főleg a négy- és hatmagos példányoknál érzékelhető.

A Mafia II teszt alkalmával szintén a megszokott képet láthatjuk - már-már kezd unalmas lenni. Éppen ezért a VGA limites beállításokkal futó Crysis 2 tesztet eredményeit be sem illesztjük. Egyrészt komolyabb következtetések levonására nem alkalmas az általuk festett kép, másrészt a lényeget a fenti tesztekből már láthattuk.

Tesztek Windows 8 alatt

Ahogy korában, úgy most is tettünk egy próbát Windows 8 alatt, igaz, nem a teljes mezőnyt, csak három processzort vizsgáltunk meg. A versenyzők között a két AMD csúcsprocesszor, az FX-8150 és az FX-8350, valamint az Intel Core i5-3550 lapul.

Windows 7, Windows 8 és a különböző alkalmazások

A tesztprogramokból ugyanazokat vetettük be, amelyeket korábbi tesztjeinkben is, sőt, természetesen még a verziószámok is megegyeznek annak érdekében, hogy az összehasonlítás maximálisan objektív lehessen. Ennek fényében következzenek az eredmények. A teszteket Windows 8 Enterprise operációs rendszerrel készítettük, abból is a 64-bites kiadással.

Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, eléggé felemásak az eredmények. A CineBench R 11.5 64-bites kiadása mindhárom processzor esetében lassult Windows 8 alatt. LuxMark alatt már más a helyzet: itt minden processzornál tapasztaltunk növekedést, méghozzá elég látványosat - különösen az AMD FX sorozatú processzorainál.

3DMark 11 alatt lassulást mértünk mindhárom proceszornál, Premiere Pro CS 6 alatt azonban minimális gyorsulás mutatkozott, de csak az AMD processzorainál. A WinZip 16.5-ös kiadása szintén jobban futott az AMD processzorain Windows 8 alatt, mint Windows 7 alatt, az Intel központi egységénél azonban lassulást hozott. A helyzet WinRar alatt sem változott: az AMD FX sorozatú processzorai gyorsultak, az Intel Core i5-3550 pedig némileg lassult Windows 8 alatt. A jelek szerint az AMD processzoraihoz érdemes Windows 8-at használni, legalábbis olyan konfigurációk alatt, amelyeken videó kódolással és fájltömörítéssel, valamint GPGPU alkalmazások futtatásával foglalkozunk.

Persze a fenti helyzet a driverek, illetve a Windows 8 optimalizálásával javulhat a jövőben, sőt, szinte biztos, hogy javulni is fog.

Windows 7, Windows 8 és a játékok

Mivel sokan kíváncsiak arra is, hogy játékok alatt mire számíthatunk Windows 7-ről Windows 8-ra történő váltással, így néhány cím segítségével lefuttattunk néhány tesztet, amelyek remélhetőleg lerántják a leplet a helyzetről.

 

A legtöbb játékban minimális csökkenés látható, amit egy-két driverfrissítés biztos orvosol majd, egyedül a Resident Evil 5-ben van jelentősebb visszalépés. Az érdekes, de mivel a teszt nem egy mai darab, így nem igazán várható változás. Persze jelentkezzen az, akinek 88 fps nem elég.

1-2 hónap múlva teszünk megint egy próbát, friss driverekkel, hogy mi a helyzet Win 7 vs. Win 8 témában a játékokkal.

Fogyasztás és hőfokok

Fogyasztás

Az egyes rendszerek fogyasztását ezúttal is háromféle módban mértük le: első körben üresjáratban, minden energiatakarékossági funkció bekapcsolásával, majd Prime 95 terhelés alkalmával, végül pedig Prime 95 + FurMark terhelés alkalmával. A mérések folyamán az alábbi eredmények születtek:

Üresjáratban az AMD FX processzorai nem tudnak versenyre kelni az Intel központi egységeivel szemben, de legalább mutatkozott némi előrelépés a Zambezi és a Vishera generáció tagjai között. Az üresjárati fogyasztás a Zambezi-Vishera váltás során 3-4 watt közötti mértékben csökkent, ami ugyan nem sok, de nem is történt csíkszélesség-váltás, így ennek is örülni kell.

A teljes processzorterhelés mellett végzett mérések már érdekesebb képet festenek. Itt az Intel processzorok továbbra is jól szerepeltek, hiszen messze alacsonyabb fogyasztás mellett üzemeltek, mint AMD-s társaik. Jó hír viszont, hogy a Vishera processzorok esetében látszik a fejlődés: mindhárom Vishera FX sorozatú központi egység alacsonyabb fogyasztás mellett dolgozott, mint Zambezi sorozatú elődeik. Összességében elégedettek lehetünk az eredményekkel, hiszen történt előrelépés - még ha az nem is volt nagy. Persze nem mondjuk, hogy nem lenne hova fejlődni, sőt...

Ahogy a videokártyát is bevonjuk a játékba, rendkívül magas fogyasztási értékeket kapunk, de a sorrend természetesen így sem borul fel. A Vishera sorozatú FX processzorok továbbra is kevesebbet fogyasztanak, mint Zambezi alapú társaik - igaz, a nyolcmagosok között már csak 0,3 watt különbséget mértünk, ami hibahatáron belüli, így itt kvázi azonos fogyasztásról beszélhetünk.

Hőfokok

Mivel az összes processzorhoz ugyanazt a Noctua processzorhűtőt vetettük be, így érdemesnek láttuk megvizsgálni azt is, hogy az egyes központi egységeket mennyire tudja lehűteni a termék. A méréseket a fogyasztásmérésekhez hasonlóan szintén háromféle állapotban végeztük, így az alábbi eredmények születtek:

 

Üresjáratban minimális különbség volt az egyes processzorok között, amelyek alapján komoly következtetéseket nem lehet levonni.

Prime95 terhelés alkalmával, amikor a processzorok összes rendelkezésre álló magját munkára fogtuk, így már megmutatkoztak a különbségek. A Vishera alapú processzorok felemásan teljesítettek: a négymagos példány hűvösebb volt elődjénél, a hatmagos FX-6300 azonban két Celsius fokkal magasabb üzemi hőmérsékleten ketyegett, mint az FX-6100. Persze ez még nem egetverő különbség, a szoba hőmérséklet ingadozása is közrejátszhatott. Az FX-8350 ugyanazon a szinten helyezkedett el, mint FX-8150-es elődje, azaz ebben az esetben nem történt előrelépés.

Prime95 és FurMark futtatásakor egy picit tovább melegedtek a processzorok. Lényegi változás nem igazán történt, leszámítva egyetlen egyet: az FX-6100 és az FX 6300 a korábbival ellentétben most már egy szintre került.

Egyszóval az univerzális Noctua NH-U12P típusú processzorhűtő két ventilátor alkalmazása mellett tökéletesen lehűtötte az összes processzort, sőt, esetenként némi mozgásteret is hagyott ahhoz, hogy tuningolni is tudjunk. 

Természetesen meg is vizsgáltuk az egyes Vishera sorozatú FX processzorokat, mire képesek, ha tuningra kerül sor. Az eredmények a következő oldalon láthatóak.

Tuningeredmények

Az előző oldalon említett processzorhűtő alkalmazása mellett megvizsgáltuk, hogy az egyes processzorok esetében meddig juthatunk el némi tuninggal. A művelet megkezdése előtt az APM Master technológiát kikapcsoltuk a BIOS-ban, így valóban olyan teljesítményen futottak a processzorok, amit a megemelt órajel indokol. Ezzel egy időben kikapcsoltuk az energiagazdálkodással kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint a Turbo Core támogatást is letiltottuk.

Minden esetben a szorzó emelésével, illetve a magfeszültség emelésével próbálkoztunk, a memória-órajelekhez nem nyúltunk, hiszen ott már nem igazán volt mozgásterünk.

A nálunk járt processzorok esetében elért maximális magórajelek:

Érdekesség, hogy az FX-8350-nél 1,5 voltos megfeszültség mellett 5117 MHz volt az általunk elért maximális magórajel, ám itt már terhelés alkalmával túlmelegedés miatt lekapcsolt a rendszer, alacsonyabb CPU magfeszültséggel pedig nem indult. A jelek szerint tehát jól tuningolható az újdonság, viszont a siker érdekében a megfelelő hűtéséről is gondoskodni kell. Az FX-4300 esetében 5017 MHz volt a maximálisan elérhető magórajel, amit ugyancsak 1,5 voltos magfeszültség mellett sikerült abszolválni. Az FX-6300 nem volt ennyire tuningbarát, hiszen már 4,9 GHz-en sem volt hajlandó elindulni - még 1,5 volt feletti magfeszültség alkalmazása mellett sem. Hiába no, a sikerhez némi szerencsére is szükség van.

Ennél komolyabb tuninghoz már vagy ütőképesebb folyadékhűtés, vagy pedig extrémebb, folyékony nitrogén alapú hűtés kellett volna. A fenti CPU-Z képek minden esetben a processzorokkal elért maximális magórajeleket mutatják, a teljesen stabil magórajelek azonban sajnos ezeknél alacsonyabbak voltak.

Az FX-8350 esetében 1,475 voltos magfeszültség alkalmazása mellett 4,9 GHz-es órajelig jutottunk - ez volt az az utolsó szint, amit a Noctua processzorhűtő még elbírt hűtőteljesítménnyel. Az FX-6300 ugyanezen keretek között 4,7 GHz-ig volt teljesen stabil, ennél az órajelnél feljebb pedig komolyabb feszültségemelés hatására sem jutottunk, mint azt fentebb már kifejtettük. Az FX-4300-nál ugyancsak 1,475 voltos magfeszültséget alkalmaztunk, így 4,9 GHz-es stabil CPU magórajelet sikerült elérni.

 

A fentiekből jól látszik, hogy tuning hatására megtáltosodtak a Vishera sorozatú FX processzorok. Az FX-6300-as modell némi tuninggal az FX-8150 fölé nőtt, míg az FX-4300 az FX-6100-as modellt érte utol, illetve esetenként meg is előzte.

Végszó

Az AMD új, Vishera sorozatú processzorainál összességében látható az előrelépés. Bár gyártástechnológia váltás nem történt, mégis sikerült elődeikhez képest némileg lejjebb szorítani az újdonságok fogyasztását, igaz, drámai változás ezen a téren sajnos nincs - az Intel processzorai a 22 nm-es gyártástechnológia jóvoltából hatalmas előnyben vannak.

Az AMD korábban úgy nyilatkozott, hogy a Piledriver alapú Vishera processzorok átlagosan 5-20%-kal lesznek gyorsabbak elődeiknél. A gyorsulás néhol tetten érhető, esetenként látványos sebességnövekedést is észrevehettünk, de radikális változások nincsenek, az eredményeink alapján ez az 5-20% azonos órajelen inkább olyan 0-12%. Amikor ezen értékek felett végzett egy új processzor az elődjéhez képest, akkor abban már a plusz órajel is benne volt. Ha pedig már az órajeleknél tartunk: tuning tekintetében jók lettek az új processzorok és ugyebár mindegyik szorzózár-mentesen érkezik, tehát nem kell három diploma a túlhajtásukhoz, csak legyen egy jó hűtőnk, mert magasabb feszültségek mellett bizony melegszenek rendesen.

Sajnos persze az, hogy a nem túl sikeres Bulldozer alapú FX processzorok teljesítményét a Piledriver alapú újdonságokkal sikerült némileg felülmúlni, önmagában még kevés, hiszen az Intel megoldásai ellen - különösen egy szálon futó terhelés alkalmával - még mindig komoly hátrányt kell ledolgozniuk az AMD Vishera processzorainak, miközben már a Haswellek is itt vannak a nyakunkon. Talán 2014 folyamán, a Steamroller architektúra érkezésével változhat a helyzet, de az még annyira messze van, hogy kár is vele érdemben foglalkozni, úgyhogy törődjünk inkább a jelennel, hiszen 2014-ig még sok víz lefolyik a Dunán. Na meg aztán pár nap múlva úgyis itt a világvége. Vagy nem.

Jelenleg az a helyzet, hogy az AMD processzorai csak olyankor képesek villantani, ha valami képes kihasználni nyolc integer magot (lebegőpontos számítások esetén megint az Intelnek áll a zászló). Videót tömöríteni például nagyon tudnak az FX-ek, de a játékosoknak ebben az árkategóriában inkább az Intel megoldásai felé kell kacsintgatniuk, főleg többkártyás rendszereknél. Persze egy kártyánál, mint láthattuk, még az FX-4300 is elég lehet egy HD7970 mellé (a nem túl VGA igényes játékoknál az már mindegy, hogy 80 vagy 100 fps-ünk van), de 50 ezer forint környékén egy Core i5-ös már időtállóbb lehet.

Az olcsóbb régiókban azonban a tuningosoknak mindenképpen érdemes elgondolkozniuk egy FX-en, hiszen az Intel csak kétmagos Core i3-akat kínál 28 és 35 ezer között, amiknek zárolva van a szorzója, így nem igazán van mozgásterünk órajelben. Márpedig egy 2-3 modulos FX 4,5-5GHz-es órajelen azért már nem rossz vétel, csak győzzük lehűteni.

Az új processzorokat tehát főleg azoknak ajánljuk, akik élnének is a túlhajtás lehetőségével, vagy fontos számukra egy olyan terület, amiben jól teljesítenek az FX-ek, egyébként érdemes az Intel háza táján keresgélni. Viszont ha már az FX-ek mellett döntöttünk, akkor nem érdemes elmenni a Bulldozer alapú példányok mellett sem, mert árban sokszor jobbak, mint az újak, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy az AMD nem elég nagy kezdő raktárkészlettel bocsátotta útjukra a Visherákat. Alternatíva lehet még valamelyik erősebb Trinity is (teszt link lejjebb), ha szükségünk van egy erős integrált grafikus vezérlőre. A négymagos példányok olcsóbbak, mint a Vishera alapú négymagosok (igaz cserébe az L3 cache hiánya miatt picit gyengébbek is CPU teljesítményben).

Kapcsolódó cikkek:

[list type="unordered"]

[*]AMD Trinity: a nagysikerű Llano méltó utódja?

[*]Ki a bajnok? 10 CPU és 2 APU egymás ellen 20 000 Ft alatt

[/list]

[bold]A tesztben szereplő ASUS termékeket az ASUS hazai képviseletétől kaptuk kölcsön tesztelésre, csak úgy, mint az AMD FX-8350-es processzort. Köszönet értük!

[/bold]