A Kabini APU
Az idei CES alkalmával meglehetősen furcsa alaplapokat sikerült lencsevégre kapniuk a szemfüles nézelődőknek: a deszkák egy fura, akkoriban még csak Fs1b néven emlegetett processzorfoglalatot hordoztak magukon, ami ránézésre elég aprónak tűnt. A hírek alapján arra lehetett számítani, hogy az Fs1b processzorfoglalatban asztali Kabini APU egységek kaphatnak majd helyet, és rövid időn belül arról is lehullott a lepel, hogyan nevezi majd az AMD az Fs1b processzorfoglalatot: Socket AM1.
Telt-múlt az idő, majd márciusban megérkezett a következő információbomba, és azt már maga az AMD robbantotta. A kissé szűkszavú közlemény alapján mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az új APU egységek és a hozzájuk passzoló Socket AM1-es alaplapok április 9-én rajtolnak el. A vállalat tartotta magát a tervekhez és az említett napon el is rajtoltak az asztali Kabini APU egységek, sőt, az AMD partnerei a hozzájuk passzoló alaplapokról is lerántották a leplet.
Hogy miért olyan nagy durranás az asztali Kabini APU? Nos, azért, mert az alacsony fogyasztású, kisteljesítményű asztali platformok általában BGA tokozású processzort alkalmaznak, ami az alaplapra forrasztva kerül forgalomba, így alaplapvásárlás előtt kétszer is meg kell gondolni, milyen processzorral szerelt deszkát veszünk, mert később csak az alaplap cseréjével együtt léphetünk egy szinttel feljebb. Az asztali Kabini APU egységekkel ezen a fronton komoly változás történt: a termékek processzorfoglalatba illeszkedő, úgynevezett PGA kivitelben készültek el, így az adott Socket AM1-es alaplapban többféle Kabini APU is használható, tehát van cserelehetőség.
A Socket AM1-es processzorfoglalatba a jelenlegi információink szerint a Kabini APU egységek utódai, a Beema APU-k is passzolhatnak, azaz két APU generációt is kiszolgál a platform. Az első ilyen asztali APU generáció, vagyis a Kabini APU sorozat tagjai négyen vannak, ahogy az a lenti táblázatból is kiderül.
Az új APU egységek a Brazos platform tagjaival ellentétben már nem 40 nm-es, hanem 28 nm-es csíkszélességgel készülnek és processzormagjaik Bobcat helyett Jaguar architektúrára támaszkodnak. A maximum 4 processzormag mellé egy 2 CU-t, azaz 128 stream egységet tartalmazó, GCN architektúrás IGP is társul. Az összes új APU ugyanarra a lapkára támaszkodik, az egyes modellek pedig leválogatással készülnek: amelyek minden tekintetben hibátlanok, azokból lesznek az Athlon 5350-esek, amelyek pedig csak alacsonyabb órajeleken és/vagy kevesebb processzormaggal stabilak, azokból lesznek az olcsóbb termékek. Tulajdonságoktól függetlenül minden újdonság 25 wattos TDP-vel bír, ami az Intel Bay Trail-D platformját alkotó Celeron és Pentium modellekhez képest kissé magas értéknek tűnhet elsőre – utóbbiak TDP-je mindössze 10 watt.
Az új processzorfoglalatba illeszkedő APU egységek picik, így dobozaik és processzorhűtőik is kisebbek a szokásosnál, sőt, utóbbiak teljesen egyedi megoldások, így a kereskedelmi forgalomban kapható univerzális processzorhűtők közül egy sem kompatibilis velük. Persze a termékeknek nincs is szükségük komolyabb hűtőteljesítményre – de ne szaladjunk ennyire előre. Első körben ismerkedjünk meg inkább a Kabini APU egységek belső felépítésével.
A Kabini APU
A TSMC 28 nm-es HKMG technológiájával készülő lapka maximum 4 darab Jaguar architektúrára épülő processzormagnak adhat helyet, amelyek a 40 nm-es csíkszélességgel készülő Brazos APU-k Bobcat alapú processzormagjaihoz képest komoly előrelépést képviselnek.
Az AMD a Kabini APU-k megalkotásánál komoly figyelmet fordított az IPC, azaz az órajelenként végrehajtható műveletek számának növelésére. A processzormagok a Bulldozer/Piledriver megoldásokkal ellentétben nem modulos felépítéssel érkeznek, így a Jaguar alapú megoldások esetében minden processzormagnak saját lebegőpontos feldolgozója van (FPU). Az FPU esetében előrelépés, hogy az nem 64-bites, hanem 128-bites, ezzel együtt pedig az L1 Cache sávszélessége is duplájára nőtt: egy órajel alkalmával 128-bitnyi adat olvasására vagy írására van mód. A változás hatására megnyílt az út a 256-bites AVX utasításkészlet támogatása előtt is, ami igazából csak a későbbiekben juthat komolyabb szerephez, egyelőre nem sok minden használja ki.
Fontos előrelépés az utasításdekóder kiegészítése egy 4 x 32 bájtos ciklustárolóval, valamint az is, hogy a korábbinál hosszabb lett a processzor-futószalag, amire a magasabb órajel elérése miatt volt szükség. Bár a Jaguar magok erősebbek, mint elődeik, a csíkszélesség-váltás hatására mégis komoly méretcsökkenést sikerült elérni: míg egy Bobcat processzormag kiterjedése 4,9 négyzetmilliméter, addig egy Jaguar processzormag 3,1 négyzetmilliméteren is elfér.
A Bobcat alapú megoldásoknál az egyes processzormagokhoz 512 KB-nyi másodszintű gyorsítótár társult, itt azonban már 2 MB-nyi megosztott másodszintű gyorsítótár áll rendelkezésre, amelyet maximum négy processzormag használhat. További előny, hogy ez az L2 Cache ugyanazon az órajelen ketyeg, mint a processzormagok – nem felezett órajelen, mint a Bobcat alapú megoldások esetében.
A Kabini APU memóriavezérlője
A Brazoshoz képest előrelépés, hogy a beépített DDR3-as memóriavezérlő az 1333 MHz-esek mellett immár az 1600 MHz-es memóriamodulokat is kezeli, viszont továbbra is csak egyetlen csatornával gazdálkodik, ami 64-bites adatsínt jelent. A memóriavezérlő az 1,25 voltos, 1,35 voltos és 1,5 voltos memóriamodulokkal egyaránt megbirkózik, a maximálisan támogatott rendszermemória-kapacitás pedig 32 GB.
Terítéken a GCN alapú integrált videovezérlő
A Kabini APU egységek mindannyian ugyanazt az IGP-t alkalmazzák, amely GCN alapokon nyugszik. Az IGP két CU-ra bontva összesen 128 stream egységet kínál, még a legolcsóbb példányoknál is, úgyhogy lényegi különbség csak az órajelekben látható.
A videovezérlő DirectX 11.2-es, OpenGL 4.4-es, OpenGL ES 3.0-s és OpenCL 1.2-es támogatással egyaránt rendelkezik, sőt még DirectCompute 5.0-s támogatást is kínál.
A repertoárban UVD 3.2-es motor, illetve VCE motor is jelen van – előbbi a különböző videók lejátszásának hardveres gyorsításáért, utóbbi pedig a különböző videók hardveres kódolásáért felel.
Ahogy az lenni szokott, videolejátszás esetében extra utófeldolgozó szűrők is rendelkezésre állnak, amelyek működése a Catalyst Control Centeren keresztül testre szabható.
Az IGP megbirkózik a 4K-s panelekkel, a natívan támogatott videó kimenetek között pedig a DVI, a HDMI 1.4a, a DisplayPort 1.2 és a D-Sub egyaránt jelen van. A rendszer egyidejűleg maximum három megjelenítő kezelésére képes, sőt, a HD3D támogatás jóvoltából igény esetén akár 3D-s monitoron is élvezhető az adott tartalom.
A processzorba integrált déli híd
A Kabini tulajdonképpen SoC egységnek minősül, hiszen nem csak a processzormagokat, a memóriavezérlőt, a PCI Express hubot és az IGP-t, hanem a komplett déli hidat is magában foglalja, így egychipes platformot alkot. A lapka belsejében a fentebb részletesebben is kitárgyalt összetevőkön kívül egy nyolcsávos PCI Express 2.0-s hub, egy kétportos SATA 6 Gbps-os vezérlő, valamint USB vezérlő is lapul. USB portokból két 3.0-s és nyolc 2.0-s szabványút kapunk, de az alaplapgyártók extra USB vezérlő alkalmazásával további USB 3.0-s portokkal is felvértezhetik a rendszert. Ugyanez igaz a SATA 6 Gbps-os portokra is.
A PCI Express 2.0-s hub négy sávja videokártya csatlakoztatására fogható be. További két sáv felhasználásával két darab – normál vagy mini – PCI Express 2.0 x1-es slot biztosítható, míg a harmadik sáv a Gigabites Ethernet vezérlőt látja el kellő sávszélességgel. A fennmaradó nyolcadik sávon keresztül extra külső vezérlő csatlakozhat a rendszerhez. Igény esetén akár PCI slottal is felvértezhető az adott alaplap.
A Socket AM1 platform
A Socket AM1 platform
Ahogy az előző oldal végén már beszéltünk róla, a Kabini APU-k SoC egységeknek minősülnek, mivel tartalmaznak minden fontosabb összetevőt, ami a rendszer működéséhez kell. A Kabinik 721 tűs Fs1b processzorfoglalatba illeszkednek, amit az AMD marketingesei frappánsan csak Socket AM1 névre kereszteltek.
Az apró processzorfoglalatba egyelőre csak és kizárólag asztali Kabini APU-k passzolnak, de később a Beema APU-k is ebben a processzorfoglalatban kaphatnak helyet, legalábbis a legutóbb megjelent információk erre utalnak.
Az új processzorok rögzítő mechanikája maradt a régi, de a hűtés felfogatása változott. A processzorhűtő speciális, műanyagból készült, rugókat is alkalmazó rögzítőkkel illeszkedik az alaplapba.
A rögzítőkből kettő van, ezek átlósan fogják le az apró hűtőbordát. Annak érdekében, hogy a 25 wattos TDP-vel rendelkező egységek hűtése zökkenőmentes lehessen, a vállalat aktív hűtést vet be: a hűtőborda felett egy apró légkeverő teljesít szolgálatot. A Bay Trail-D alapú megoldásoknál ehhez képest passzív hűtést használnak – egy nagy alumínium hűtőborda formájában. Később megnézzük, melyik hűtés milyen hatékonysággal működik.
Ahogy az a lenti táblázatból is kiderül, elég sokféle Socket AM1-es alaplap került forgalomba, így bőven van választék. Persze ezek között rendszerint csak nüansznyi különbségek vannak, hiszen a vezérlők mindegyike az APU egységekben lapul, a költséghatékonyságba pedig rendszerint nem fér bele plusz vezérlők alkalmazása.
Azért néhány ellenpélda is akad, ahogy az korábbi összesítő híreinkből is kiderül, amelyekben szemügyre vettük a Socket AM1-es alaplapok kínálatát.
Alapvetően azonban a termékek között csak minimális különbségek vannak, de ez nem is csoda, hisz a lényeg a Kabini APU-ban lapul. Röviden ez azt jelenti, hogy szimpátia és ár alapján érdemes dönteni – no meg az alapján, hogy a szükséges csatlakozók jelen vannak-e a kiszemelt modellen.
A teszthez használt alaplap, tesztkonfiguráció
ASUS AM1M-A
A Kabini APU egységekhez egy ASUS AM1M-A alaplapot vetettünk be, ami egy átlagos felszereltségű deszkának mondható. Az új alaplap igényes, informatív dobozban kerül a boltok polcaira, a csomag belsejében pedig katonás rendben várják tulajdonosukat a kiegészítők, illetve maga az alaplap is
Az új deszkához csak a legszükségesebb tartozékokat kapjuk, így a csomag a felhasználói kézikönyvön, a gyors üzembehelyezési útmutatón és a hátlapi takarólemezen kívül csak két darab SATA 6 Gbps-os adatkábelt rejt.
Maga a deszka Socket AM1-es processzorfoglalattal várja a különböző Kabini APU egységeket, amelyekhez két darab DDR3-as memóriafoglalat is társul. A memóriafoglalatokban – tuning alkalmazásával – maximum DDR3-1866 MHz-es órajelen ketyegő memóriamodulok kaphatnak helyet, a rendszermemória teljes kapacitása pedig maximum 32 GB lehet. Ha biztosra akarunk menni, válasszunk DDR3-1600 MHz-es memóriamodulokat, hiszen azok hivatalosan is támogatottak. A BIOS természetesen az AMP profilt is támogatja, így a különböző memóriamodulok névleges paramétereit egyszerűen, – a megfelelő menüpont megtalálása után – egy mozdulattal be lehet állítani. A bővítőhelyek között egy PCI Express 2.0 x4-es, illetve két darab PCI Express 2.0 x1-es slot lapul.
A hátlapon két PS/2-es port várja a billentyűzeteket és az egereket, USB 2.0-s portokból pedig négyet kapunk. Az USB 3.0-s portok ketten vannak, de rajtuk kívül Gigabites Ethernet port (Realtek 8111GR), illetve HDMI, D-Sub és DVI videó kimenet is szerepel a kínálatban. A sort három darab 3,5 milliméteres jack audió csatlakozó zárja, amelyek egy Realtek ALC-887VD HD audió vezérlőhöz kapcsolódnak. Fontos, hogy a két hátlapi USB 3.0-s port nem a Kabini APU USB 3.0-s vezérlőjéhez, hanem egy ASMedia ASM1042-es vezérlőhöz csatlakozik. Van viszont előlapi kivezetéshez tüskesor, és az már a Kabini APU saját portjait használja. Alaplapi kivezetés formájában extra USB 2.0-s portokat is kapunk, méghozzá négyet, azaz két kivezetést.
Az ASUS új alaplapja két darab SATA 6 Gbps-os csatlakozóval érkezik. Kivezetés formájában két darab COM, illetve egy LPT port is elérhető rajta, valamint a TPM csatoló sem hiányzik a fedélzetéről. Ventilátor csatlakozókból kettőt kapunk: az egyik a processzorhűtőhöz, a másik pedig a rendszerhűtéshez használható.
A microATX formátumú alaplap DiGi+ VRM áramkörrel rendelkezik, ami 1+1 fázisú tápellátást biztosít a rendszer számára. Emellett számos exkluzív szolgáltatás is elérhető, mint például az energiatakarékos működésről gondoskodó EPU, vagy a ventilátorok hatékony és halk működését segítő Fan Xpert.
Az új alaplap természetesen UEFI alapú, grafikus felhasználói kezelőfelülettel ellátott BIOS-t kapott, amit könnyen lehet kezelni, és ami minden szükséges beállítás elvégzésére lehetőséget ad. A BIOS felépítését az alábbi videó mutatja be.
A Kabini APU egységekhez sokkal több beállítás érhető el, mint a Bay Trail-D platform esetében: előbbieknél a CPU órajele és szorzója módosítható, utóbbiaknál nem. Sőt, utóbbiaknál még a rendszermemóriával kapcsolatos beállítások sem módosíthatóak, ahogy az ebből, illetve ebből a videóból is kiderül.
Az ASUS alaplapja a maga 10 500 forint körüli áráért remek felszereltséget kínál, így mindenképpen jó választás lehet, ha asztali Kabini platformban gondolkodunk. Aki inkább Mini-ITX formátumú deszkára vágyik, amin két extra SATA 6 Gbps-os port és optikai audió kimenet is van, vessen egy pillantást az ASRock AM1H-ITX típusjelzéssel ellátott alaplapjára, ami jelenleg 16 000 forint körüli áron kapható.
A tesztkonfiguráció
Alaplapok:
• ASUS AM1M-A (Socket AM1)
• ASUS H81M-A (LGA-1150)
• Gigabyte GA-J1800N-D2H (Bay Trail-D)
• Gigabyte GA-J1900N-D3V (Bay Trail-D)
• Gigabyte GA-F2A88XM-HD3 (Socket FM2+)
Processzorok:
• AMD Athlon 5350
• AMD Sempron 3850
• AMD Athlon X2-340
• AMD A6-6400K
• Intel Celeron J1900
• Intel Celeron J1800
• Intel Celeron G1820
• Intel Pentium G3230
Rendszermemória:
• 2 x 4 GB DDR3-1866 CL9-10-9-27 (Richland)
• 2 x 4 GB DDR3-1600 CL9-9-9-27 (Kabini és Trinity)
• 2 x 4 GB LPDDR3-1333 CL9-9-9-24 (Bay Trail-D)
• 2 x 4 GB DDR3-1333 CL9-9-9-27 (Haswell)
Adattárolás
• Western Digital Caviar Black 500 GB (SATA 6 Gbps; 7200 RPM)
Tápegység
• Corsair TX-620W
Ház:
• Cooler Master TestBench
Szoftver:
• Windows 8.1 Update1 az összes frissítéssel
• Catalyst 14.3 béta
• A legfrissebb BIOS-ok, a legfrissebb driverek és minden tesztprogramból az éppen elérhető legfrissebb.
Aida64, CineBench
AIDA64
A népszerű, magyar fejlesztésű diagnosztikai-, információs- és tesztalkalmazásban szokás szerint most is elvégeztük azt a 13 tesztet, amelyek reményeink szerint rávilágítanak egyik-másik processzor erősségeire és gyengeségeire.
Memória olvasás, írás, késleltetés és másolás tekintetében a Kabini APU egységek a maguk egycsatornás DDR3-1600 MHz-es memóriatámogatásukkal nem igazán rúghatnak labdába konkurenseikkel szemben, ahogy az a fenti diagramokból is kiderül. A Celeron J1800-as modell memória olvasás és memória másolás alkalmával ugyan alulmaradt a két Kabini APU-val szemben, de a különbség elenyésző – a másik két tesztben pedig riválisai fölé tudott kerekedni a Bay Trail-D platform lassabbik tagja. A Celeron J1900 remekül teljesített a tesztek során. Tulajdonképpen a papírformát láthatjuk viszont az eredményekben.
A CPU Queen teszt a négymagos SoC egységeknek feküdt jobban, de a Haswell alapú Pentium és Celeron processzorok sem maradtak le tőlük sokkal, hála magasabb órajeleiknek és architekturális előnyeiknek. A Celeron J1900 teljesítményfölénye szembetűnő, de a Kabini APU sem panaszkodhat a maga második helyezésével. A mezőny végén a Sempron 3850 is jól teljesített: az alacsony órajel ellenére lépést tudott tartani a kétmagos Celeron J1800-zal.
A CPU Photoworxx teszt az Integer teljesítményre támaszkodik. A Kabini APU-k ebben a tesztben alulmaradtak a Celeron J1900-zal szemben, de a Celeron J1800-at azért mindketten megelőzték. A CPU ZLib tesztben szépített az Athlon 5350, hiszen alig maradt le a Haswell alapú Pentium G3220 és a Bay Trail-D platformot erősítő Celeron J1900 mögött. Lejjebb a Sempron 3850 is jól szerepelt, ugyanis lenyomta a Celeron J1800-at.
A CPU AES teszt az AMD processzorainak kedvezett – a Haswell alapú termékek, illetve a Bay Trail-D sorozatú processzorok hardveres AES gyorístás híján ebben a körben nem tudtak labdába rúgni. A CPU Hash teszt alkalmával ismét élre törtek a Haswell alapú processzorok, de mögöttük az A6-6400K és az Athlon 5350 is felsorakozott. A Bay Trail-D platform tagjait itt elverték a Kabinik.
Az FPU tesztek nagyon bejöttek a Kabini APU egységeknek: az Athlon 5350 minden tesztben verte a Celeron J1900-at, esetenként tekintélyesebb mértékben is, sőt, az FPU Julia tesztben az első helyet is megkaparintotta – a többi tesztben pedig végig benne volt az első háromban. FPU teljesítmény tekintetében a Sempron 3850 sem szerepelt rosszul.
A fentiek alapján elég izgalmas teszteknek nézünk elébe.
CineBench R11.5
Első körben arra voltunk kíváncsiak, hogy egyetlen szálon milyen teljesítményt biztosítanak az egyes processzorok. Ezek a tesztek tradicionálisan jól fekszenek az Intel processzorainak, az AMD központi egységeinek azonban rendszerint beletörik a bicskájuk a hasonló megmérettetésekbe.
Ahogy azt a fentiekből is láthatjuk, a Bay Trail-D platform képviselőihez képest igen jól teljesítetek az AMD termékei. Az Athlon 5350 felülmúlta a Celeron J1900 teljesítményszintjét, a Sempron 3850 azonban alulmaradt a J1800-zal szemben, de ez nem is csoda, hiszen tekintélyes órajel-különbség van a két processzor között – természetesen a J1800 javára.
Ezek után lássuk, mi a helyzet, ha több szálon fut le a teszt. Vajon most is jobban teljesít majd a Kabini APU?
Az eredmények alapján határozott igen a válasz. Az Athlon 5350 lenyomta a Celeron J1900-at, és itt már nem mérési hibahatáron belüli teljesítmény-különbségről van szó. Hasonló a helyzet a Celeron J1800 vs. Sempron 3850 csatában is: az AMD ezt a kört is megnyerte. Kellemes meglepetés.
A CineBench OpenGL tesztet is tartalmaz, amit rendszerint nem szoktunk lefuttatni, de itt most megtettük, hiszen látni szeretnénk, mekkora a különbség a Bay Trail-D és az asztali Kabini APU-k integrált videó vezérlői között.
A fenti eredményekhez nem kell különösebb kommentár. A Kabini fölényesen győz, de az IGP teljesítménye így is elmarad a "nagyobb processzorokéitól", ami sajnos aligha meglepő. Az IGP egyrészt alacsony órajelen ketyeg, másrészt az egycsatornás memóriatámogatás is komoly kerékkötő.
WinRAR, 7zip
WinRAR 5.01 x64
A WinRAR elérhető legfrissebb stabil kiadásában először a beépített tesztet futtattuk le, amelynek eredményei az alábbi diagramon láthatóak.
Ez a teszt nagyon feküdt az Athlon 5350-es Kabini APU-nak, ugyanis a Pentium G3230-as processzor kivételével minden versenyzőt maga mögé utasított. Úgy tűnik, a processzormagok optimalizálása nem volt hiábavaló. A Sempron 3850 sem teljesített rosszul, ugyanis a Celeron J1800-at magabiztosan lenyomta.
A következő teszt alkalmával egy játék könyvtárát tömörítettük be, ami kis és nagy fájlokat vegyesen tartalmazott. Mivel terjedelmes könyvtárról volt szó, így a processzorok alaposan megizzadtak, mire végeztek a munkával.
A Kabini APU-k a Bay Trail-D SoC egységek előtt végeztek: az Athlon 5350 a J1900-at, a Sempron 3850 pedig a J1800-at nyomta le.
7zip
A 7Zip beépített sebességmérője rendszerint remekül működik, így ezúttal erre támaszkodunk az erőviszonyok feltérképezéséhez.
Tömörítés alkalmával a Celeron J1900 lenyomta az Athlon 5350-et, de a Sempron 3850 vs. Celeron 1800 csata esetén AMD győzelemmel zárult a küzdelem. Az élen a Haswell alapú Intel processzorok végeztek, vagyis a Pentium G3220, illetve a Celeron G1820.
Kitömörítés esetén a J1900 vs. 5350 csata győztese ezúttal is előbbi lett, de a Semrpon 3850 vs. Celeron J1800 csatát megint az AMD nyerte.
Videó kódolás és szerkesztés, képszerkesztés
ArcSoft MediaConverter 8.0
A népszerű videó átkódoló alkalmazással kétféle tesztet is végeztünk. Először arra voltunk kíváncsiak, mire megy az adott rendszer hardveres gyorsítás nélkül.
Az első kört a Haswell processzorok nyerték, viszont az Athlon 5350 is remekül teljesített, hiszen befért a negyedik helyre – ezzel megelőzve a Celeron J1900-at. A Sempron 3850 is szépen szerepelt, ugyanis nem csak a Celeron J1800-at, hanem az Athlon X2-340-et is maga mögé utasította. Hiába, a négy mag azért csak négy mag.
Ezek után nézzük, mi a helyzet akkor, ha engedélyezzük a hardveres gyorsítást.
Hardveres gyorsítás esetén már a Celeron J1900-nak áll a zászló: a Bay Trail-D alapú újdonság lazán felülmúlja az Athlon 5350 teljesítményét. Ebben a tesztben a Sempron 3850 továbbra is a Celeron J1800 előtt tud maradni, méghozzá tisztességes előnnyel. A fenti diagramból azért hiányzik az Athlon X2-340, mert nincs benne IGP.
Adobe Premiere Pro CC
Az egyszerű videó átkódoló szoftver után egy kicsit combosabb alkalmazás alatt is megnéztük, mire mennek egymás ellen a különböző processzorok. Először egy H.264-es videót szerkesztettünk, majd elláttuk effektekkel is. A megvágott videót lerendereltettük az adott konfigurációval és mértük, mennyi időt vesz igénybe a feladat.
A Haswell processzorok természetesen az élen végeztek, ám meglepetésként az Athlon 5350 is felfért a dobogóra. Ezzel nem csak a Celeron J1900-at, hanem az A6-6400K-t is lekörözte. A Sempron 3850 gond nélkül maga mögé utasította a Celeron J1800-at, ami a mezőny leglassabb tagja volt. Ez persze tulajdonságai alapján nem is csoda. Egy a lényeg: Celeron J1800-zal ne akarjunk komolyabb hosszúságú videót vágni, de ezt talán kár is megemlíteni. Persze erre a feladatra a többiek sem túl jók, de nem is erre készültek.
Érdekesség, hogy a Premiere CC esetén OpenCL támogatást használó renderelő motor is rendelkezésre áll, amelynél a Sempron 3850 16 másodperc alatt, az Athlon 5350 pedig 12 másodperc alatt végzett a rendereléssel. Ekkor a videó alatt lévő sáv nem zöld lesz, mint normál renderelésnél, hanem sárga, ezzel jelezve, hogy aktív volt az OpenCL alapú gyorsítás. A különbség óriási a CPU magokra támaszkodó munkavégzéshez képest!
Adobe Media Encoder CC
A lerenderelt videót kiexportáltuk a Media Encoder CC-be, majd elindítottuk a kódolást, amihez előzőleg YouTube 720p profilt választottunk.
Az Adobe Premiere CC alatt látott sorrend nem változott, de a feladathoz még a renderelésnél is több idő kellett – a Celeron J1800 több, mint egy órán át szüttyögött a kódolással.
Adobe Photoshop CC x64
A népszerű képszerkesztő szoftverben a szokásos fotónkat és a szokásos scriptünket használtuk, igaz, ezúttal OpenCL alapú teszteket nem tudtunk lefuttatni, ugyanis a Kabini APU egységekhez nem kínált OpenCL gyorsítási opciót a Photoshop CC – az engedélyezéshez szükséges négyzet ki volt szürkítve, így nem lehetett aktiválni a funkciót. Ez később a frissítésekkel változhat, de jelenleg maradtunk a normál teszteknél.
A Photoshop CC az Intel processzoroknak kedvezett: a Bay Trail-D modellek mindkét Kabini APU-t felülmúlták – a Sempron 3850 nagyon csúnyán kikapott mindenkitől. A jelek szerint ebben a tesztben nem számított a processzormagok száma, sokkal fontosabb volt az egyszálas teljesítmény.
LuxMark, TressMark, TrueCrypt
LuxMark v2.0
A LuxMark v2.0 Room tesztsorozatának CPU és GPU teljesítményt vizsgáló részeiben nem teljesítettek rosszul a Kabini APU-k.
GPU teljesítmény tekintetében a Celeron J1800 és a Sempron 3850 azonos szinten helyezkedett el, ám az Athlon 5350 már gyorsabb volt, mint a Celeron J1900. CPU teljesítmény tekintetében némileg változott a helyzet, csak úgy, mint a CPU és a GPU teljesítményének együttes vizsgálatakor. Ezekben a tesztekben a Sempron 3850 jobban teljesített a Celeron J1800-nál, az Athlon 5350 pedig rendre felülmúlta a Celeron J1900 teljesítményét.
A Sala teszt alkalmával a Bay Trail-D SoC-ok jelentősen lemaradtak a Kabini APU egységektől, de a CPU teszt, illetve a CPU+GPU teszt alkalmával valamelyest javult a helyzet. Az Athlon 5350 összességében jobb volt a Celeron J1900-nál, csak úgy, mint a Sempron 3850 a Celeron J1800-nál.
TessMark 0.3.0
A TessMark eredményekhez nem nagyon kell hozzáfűzni semmit: a Bay Trail-D SoC-ok csúnyán lemaradtak a Kabini APU egységektől.
Azt azért jó látni, hogy az Athlon 5350 jobban teljesít, mint a kétmagos A6-6400K, akár az átlag FPS értékét, akár a pontszámot nézzük. Legalábbis ebben a tesztben.
TrueCrypt 7.1a
Az adattitkosításra használható TrueCrpyt 7.1a segítségével arra kerestük a választ, milyen AES adattitkosítási teljesítményt tudnak felmutatni az egyes versenyzők. Az alábbi diagram a kikapcsolt AES gyorsítás mellett kapott eredményeket ábrázolja.
Ebben a módban a Bay Trail-D platformot erősítő Celeron J1900 meglepően jól teljesít, de ugyanez az Athlon 5350-ről is elmondható, ami ott liheg riválisa nyakában. A csatát lejjebb is megnyerte az AMD, ugyanis a Sempron 3850 teljesítménye jobb, mint a Celeron J1800-é.
A következő körben már bekapcsoltuk az AES gyorsítást, ám ebből nem minden processzor tudott profitálni, ahogy az a lenti eredményeken is látszik – ennek oka, hogy ezek a modellek nem tudták hardveresen gyorsítani az AES adattitkosítási folyamatot.
A küzdelem ebbe az esetben kiegyenlítetlen volt, de az eredményeket nem is erődemonstrációként, hanem inkább érdekességként érdemes felfogni.
3DMarkok
3DMark 11
A Kabini APU egységek igazából nem játékra vannak kitalálva, de mivel a konkurenciához képest viszonylag vonzó GPU lapul bennük, így érdemesnek találtuk megnézni, hogyan teljesítenek a különböző szintetikus tesztprogramok, illetve a játékok alatt. Mivel az Athlon x2-340 nem tartalmazott aktív IGP-t, így nem szerepel a 3DMark tesztekben, illetve a következő oldalakon látható játéktesztekben sem.
Először a 3DMark 11 eredményei jönnek!
A grafikai pontszám alapján remekül látszik, nagyjából hol a helye a mezőnyben a Kabini APU-k integrált videó vezérlőjének. Az Athlon 5350 remek teljesítményt mutatott fel, így az A6 6400K kivételével minden versenyzőt maga mögé utasított. Ráadásul alacsonyabb órajel ide vagy oda, a Sempron 3850 is remekül teljesített: még ez a modell is több, mint kétszer akkora GPU teljesítményt nyújt, mint az Intel leggyorsabb Bay Trail-D SoC egysége.
A kombinált pontszám már torzítja a képet, hiszen a gyengébb CPU teljesítmény miatt az Athlon 5350 már a Haswell alapú Pentium és Celeron processzor mögé szorul, de összesített pontszám tekintetében így sincs oka szégyenkezésre – legalábbis a saját árkategóriájában helyet foglaló termékek körében.
3DMark 2013
A 3DMark 2013-as kiadása már többféle tesztet is tartalmaz, így átfogóbb képet nyújt a mezőny teljesítményéről.
A Fire Strike teszt alkalmával a GPU és a CPU teljesítmény egyaránt remek, igaz, utóbbiban a Haswell alapú Pentium és Celeron processzor jobb eredményt ért el, de ezen kár csodálkozni. Összesített pontszám alapján abszolút büszke lehet az AMD a Kabinire, főleg az alapján, ahogy a Bay Trail-D SoC-ok teljesítenek.
A kicsit lazább Cloud Gate tesztben szintén nincs oka szégyenkezésre a Kabininek – fizikai szimuláció, azaz CPU teljesítmény tekintetében különösen jól szerepelt. Az összesített pontszám alapján ezúttal változott a sorrend: a Haswelleket már nem sikerült lenyomni.
Az Ice Storm teszt alkalmával meglepetésként az Athlon 5350 mutatta fel a legjobb CPU teljesítményt, azaz ebben a tesztben hatékonyan munkára fogta a rendszer a rendelkezésre álló négy processzormagot. Összesített pontszám alapján ugyanazt a sorrendet láthatjuk, amit a Cloud Gate tesztnél is: Az Athlon 5350 a Richland APU, és a Haswell processzorok mögé fért be a negyedik helyre. A várakozásokhoz képest a Sempron 3850 is remekül teljesített, úgyhogy megilleti a dicséret.
Játéktesztek – I.
Batman: Arkham Origins
Ebben a játékban a Haswell alapú processzorok felülmúlták a Kabini APU egységek teljesítményét, amelyek viszont jelentősen gyorsabbak voltak Bay Trail-D alapú társaiknál. A legjobb teljesítményt nem meglepő módon az A6-6400K mutatta fel, ami egy Radeon HD 8470D típusú integrált videó vezérlőt tartalmaz (192 stream egység @ 800 MHz, és van rendes memória-sávszélessége).
Grid 2
Kíváncsian várjuk, hogy vajon GRID 2 alatt is ugyanaz a sorrend köszön-e vissza, mint amit Batman: Arkham Origins alatt láttunk.
1280 x 720 pixeles felbontás és közepes részletesség alkalmazása mellett igen, sőt, arányok tekintetében sem látható lényeges eltérés a Batmanhez képest. A Kabini APU egységek becsülettel helytállnak, de ettől még nem érdemes játékgépet építeni velük. Az A4-6400K itt is remekül teljesít.
Emeljük a felbontást, és nézzük meg, mire mennek egymással a versenyzők 1920*1080 pixel, illetve alacsony részletesség alkalmazása mellett.
Sorrend tekintetében lényegi változás nincs, de a Kabini APU-k ezúttal már eléggé játszhatatlan eredményeket produkálnak.
Mafia II
A sorrend még mindig változatlan: játékra alkalmas teljesítményt csak az A6-6400K tud felmutatni, legalábbis a jelenlegi mezőnyből. Említésre méltó dolog, hogy a Kabini APU-k szépen elhúznak a Bay Trail-D platform tagjaitól, de ez sovány vigasz, hiszen ők sem tudnak játszható teljesítményt biztosítani.
Játéktesztek – II.
Sleeping Dogs
Ez a játékteszt egy picit megtréfált minket, ugyanis az A6-6400K APU-val szerelt tesztrendszeren bár elindult, de a beépített tesztje kifagyott. A játékhoz tartozó összes patch fent volt, a driver is a lehető legfrissebb volt, egyéb probléma sem állt fenn, de így végül ez a processzor kimaradt a tesztekből. (A játék ment vele egyébként, csak a benchmark része akadt ki.)
1280 x 720 pixeles felbontás és közepes részletesség mellett a Kabini APU-k játszhatóság szempontjából sajnos nem tudtak értékelhető teljesítményt felmutatni, de az őket megelőző Haswell alapú Pentium és Celeron processzorok teljesítménye sem elég a zökkenőmentes játékhoz. A Bay Trail-D SoC egységek 10 FPS körül vegetáltak, ami csak tempós diavetítésnek nevezhető.
Ezek után nem fűztünk komolyabb reményeket az 1920 x 1080 pixeles felbontás és alacsony részletesség mellett futó teszthez, de azért megnéztük, mire képesek alatta az egyes processzorok.
Ahogy az látható, ez a beállítás már egyik modellnek sem fekszik – talán az A6-6400K lett volna az egyedül kivétel, ha lefut a vele felszerelt tesztrendszeren a benchmark.
Tomb Raider
Tomb Raider alatt már nem ütköztünk semmiféle problémába, azaz a teszt minden konfiguráción hibátlanul lefutott. Íme az eredmények:
Az A6-6400K kivételével minden központi egység a "futottak még" kategóriát erősíti, ugyanis egyik sem képes értékelhető teljesítmény felmutatására, de ezen kár is csodálkozni. A Kabini APU-k gyorsabbak voltak, mint a Bay Trail-D SoC egységek, amelyek megint 10 FPS körül vegetáltak, de a Haswell alapú Pentium és Celeron processzorokat nem tudták lenyomni.
SunSpider és némi szubjektív
SunSpider JavaScript Benchmark 1.0.2
A népszerű webböngésző sebességtesztelő alkalmazás segítségével továbbra is arra kerestük a választ, hogy vajon hogyan teljesítenek a Kabini APU-k a Bay Trail-D platform képviselőivel szemben. Annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk, mind a négy népszerű webböngészővel lefuttattuk a tesztet. Az alábbi eredmények születtek:
A legjobb teljesítmény Internet Explorer 11 alatt mutatták fel a processzorok, a leglassabban pedig az Opera 20.0 tesztek futottak le.
Webböngésző-sebesség ide vagy oda, a sorrend minden alkalommal ugyanaz volt, ami kellemes meglepetés. Az Athlon 5350 minden esetben a Bay Trail-D SoC-ok előtt végzett, igaz, sokszor csak minimális különbséggel nyert.
Vélemény a használhatósággal kapcsolatban
A teszt alkalmával egyébként azt tapasztaltuk, hogy a Bay Trail-D és Kabini platformok átlagos felhasználás alkalmával nem olyan rugalmasak, mint egy Athlon x2-340 vagy egy A6-6400K processzorral szerelt rendszer. A játékok telepítése szokatlanul sokáig tart, a rendszer felállása és használható állapotba állása szintén kissé darabos, azaz érezni lehet, hogy egy nem teljesítményre kihegyezett platformokról van szó. Főleg, ha egy gyorsabb rendszer használata után "ülünk át" eléjük.
Ez anno a Brazos és az egyes Atom platformok esetében sem volt másképp, igaz, azóta érezhetően nőtt az egyes platformok teljesítménye, és így használhatóságuk is javult. Kíváncsian várjuk, mit nyújtanak majd a következő generációs megoldások.
Azonos órajel
Azonos órajel
Ahogy az a tesztalaplap bemutatásakor már kiderült, a Bay Trail-D platform esetében abszolút nincs mozgástér CPU szorzó módosítás tekintetében, így az azonos órajeles teszteknél sajnos nem szerepelnek Bay Trail-D értékek. A többi processzort a Sempron 3850 órajelére, azaz 1300 MHz-re lőttük be, majd érdekességképpen lefuttattunk néhány tesztet.
Egy szálon az AMD processzorai még mindig gyengébbek, mint az Intel megoldásai, de jó látni, hogy a Jaguar architektúra simán tartja a lépést a Piledriverrel, amit a magasabb órajeles AMD processzorokban használnak. Ennek köszönhető valószínűleg az is, hogy sokszor nagyon közel teljesített a tesztek alatt az Athlon 5350 és az A6 6400K, hiszen előbbiben kétszer annyi mag van, utóbbi viszont kétszer akkora órajelen ketyeg.
Az előző oldalak tesztjei alapján azt is elmondhatjuk, hogy a Bay Trail-D-hez képest CPU teljesítmény frontján nincs hátrányban a Jaguar.
Fogyasztás és hőfokok
Fogyasztás
Az új APU egységek, illetve riválisaik fogyasztását természetesen többféle üzemmódban is lemértük. Érdekességképpen a másik négy processzor esetében is hasonlóképpen jártunk el.
Az üresjárati fogyasztás ellenőrzése után kissé meglepődtünk, hiszen a Kabini APU-k esetében ez túl magasnak tűnt. A méréseket friss BIOS-szal, engedélyezett energiatakarékossági szolgáltatások mellett végeztük, többszöri ellenőrzéssel. Az eredményeket azonnal össze akartuk hasonlítani külföldi tesztoldalak eredményeivel, de ekkor meglepetésként tapasztaltuk, hogy alig van fogyasztásértékeket tartalmazó teszt, ahol meg mégis van, a két véglet találkozik: 14 watt vs. 30,9 watt. Az általunk kapott értékekben minden bizonnyal szerepe van a normál feszültségű memóriamoduloknak és a 3,5 hüvelykes merevlemeznek is, de az is könnyen lehet, hogy ezzel együtt nagyobb szivárgású APU egységeket is fogtunk ki. Lehetőségek ide vagy oda, az alábbi diagram tartalmazza az eredményeket.
Ezek után kíváncsiak voltunk arra is, milyen eredményeket kapunk, ha CineBench R11.5 teszt alatt vizsgáljuk a fogyasztást. Íme:
Ebben az esetben még nagyobb szakadék alakult ki a Bay Trail-D Soc egységek és a Kabini APU egységek között, az eredmények pedig ezúttal is magasabbak a vártnál.
A következő két teszt a Prime 95, illetve a Prime 95 és a FurMark együttes futtatásával készült. Ezek a szoftverek extrém terhelést rónak a processzor és a GPU vállára.
A mért értékek inkább csak érdekességként foghatóak fel, ekkora fogyasztást ugyanis átlagos felhasználás mellett egészen biztosan nem fognak produkálni az újdonságok.
Végül azt is megvizsgáltuk, mi a helyzet akkor, ha játékot kell futtatnia az adott konfigurációnak. A választás a Tomb Raider-re esett. Íme az eredmények:
A fogyasztás ebben az esetben is meglehetősen magas, viszont ezúttal remekül látszik a papírforma szerinti sorrend.
A tesztek kereskedelmi forgalomban kapható központi egységekkel, illetve termékekkel készültek, tehát nem mérnöki példányokkal.
Hőfokok
Érdekességképpen megnéztük, hogyan vizsgázik a gyári hűtés a Kabini APU egységek és a Bay Trail-D SoC egységek esetében. Az eredmények megtekintése előtt érdemes kiemelni: a Bay Trail-D SoC egységeket nagyméretű passzív hűtőborda tartja hűvösen, míg a Kabini APU egységeken apró hűtőborda teljesít szolgálatot, amihez egy pici ventilátor is tartozik. A lenti értékeket a HWMonitor nevű alkalmazással olvastuk ki. Íme:
A passzív hűtés jól vizsgázott, igaz, az értékek alapján nyilvánvaló, hogy a Bay Trail-D platform mellé érdemes némi rendszerhűtésről is gondolkodni. A Kabini APU egységek processzorhűtője zajszint és hőmérséklet tekintetében egyaránt jól vizsgázott.
Videolejátszás
Kíváncsiak voltunk rá, hogy videolejátszás közben hogyan alakul a CPU terhelés a Kabini APU egységeknél, illetve a Bay Trail-D SoC egységekkel szerelt termékeknél. A tesztet egy 720p-s, illetve egy 1080p-s videó segítségével végeztük el, és figyeltük, hogy a videó elindítása után 20-30 másodperccel milyen szintre áll be a CPU terhelés. A lenti táblázatban átlagértékek szerepelnek – ezeknél időnként néhány százalékkal magasabb terhelés is mutatkozott. A videók lejátszásakor minden esetben aktív volt a DXVA támogatás.
A mérések alapján a Kabini APU egységeknél mutatkozott alacsonyabb CPU terhelés H.264-s videók lejátszásakor, a fogyasztás viszont ezeknél a termékeknél volt magasabb – ez előző oldalon látott fogyasztásértékek alapján persze ezen kár csodálkozni. A 25 wattos TDP alapján még mindig nem vagyunk kibékülve az általunk mért értékekkel, hiszen kicsit sokalljuk őket, de mivel többször is ellenőriztük őket kontrollmérésekkel, így sajnos ez a helyzet, bármennyire is csúnya.
Fogyasztás tekintetében a Bay Trail-D térfelén pattog a labda.
Verdikt
Az AMD az asztali Kabini APU egységekkel nagyot lépett előre az alacsony fogyasztású processzorok szegmensében. A termékek a Brazos platform tagjaihoz képest nagyobb teljesítményt kínálnak, hála a különböző optimalizációknak, és még bővíthetőség tekintetében is komoly előrelépést képviselnek, hiszen cserélhető processzorok formájában kerülnek a boltok polcaira, ami ebben a kategóriában abszolút nem szokványos dolog. Ráadásul ha helyesek az információink, akkor a következő generációs platform is el fog ketyegni az AM1-es alaplapokban.
A Kabini legnagyobb ellenfele egyértelműen a Bay Trail-D, így főleg azt szerettük volna megmutatni a mai teszttel, hogy közvetlen riválisával összehasonlítva pontosan mire képes az AMD platformja, de belevettünk a megmérettetésbe hasonló árú, "normál" fogyasztású termékeket is. A végeredmény igazából jobb lett annál, mint amire számítottunk. CPU teljesítmény tekintetében hasonló szinten van a Bay Trail és a Kabini, míg GPU frontján egyértelműen utóbbinak áll a zászló. Cserébe viszont azt is látnunk kellett, hogy fogyasztásban az Intel jelenleg verhetetlen. Ezen a Beema platform segíthet, ami úgy hoz nagyobb teljesítményt, hogy az AMD állítása szerint jóval kevesebbet fog fogyasztani, mint a Kabini. Ha ez igaz lesz, akkor az AMD végre betörhet a Windows 8-as táblák piacára is, amit jelenleg az Intel ural. Ez azonban a jövő, most foglalkozzunk a jelennel.
Most azt kell mondjuk, hogy hiába az alacsonyabb fogyasztás, asztali gépeknél (ahol ez kevésbé kényes kérdés) mi a Kabinit hoznánk ki győztesnek. A fejleszthetőség (AM1 foglalat), a jobb GPU és a jobb memória kompatibilitás miatt (a Bay Trail csak a DDR3L ramokat szereti) érdemes az AMD-re voksolni.
A Kabinik tökéletesek lehetnek egy költséghatékony, helytakarékos, viszonylag alacsony fogyasztás mellett üzemelő gép, vagy HTPC építésére, és erős kompromisszumokkal ugyan, de játékra is alkalmasak. Érdemes azonban elgondolkozni azon, hogy mik a prioritásaink, mert az Athlon 5350 áráért már beszerezhetünk egy Pentium G3220-ast vagy egy A6 6400K-t. Bármelyikkel jóval rugalmasabb rendszert kaphatunk a jóval magasabb órajeleknek hála (sajnos nem minden használja ki a több szál adta lehetőségeket), valamint vezérlőkből sem lesz hiány. A Kabiniknél kevés az olyan alaplap, ami plusz SATA vezérlőket tartalmazna, és két csatlakozó nem biztos, hogy mindig elég lesz (a drágább deszkákon azért vannak még külső vezérlők amik megoldják ezt a problémát). Arra viszont, amire kitalálták, a Kabini majdnem tökéletes. Talán a Beema már az is lesz.
