1. oldal
A legtöbbünk talán egyetért abban, hogy kevés unalmasabb dolog van a világon a szabadalmi pereknél, a technológiai cégek azonban manapság mintha egyenesen sportot űznének ebből a tevékenységből. A mellékelt ábra bepillantást enged a pár hónappal ezelőtti állapotokba, ennek segítségével nyomon követhetjük, hogy ki, kit és éppen hány szabadalomért perel. Első pillantásra is látható, hogy a helyzet meglehetősen kaotikus, és közel sincs vége. A dolog szomorú eredménye, hogy míg a cégek egymást fojtogatják a világ tárgyalótermeiben, az egésznek az innováció és a felhasználó issza meg a levét.
Az utóbbi hetekben az Apple és a Samsung ügye került reflektorfénybe, ezúttal az amerikai szövetségi bíróság tárgyalta az esetet, amelynek során az Apple 2,5 milliárd dolláros kártérítést követelt a dél-koreai cégtől. Állításuk szerint a Samsung az iPhone és az iPad terveit másolta le saját termékeinek fejlesztésénél, és illegálisan használt több szabadalmaztatott technológiai megoldást is. A Samsung is visszaperelt persze, a cég szintén szabadalomsértéssel vádolta az Apple-t.
Az eredetileg negyven napra ütemezett tárgyaláson meglepően rövid idő alatt megszületett az ítélet, és a bíróság szinte minden kérdésben az amerikai cég javára döntött az óriási médiacirkusszal kísért tárgyaláson, amelytől sokan azt várták, hogy talán új utat mutathat a szabadalmi háborúk problémájának megoldásához. A Samsungot több mint egymilliárd dolláros kártérítés fizetésére kötelezték, mivel az ítélet szerint hétszáznál is több szabadalmat sértettek meg készülékeik gyártása során. Ez minden idők legmagasabb összegű szabadalmi ügyben megítélt kártérítése.
Az Apple pár napja beterjesztette azt a listát is, hogy a Samsung mely termékeinek forgalmazását tiltatná be az Egyesült Államokban a további jogsértés lehetőségének megszüntetése érdekében. A betiltásra jelölt modellek a következők: Galaxy S 4G, Galaxy S2 AT&T, Galaxy S2, Galaxy S2 T-Mobile, Galaxy S2 Epic 4G, Galaxy S Showcase, Droid Charge és Galaxy Prevail, ezek esetében két formatervezési és három technológiai szabadalom megsértését állapította meg a bíróság. A Samsungnak két hete van reagálni az Apple beadványára, és szeptember 20-án várható a végső döntés az ügyben.
Időközben a szöuli bíróság sem tétlenkedett, és legújabb döntésük kapcsán egy dolog állítható biztosan: mindenki rosszul járt. Az ítélet megállapításai szerint a Samsung nem másolta le az Apple készülékeit a Galaxy S és Galaxy Tab fejlesztésekor, viszont illegálisan használt egyes, az Apple által szabadalmaztatott érintőképernyős megoldásokat. A kaliforniai cég cserébe megsértette a Samsung néhány vezeték nélküli adatátvitellel kapcsolatos szabadalmát. Az ügy végeredményeként minden érintett készülék forgalmazását betiltották Dél-Koreában, vagyis a jövőben nem lehet hozzájutni többek közt az Ipad 2-höz, iPhone 4-hez és Samsung Galaxy S2-höz sem. A cégek ezentúl gyakorlatilag csak legújabb és egyben legdrágább modelljeiket (a Galaxy S3-at, az új iPad-et és az iPhone 4S-t) árusíthatják az ázsiai országban. Az ítélet egyedül a kisebb cégeknek kedvez, akik az olcsóbb telefonok piacán most előretörhetnek a keletkezett hiányok pótlására.
Különösen érdekes egyébként a cégek jogi háborúja annak tudatában, hogy a Samsung az Apple egyik legnagyobb beszállítója, így bíróságokon viaskodó felek közben szoros üzleti kapcsolatban is állnak egymással. 
2. oldal
A két cégóriás pereskedése csak egy aktuális példa a sok közül, a mostani végeredmény azonban döntően befolyásolhatja azt, hogy a jövőben hogyan zajlanak a hasonló ügyek. A helyzet egyelőre nem tűnik túl biztatónak, a szabadalmi harc mérséklődése helyett, jelenleg inkább annak további kiélesedése várható, és mindenki számára világos, hogy jelen esetben már messze nem a találmányok védelméről van szó, hanem egyszerűen a mobilpiaci konkurenciaharc keresett és talált magának új terepet.
Amikor 2007-ben Steve Jobs bemutatta az iPhone-t, valami egészen újat és példátlant hozott a kereskedelmi forgalomban kapható készülékek közé. A fejlesztés egészen másképp működött, mint az addig látott telefonok, és nagyságrendekkel jobb volt, mint addig bármi. Az innováció mestermunkájaként létrehozott iPhone-nak köszönhetően az Apple pillanatok alatt a csúcskategória egyeduralkodója és egyben a világ egyik legértékesebb vállalata lett.
Ahogy telt-múlt az idő a többi cég is hasonló termékekkel állt elő, egyre általánosabbá vált az érintőképernyő és a színes ikonok használata, és közülük is a Samsung termékei mutatták a legnagyobb hasonlatosságot az Apple eredeti fejlesztéseivel. Megkezdődött tehát a szabadalmi perek végeláthatatlan sora, ezek közül a legutóbbi részleteit ismertettük az előzőekben.
A szövetségi bíróság mostani döntését sokan alig leplezett protekcionizmusként értékelhetik, hiszen hogyan másként is döntene egy amerikai testület, mint a hazai cég javára. Tulajdonképpen mindegy is, hogy ebben mennyi az igazság, feltételezzük azonban, hogy a bíróság tagjai valóban a hatályos törvényeknek megfelelően jártak el, és állapították meg, hogy sérültek-e a szabadalmi jogok. A nagyobb kérdés inkább talán az lehetne, hogy az Apple vagy bármely más hasonló ügyekben érintett cég egyes fejlesztéseit egyáltalán jogosan illeti-e meg szabadalmi oltalom.
A szabadalom, mint intézmény azért jött létre, hogy védje a feltaláló érdekeit, és ellentételezést nyújtson mindazért a befektetett szellemi munkáért, amely a találmány első példányának elkészítéséhez szükséges volt. A szabadalmi törvények országonként némiképp eltérnek ugyan, de alapvetően az a lényegük, hogy az adott területen korlátozott monopóliumot nyújtanak a feltalálónak cserébe azért, hogy elárulja, hogyan működik az általa évekig-évtizedekig fejlesztett technológia. Az Egyesült Államokban az „új, hasznos és nem magától értetődő” megoldások esetében 20 évig exkluzív jogok illetik meg a feltalálót, „dizájn-szabadalmak” esetében, amikor tehát valamilyen külső megjelenítési megoldás esik védelem alá, a szabadalmi oltalom 14 év. (A legnagyobb területi eltérés egyébként, hogy az EU-val ellentétben Amerikában szervezési megoldásokra, algoritmusokra, elméletekre is lehet szabadalmi oltalmat kapni.)
 
3. oldal
Az Apple és a Samsung pereskedése kevésbé szól arról, hogy az adott készülékek hogyan működnek, mint inkább azok megjelenéséről és használatuk fizikai vonásairól. Olyan megoldások alkalmazásának jogai kérdőjeleződtek meg, mint például a dupla ujjkoppintással nagyítás, a kétujjas gesztusok vagy a rugalmas visszapattanás vizuális effektusa, ha görgetés közben az lap végére érünk. További vitapontot jelent a lekerekített sarkú ikonok használati jogával kapcsolatos kérdés is. Ezen megoldások jó része valóban az iPhone-nal került be mobilpiacra, de ujjmozdulatokra és lekerekített sarkú négyzetekre, mint „új és nem magától értetődő” megoldásokra monopol jogokat adni enyhén szólva is túlzásnak tűnhet, még a bármit bármibe belemagyarázni képes amerikai szabadalmi jogrendszer káoszában is.
A szabadalmi ügyek elharapózása több ponton is káros hatással van az iparágra. Egyrészt úgy tűnik, hogy a technológiai cégek versengése a piacról egyre inkább a tárgyalótermekbe tevődik át. A sok szabadalmi jogvita között a gyártók mintha lassacskán megfeledkeznének magukról a készülékekről és az ezt használni kívánó fogyasztókról. A másik nagy probléma, hogy közben a létező technológiák továbbfejlesztésének lehetősége jelentősen korlátozódik, hiszen amíg az eredeti fejlesztéseken, találmányokon marakodnak a cégek, azok működésén nem nagyon van lehetőség tovább javítani. A harmadik probléma, hogy a vég nélküli csatározás csak tovább fokozza az Egyesült Államok szabadalmi rendszerének egyik legnagyobb rákfenéjét, az úgynevezett patent trollok (NPE, non-practicing entity) aktivitását. Ezek olyan spekuláns cégek, amelyek kizárólag későbbi pereskedés céljából jegyeztetnek be vagy vásárolnak fel szabadalmakat, a megszerzett technológiát azonban semmiféle termék előállítására nem használják fel.
Olyan reformokra lenne tehát szükség, amelyek gátat szabnak annak a gyakorlatnak, hogy a technológiai cégek a több sebből vérző szabadalmi rendszer kijátszhatóságán keresztül igyekezzenek kiszúrni piaci versenytársaikkal. Az Apple és a Samsung pereskedése pedig számos példát felvonultat az említett problémákra. Az egyre elmérgesedő helyzet megoldására szigorúbb szabadalmi rendszerre, és speciálisan az ilyen ügyekre szakosodott bíróságokra lenne szükség, amelyek jobban átlátják egy-egy döntés technikai következményeit és a háttérben felsorakozó valós okokat. Ha pedig valóban jogsértés történt, akkor korlátozni kellene azt, hogy a sértett fél milyen követeléseket tehet. Az egyszeri pénzbeli kártérítés mindenképp célszerűbb és fogyasztói szempontból barátságosabb lenne, mint a már létező készülékek forgalmazásának betiltása.
Akármi is várható a jövőben, a jelenlegi helyzet lassan tarthatatlanná válik. Az állandó pereskedés megöli a fejlesztést, és jelentősen korlátozza a piaci kínálatot. Az Apple vezetői pillanatnyilag boldogok lehetnek ugyan a kedvező ítélettel, de a dolog hamar visszaüthet. A kaliforniai cég állítólag egy új iPad-et tervez, amely kisebb képernyővel rendelkezik a mostaninál, olyan formátumról van tehát szó, amely már szerepel a Samsung kínálatában. A fejlesztés híre már most szabadalmi perért kiált, amelyet a Samsung nyilván kezdeményezni is fog, amint lehetősége lesz rá.
Az Apple saját kezdeti sikerei azon alapultak, hogy átvették és továbbfejlesztették a létező legjobb technológiákat, többek közt a Stanfordon kiötlött és a Xerox Palo Alto Kutatóközpontjában (Xerox PARC) tökéletesített grafikus felhasználói felületet és az egeret. „A siker titka ott rejtőzik, hogy meg kell keresni a legjobb dolgokat, amelyeket az ember megalkotott, és megpróbálni ezeket valahogy belevonni abba, amit csinálunk” ‒ mondta Steve Jobs 1996-ban. „Ha nagy ötletekkel találkoztunk, azokat sosem szégyelltük ellopni.”
   
